Európa fesztiválon a Csermely!

Egyházközségünk kórusát az a megtiszteltetés érte, hogy meghívást kapott egy nagyszabású kórustalálkozóra Pécsre! (augusztus15-22)

Ebben az évben Pécs- Európa Éneklő Kulturális Fővárosa lesz, ahol egy nagyszabású zenei rendezvény keretében közel 1000 kórustag fog találkozni, közösen énekelni, s különböző énekkari műhelyekben készülni  koncertekre. Ennek a rendezvénynek az elsődleges célja a magyar kórusmuzsika bemutatása. Persze a közös éneklésen túl Pécs felfedezése sem elhanyagolandó cél az odalátogatóknak.

A kórusunk tagjai nem kis izgalommal, szinte minden napos próbákkal készültek a nagy eseményre. Egymás között ízlelgették a szavakat: Európa, kulturális főváros, a kórusművészet fővárosa... s mindez velünk, a mi részvételünkkel!

Nagy Tibor karnagyunkat honlapunk interjúvolta meg. A válaszaiból érződött, hogy felkészült a feladatra, azt megtisztelőnek tartja, s egyben kiváló lehetőségnek, hogy a kórus ilyen környezetben szerezzen újabb tapasztalatokat... (az interjú itt elolvasható)

Az énekkar tagjai közben egyénileg is készültek az útra, a szereplésre. Minden információ jól jött, ahol olvasni lehetett az egy hetes programról. A fesztivál beharangozó filmje tovább fokozta mindenki kiváncsiságát:

Mivel kórusunk a vegyeskari szekcióba jelentkezett, Pécsett egy egész héten át készültek Kodály: Psalmus Hungaricusának előadására, ami augusztus 20-án 20 órakor került bemutatásra a Dómban. Ezt a művet Prof. Czifra János a Salzburgi Dóm Főzeneigazgatója dirigálta, és katartikus élménnyel szolgált résztvevőnek, hallgatónak egyaránt. De erről egy kicsit később, bővebben beszámolok.

Az autóbuszos utazás igazán kellemesen telt, majd odaérve átestünk a kötelező akreditációs eljáráson. És természetesen készültünk a fesztivál nyitóeseményére, közte az előre beharangozott "fényjátékokra"..., amiből egy kis ízelítő megnézhető:

Érkezéskor átadták a programokat. amelynek lényege, hogy délelőtt, délután voltak a próbák a fellépésekre (az egyesített kórus, és saját szereplésre is), s minden lehető szabadidőben alkalom nyílt különféle helyszíneken közös éneklésekre. Ezekről nehéz tényszerű szavakkal beszámolni, hiszen valamennyi helyszínen izzó volt a hangulat, határtalan a jókedv, az öröm. Ebből kimaradni egyszerűen nem szabadott:

Kórusunk önálló szereplési lehetőséget is kapott (aug. 17-én 21 óra), mégpedig a Dóm-múzeumban, ami egyébként Közép-Európa egyik legnagyobb kőtára, gyűjteményében ritkaságszámba menő kőanyag található a 12. századból. E kitűnő akusztikával rendelkező helyen egy másik református kórussal szerepeltünk. A repertoárunból két szám hallgatható és nézhető meg az alábbiakban:

A Bárdos Lajos mű után egy ismeretlen szerző dalát adtuk elő, a tapsból ítélve kedvező fogadtatással.  

A napok sajnos szaladtak. Egyre közelebb érkezett az egyesített kórus fellépése, amelyre a híres, négytornyú Dómban került sor. De addig még volt pár nap hátra, amelyek hangulatáról a kórus résztvevői is be fognak számolni ezen az oldalon, és talán újabb video és képanyag is színesíti még az eddigieket. Kérjük, jöjjenek vissza néhány nap után, és nézzék meg azokat is...

Néhány kép a maga mozdulatlanságával próbálja visszaadni a mozgalmas napokat:

Nagy Tibor karnagyunk tömören, de belső érzéseitől vezérelve pillantott vissza a pécsi csodára...

"A Csermely Kórus pécsi útjával kapcsolatban megjelent információkhoz fűzök még egy-két gondolatot, remélve, hogy nem lesz sok átfedés.
         Az osztálykirándulásról hazatérő tanárok eszmeforgatásának analógiájára( lásd: mindenki épségben megérkezett), hazaúton, a Tiszát átlépve örömmel konstatáltam: nem ért senkit baleset, nem utáltuk meg egymást az egy hét kiszakítottsága és összezártsága alatt, nem menekült el senki a súlyos feladatok  elől és senkit nem kellett a zálogházból kiváltani. Utóbbit akkor sem, ha a turkálók és borkóstoló utcák arra csábítottak, hogy felhamozott pénzvagyonunkat említett helyeken lássuk különösképp hasznosnak.
         Sőt, inkább még ekkor is  a zeneáradattól megittasodva róttuk utolsó kilómétereinket.
         Pécs egy héten át valóban a zenében úszott, s mi sodródtunk az árral. Nyilvánvaló,hogy az itt töltött napok nem ugyanazt jelentették mindannyiónk számára, de biztos az is, hogy véleményem kis közösségünk véleménye is nagyjából.
         Érdekes és megható volt belecsöppenni a nagyok világába, akik szerénységüknél fogva erről nem voltak hajlandók tudomást venni. A legtermészetesebbnek éreztették, hogy együtt dolgozunk, s dedikációikat rendre úgy kezdték: köszönettel,majd meghatódva üdvözölték Kunhegyest. Nem is igazán értettük.
         Valószínű, hogy egy karmester műhöz való hozzáállását erősen befolyásolják az évek alatt kialakult szándékai és a bennsőjéből fakadó ösztönös megnyilvánulások. Másképpen: egy karmester, úgy vélem, sokat töpreng azon,hogy milyen vezető is legyen valójában, mintákat keres, folyamatos szakmai kontroll alatt tartja önmagát, ugyanakkor alapvető lelki beállítottságát, (minden térre kiterjedő) neveltségét nem tudja kivonni sem az egyéni, sem a közös fölkészülésből, sem a végső produkcióból.Feltételezem, hogy a géniuszok esetében ez teljes harmóniában van.
        Nos, Czifra János, a "mi professzorunk" a rögös utat választotta, illetve kapta az Istentől. Próbáin a mérhetetlen alázat sugárzott mind a mű, mind a szerző, mind a vezénylettek irányában. Türelme, humora, feltételezem:  bizodalma akkor sem hagyta cserben, amikor már lelkiismeret furdalás nélkül az asztalra csaphatott volna.( Megjegyzem, mi, énekesek is elővettük minden együttműködési készségünket, vagyis jól viselkedtünk.) A művet nem próbáltatta agyonra, pihenőt adva a koncert előtti napon. Bár nem voltunk reménytelenül rosszak, láthatóan hagyott teendőt az égieknek is.( Ismerve az előadást, azok meg nem lustálkodtak.)

       Mit mondhatnék még? Ha Czifra János adománynak tekintette azt, hogy  Kodály Psalmusának magyar verzióját vezényelheti magyaroknak Magyarországon, akkor mi inkább--önnálló koncertestől, gyönyörű-Pécsestől, mindenestől.

       Áldás, békesség!
 
       Nagy Tibor"

(A honlapon látható -saját videon, fotón kívüli- anyagok változtatás nélkül kerültek beillesztésre, s a szerzők neve a fájlmegosztó oldalakon ellenőrizhető!)
(100822-szala)