belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Bíró Anna

A csillag útja

Volt egyszer egy vendégség

Négyen ültünk az asztalnál. A bérelt lakásunk nappalija piros fényben pompázott. A tulajdonos jó ízlésének köszönhetően a berendezés tompította a festmények erős dinamikáját. Aznap este mi főztünk. Brazíliában főzni kihívás. Nincs megfelelő tepsid, hiszen minek is vásárolnál fél évre, nincs a megszokott tejszín, valahogy édesebb, mint otthon. Az, hogy a tejföl nem létezik, már szinte közhely. A vacsorát a kókusztorta koronázta, amit a látogatóinktól kaptunk ajándékba. Nem szeretem a kókuszt, sem a sárgadinnyét, sem az ananászt. De ez az ország akár az éden is lehetne. A kókusz lágy volt, a sárgadinnye mézédes, illatos, az ananász édesen fanyar.

A vacsora után előszedtem a füzetemet és megkértem őt, hogy meséljen. Hosszasan és szenvedélyesen magyarázott. Közben vörösbort kortyolgattunk. Cigarettájának illata valahogy még nyomatékosabbá tette történetének tragédiáját. Mindig ilyennek képzeltem a művészeket, akik így élik meg a fájást. Felesége csendesen ült mellette, a nyugtalan vibrálásban ő jelentette a szobánkban a harmóniát, a lágyságot, a békét.

A csillag útja

A templom kálváriáját szomorúan hallgattam. Anno 1928 környékén a Brazíliában élő magyar reformátusok elkezdtek szervezkedni, hogy a katolikus világban megteremtsék a maguk otthonos érzését. Ehhez lelkészre volt szükségük és egy alkalmas közösségi térre. Kellett valaki, aki a reformátori hagyományoknak megfelelően anyanyelvükön hirdeti Isten igéjét és egy hely, amely befogadja a kálvinista gyülekezetet. A lelkész 1932-ben érkezett meg a városba. A templomot 1941 advent első vasárnapján szentelték fel.

Sosem mesélték, de úgy képzelem, hogy az adományozó hívek megrendülve hallgathatták az első istentiszteletet az új templomban. Az úrvacsora vétele talán sokaknak hozott megnyugvást. Azonban arról biztos adataim vannak, hogy a templom számos eseménynek lett színhelye. A tér kialakítása nemcsak prédikálásra volt alkalmas, hanem közösségi események megrendezésére, főzésre, közös étkezésre és szállásra is. Aztán vége lett. Sao Paulo hatalmassá vált. A magyarok a metropolisz minden irányába elköltöztek, a hívek megöregedtek, a lelkész és a fiatalabb generáció már más nyelvet beszélt, hiába tudtak a hívek magyarul. Egy nap arra ébredt a magyar közösség, hogy az ősök temploma immár elveszett. A tudat mérhetetlen indulatokat és szomorúságot váltott ki. 

„Nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené”

Az asztaltól felállva még napokon át dühöngtem magamban a történet hallatán. Miért? Hiszen ki tudja majd a dallamát annak az idézetnek, ami a falon porosodik azzal a felirattal, hogy „Az egyháznak a Jézus a fundamentuma”?

Hogy lehetséges ez? A férfit órákon keresztül faggattam, körbejártuk a kérdéseket jobbról is és balról is. Nincs visszaút. A magyarázatok tárháza valószínűleg végtelen. A templom immár nem a kolóniát szolgálja. Viszont szolgál! Most egy új, brazil lelkésznő hirdeti az igét. Olykor-olykor felhangzik a magyar szó is. A hívek száma jelenleg elenyésző.

Hiszek abban, hogy a templom mai felhasználásának is van értelme, hiszek benne, hogy a lelkésznő kellő alázattal tudja kezelni a magyar örökséget, hiszem, hogy a brazíliai református egyház ezzel a templommal gazdagodhat, hiszem, hogy az ige hirdetése minden nyelven fontos, hiszem, hogy a brazíliai magyarok ősei nem hiába dolgoztak és hiszem, hogy egyszer megbékél ezzel a veszteséggel az a közösség, amelyik engem befogadott.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. szeptember 18., szerda,
Diána napja van.
Tartalom
Vezércikk

Miklya Luzsányi Mónika
Otthon lenni a világban
Hol lakik az Y-generáció?

Gondolkorzó

Szabó Julcsi
Neveljünk-e színházzal?

- avagy ifjúságnevelés felsőfokon

Felszín

Farkas Zsuzsanna
Táblákba vésett múlt
Üzenet egy budai kapu falán

Magasság

Bölcsföldiné Türk Emese
Fekete kiskabát
Ilka öröksége

Mélység

Pólya Dániel
Meditációról még egyszer
Úszólecke avagy a tengerről és az imáról

Záborszky Zsófia
Valláskárosultak
– Isten lénye és a keresztény elvárások szomorú mérkőzése –

Teljesség

Bölcsföldi András
Az nem baj, kisfiam!
Papgyerek=hátrányos helyzetű?

Herbert Dóra
Negyedíziglen?
Áttörni a hallgatás falát

Üzenet

Szakács Gergely
Eragon
Fiúk apai öröksége

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
Csillagok között
filmajánló

B. Tóth Klára
Örök-ség
A tékozló fiú arcairól

Kitekintés

Bíró Anna
A csillag útja
Volt egyszer egy vendégség

Látogatóink száma a mai napon: 1606
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45318390

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat