belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Szoták Orsolya

Harang vagy csengő?

A siketmisszió kihívásai

Orgona vagy zongora? Ezek a számunkra egyszerű fogalmak sok siket és hallássérült ember fejében összegabalyodnak. Járay Loránd, a Magyarországi Református Siketmisszió vezetője segített kibogozásukban. 

Mit érdemes tudni a Magyarországi Református Siketmisszióról?

A Magyarországi Református Egyház hallássérült emberek között végzett szolgálata az 1930-as években indult. A siketmisszió feladata Jézus Krisztus parancsát teljesítve eljuttatni a Biblia örömüzenetét hallássérült testvéreinkhez, lehetővé tenni vallásgyakorlásukat, bevonva őket egyházunk élő gyülekezetének körébe. Szeretnénk segíteni hallássérült embertársaink integrációját a halló emberek világába. Lelki és szociális segítségnyújtást végzünk az élet minden területén, az álláskereséstől kezdve a munkahelyi beilleszkedésen, beteglátogatáson, állami gondozottak segítésén át az iskolából kikerültek utógondozásáig, ifjúsági programok szervezéséig. 

Milyen feladatokat láttok el a gyakorlatban?

Mindazt, ami egy szokványos gyülekezetben megvalósul: az istentiszteleti alkalmak, családlátogatás, kórházi beteglátogatás, hitoktatás, keresztelési, esketési és temetési szolgálatok a mi életünkben is jelen vannak, csak kicsit más formában, ugyanis minden jelnyelven folyik. A gyülekezeti éneket, orgonaszót zsoltárfelolvasás helyettesíti, de minden eleme megvan az istentiszteletnek. Jellemző a siketmissziós istentiszteletekre, hogy mindig úrvacsorával zárulnak, nem csak mert ez nagyon szép kiábrázolása az Igének, hanem mivel a siketgondolkodás vizuális gondolkodásmód, számukra a látható dolgok sokkal közelebbiek és jobban érthetőek, mint a fogalmi gondolatok. 

Milyen alkalmakon vehetnek részt az érdeklődők?

A budapesti Városligeti fasor gyülekezetében rendszeres istentiszteleti alkalmakat tartunk, amin túl bibliaórákat is szervezünk. A bibliaóra hasonlít egy istentisztelethez, az igemagyarázat mellett egy kis keresztyén tanítás is a része. Ez kötetlenebb hangulatú, interaktív rész, ilyenkor bele szoktak kérdezni az adott témába, a gyülekezet számára egy-egy érdekes kérdést fejtünk ki bővebben, magyarázunk el. Például egy siket számára a persely szó ismeretlen, a zongorát néha keverik az orgonával. A hittanosoknak rettentő nehéz megtanulniuk a csengő és a harang közti különbséget. Éveken át tanuljuk és ismételjük, hogy mi van fenn a templomban és mi az iskolában. Vaktérképhez hasonló vaktemplomot szoktam rajzolni, azon gyakorolják. 

Hogyan lehet átültetni az ő gondolatrendszerükbe ezeket a fogalmakat?

Általános a történetek képi ábrázolása. Lerajzoljuk, majd tőmondatokban megtanuljuk és elmondjuk a bibliai történet lényegét. Megpróbáljuk eljátszani is, hogy minél jobban megragadjon bennük. A játékoknál jön elő, hogy mit értettek meg vagy félre. Szeretik ezeket, mert nagyon szeretnek szerepelni, és ez megmozgatja őket. Hétköznapi párhuzamokkal próbálom érthetőbbé tenni számukra a fogalmakat, de nagyon nehéz képiesíteni egy fogalmat úgy, hogy érthető legyen. Ez a lelkipásztori szolgálatunk legnehezebb része. 

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre az oktatás terén?

Magyarországon hét településen működik hallássérült oktatási intézmény: Budapesten, Vácott, Egerben, Szegeden, Debrecenben, Kaposvárott és Sopronban.  Ez az óvodától kezdve nyolcadik osztályig tart, utána Budapesten szokták folytatni tanulmányaikat a diákok. Magyarországon a felsőoktatási rendszer jeltolmácsot, írótolmácsot biztosít számukra, amit a tolmácsszolgálattól kérhetnek. A tolmács segítségével tudnak részt venni a felsőoktatásban. 

Azt mondják, a sérült emberek sokkal jobban tudnak szeretni, mint az egészségesek.

Ez sztereotípia, mert ők is csak emberek. Életükből fakadóan nyilván jobban rá vannak utalva mások segítségére, néha azonban kivonulnak a világból, mert nem tudják vállalni fogyatékosságukat. Néha meg egészséges embereket megszégyenítően hősök a maguk módján.  Vállalják hiányosságaikat, küzdenek és helytállnak a társadalomban. Tanulnak, egyetemet végeznek, munkát találnak, családot alapítanak, gyermeket nevelnek. Mindezt úgy teszik, hogy a társadalomban élő átlagemberhez képest hátránnyal indulnak. A siketközösség épp a kommunikációs nehézségek miatt izoláltabb. Ha egy siket ember elmegy egy halló közösségbe, nem érti, mi zajlik körülötte. A halló emberek úgy beszélnek, hogy közben másokra néznek, kapkodják a fejüket, nem artikulálnak rendesen, így nem halló társaik nem tudnak bekapcsolódni. A siket embereket orvosilag fogyatékkal élő, azaz beteg emberekként kezelik, ugyanakkor számukra ez állapot, külön nyelvi, kulturális közösséget jelent a nagy nemzeten belül. 

