45 év szolgálat végén...
A december 30-i istentisztelet vége előtt Kiss Péter váratlan bejelentést tett. Hivatkozott kántorunkkal - Lázár Györgyikével - néhány nappal ezelőtt folytatott telefonbeszélgetésére, aki akkor kérte: emberi okokból, egészségi állapotára tekintettel a kántori szolgálattól szeretne visszalépni.
Lelkipásztorunk a bejelentést követően Györgyikével kapcsolatban elmondta, hogy ha szolgálatról van szó, mindig önmagunkat kell odaadnunk az örökkévaló Istennek. Megköszönte hogy azt a tálentumot, amit Istentől kapott, azzal jól sáfárkodott, vasárnapról-vasárnapra elhozta közénk, s szolgált. Legyen áldott ezért az ÚR!
„45 év kántori szolgálat után kellett meghoznom ezt a nagyon nehéz döntést, mert az egészségem nagyon nehezen akar helyre állni. - vette át meg-meg bicsakló hangon kántorunk a szót.
Édesapámtól azt hallottam: amit elvállalsz, azt becsülettel kell teljesíteni. Én úgy érzem, ennek eleget tettem.
Tartottam a lelkészváltás időszakában attól, hogy nem lesz rám szükség. Nagyon rossz lelkiállapotban voltam. Mondtam is ezt az akkor beszolgáló lelkésznek, hogy nagyon rosszul esne, ha elküldenének, ha fölösleges lennék. Ő azt válaszolta, hogy ne gondoljak erre, végezzem továbbra is jól a feladatomat. Én a múlt héten felhívtam telefonon, s elmondtam neki mindezt, talán már nem is emlékezett arra, hogy egyszer ezt mondta. De megdicsért, és kiemelte a hűség, a kötelességtudás fontosságát, ami nagyon jól esett. Ez segített, megkönnyítette a nagy döntésem meghozatalát.
Örülök, hogy itt Soroksáron, és Újtelepen is elfogadtak. Köszönöm, hogy segítettek munkámban, de sajnos elfáradtam. Köszönöm életem társának, hogy ő is támogatott, segített mindenben.
Lehet, hogy egy kicsit fogok majd hiányozni, de tudom, nincs pótolhatatlan ember. Ti is fogtok nekem hiányozni, hiszen a hosszú időszak alatt összenőttünk. És köszönöm lelkipásztor úrnak, hogy elfogadott, és ilyen sokat foglalkoztatott. Remélem, hogy jó utódom lesz!"
Beszéde végén egy Áprily Lajos verssel ( Március ) búcsúzott el a gyülekezettől.
Kiss Péter lelkipásztor átadta a gyülekezet ajándékait, egy ólomkristály vázát a következő gravírozott felirattal: Köszönet a hosszú kántori szolgálatért. Egy keretezett fényképet, amely a gyülekezet közösségében eltöltött időszakra emlékezteti egy-egy megörökített pillanat visszaidézésével. Egy kis táskában a hétköznapokat ünnepibbé varázsolható finomságokat, és egy gyönyörű csokor virágot.
A tiszteletére fennállva énekelte el a gyülekezet a 134. zsoltár 3. versszakát, majd sokan személyesen- néhány közvetlen szó kíséretében is - köszöntötték.
(121230-szala)
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 162, összesen: 1484701