Van egy másik fontos szolgálatotok is.

Igen, ez az egyházunk akadálymentesítése. Egyházi intézményeket próbálunk megcélozni a programmal, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a leendő gyülekezeti tagok, lelkipásztorok, presbiterek alapismereteket szerezzenek a fogyatékkal élő emberek világáról. Egy lelkész úgy tudjon közeledni egy fogyatékkal élő emberhez, hogy az ne legyen bántó, tudja a helyes segítés viszonyulási módját. Ha az integrált oktatásban egy hallássérült gyerek kerül a hitoktatásba, legyen rálátása a gyerek helyzetére, tudjon neki segíteni, közvetlen kapcsolatot kialakítani vele. Gondoljon arra, hogy egy fogyatékkal élő embernek az eljutás a templomba, a részvétel az istentiszteleten milyen plusz feltételeket kíván. Ezeken az alkalmakon siketek, vakok, mozgáskorlátozottak az életükről beszélnek, az egészséges résztvevők interaktív játékok formájában beleélhetik magukat a helyzetükbe, jelnyelvet oktatunk, beszélgetünk, előadásokat tartunk. Jelenleg Budapesten és Debrecenben is van Egyházunk akadálymentesítése címmel szemináriumunk és a nagykőrösi főiskolán is tartottunk előadásokat. 

Milyenek a mindennapok?

Ez egy gyönyörű szép szolgálat. Egy halló lelkész számára kicsit olyan, mintha külföldön szolgálna egy másik kultúrában, de hiszem és vallom, hogy Isten szeretete minden kommunikációs problémát átível és a szeretet nyelvén szolgálni nagyon szép feladat. Aki megtapasztalja Isten szeretetét, az élet nehézségei ellenére is megéli az Ő szabadítását és jóságát. Ilyen szempontból óriási feladat, hogy az evangélium átadása érthetően, jól történjen. 

Milyen jövőbeli terveitek vannak?

Mindezt sokkal jobban, magasabb színvonalon végezni. Egy országos hálózat kiépítése a cél, ami az ország határain túl a Kárpát-medencébe is elér. Remélhetően a teológusok közül is lesz majd, aki missziói munkát végez, de ez egy nagyon lassan araszoló szolgálat és szeretnénk komoly munkaterületet felépíteni a leendő lelkészeknek.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. március 23., szombat,
Emőke napja van.
Tartalom
Vezércikk

Réz-Nagy Zoltán
Hiperérzékeny
Nem látok, nem hallok és nem beszélek

Gondolkorzó

Péter-Szarka László
Közös nyelv
Amit érdemes keresni

Felszín

Erbach Viola
Autista társadalom?
Szeretet. Ismeretlen-e számunkra?

Székely Tamás
Kifejező
Tévedések vígjátéka és a tévedhetetlen

Magasság

Miklya Zsolt
MEME
A megvalósulás legkisebb egysége

Miklya Luzsányi Mónika
Tudástársadalom?
Úri huncutság a képzettség?

Mélység

Szakács Gergely
Férfias érzelmek – érzelmes férfiak
Szerepváltozás

Pécsi Rita
Mit művel már megint?
Hagyjuk? Nyessük? Tiltsuk? Fejlesszük?

Miklya Luzsányi Mónika
Csak úgy firkálgatok...
Krixkraxok és jelentésük

Teljesség

Koczor Tamás
Bűnös szavak
A semmit mondó és a barokkos

Bölcsföldi András
Méltatlan bár
A lelkészlét titkaiból

B. Tóth Klára
Kifejeződünk, mielőtt befejeződünk?
A transzcendencia kifejezőeszközei a művészetben

Üzenet

Pete Renáta
Hétköznapi bizonyságtételeink
Ami ciki és ami nem

Szakács Gergely
Ébredések
Az önmagába zárt ember rabsága

Áthallások

Pete Violetta
Amit Chapman nem tudott a házassága előtt

12 problémakör a kapcsolati béke érdekében

Hancsók Barnabás
Mutasd a márkád, megmondom, ki vagy!
Egymást verő logók

Bradák Soma
Élet és művészet, egyszerre
Bűn, bukás és szabadulásvágy – dalban elbeszélve

Riport

Pete Violetta
Hit nélkül mi értelme bármit is csinálni – főleg zenélni!
Szirtes Edina Mókus a zenéről és Istenről

Kojsza Péter
Hitelesen a fiatalok előtt
Interjú Dandé Andrással

Kitekintés

Szoták Orsolya
Harang vagy csengő?
A siketmisszió kihívásai

Horváth Zsuzsanna
Megszólításra szoruló gyermekek
Gyerekek, akik megszólításra szorulnak

Látogatóink száma a mai napon: 2850
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 43936637

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat