belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika

Világok határain

Az ősmagyar hiedelem világ égi lakosai

A magyar néphitben még a múlt század első évtizedeiben is fel lehetett lelni azokat a szokásokat, rítusokat, gondolkodási formákat, amelyeket a kutatók a nomád magyarok hitvilágáig vezettek vissza.

Minden vallás a saját hite szerint népesíti be az eget, teremti magának újra a földet. Természeti népek vallásaiban, így a pogány magyarokéban is, a világot saját tapasztalataik alapján magyarázták: a földre ráborul az ég palástja, a Nap, a Hold és a csillagok körbe járnak rajta. Ez az elképzelés egybe vág a Genezisben olvasottakkal, ami csak megkönnyítette a pogány világkép több ezer éves fennmaradását.
Dömötör Tekla, Vargyas Lajos gyűjtésében még a huszadik század közepe táján is fellehetőek voltak azok a népmesék, rigmusok, ráolvasók, amelyek szerint a „világ négy sarkát” állatok tartják, jobbára ökrök vagy bivalyok. Mi magunk is ismerünk olyan népmesét, ahol a hős elmegy a „a világ végéig” és ott lelógatja lábát, és „ahol a fecske is térden állva iszik”, mert nem fér el a lehajló ég alatt. A magyar földre ráboruló ég kemény, szilárd bura, amely villámláskor meghasad, és akkor meglátszik mögötte a fényességes, „igazi ég”, amely bepillantást enged a felső világba, vagyis a mennyországba.

Égig érő fa

A föld-ég pólusának mintegy tükörképe a föld-alvilág pólusa: az istenek lakhelyének mása az alvilág, a halottak, ősök, démonok lakhelye. Így alakult ki a sámánhitű vallásoknál általános, hármas osztású világkép, amely szerint a felső és az alsó világ között, a középső világba szorítva éljük le éltünket. A hétköznapjaink tere, a középső világ az, amely az otthonunkat adja. Pogány őseink lakhelye, a jurta szerkezete is ezt a hármas osztású világképet szimbolizálta: ahogyan ránk borul a jurta szövete, úgy borul rá az ég a földre, s ahogyan a lakótér közepén földbe ásott bot tartja a sátor lapjait, úgy tartja és köti össze a világfa, az égig érő fa a felső, az alsó és a középső világot. Ahogyan a sátorban zajlik az élet, úgy a világtengely körül forog a föld, csúcsa az Esthajnalcsillagot veri, egyik oldalán a Nap, a másikon a Hold ragyog. Azonban hiába köti össze az égig érő fa a különböző világokat, a felső világba feljutni vagy az alsóba leereszkedni csak a kiválasztottak, a sámánok képesek, hogy közvetítsenek az égiek, földiek és föld alatt élők között.
A magyar paraszti világképben a világ hármas beosztása elsősorban mint a keresztény vallás menny-föld-pokol hármassága maradt fenn. A mennyország a magyar gondolkodásban mindenképpen „fent” helyezkedik el, a pokol pedig „lent”. A mennyországnak és pokolnak is ugyanúgy hét kapuja van, mint ahogyan a világfának is hét ága, s ha valaki üdvözül, akkor ugyanúgy a „hetedik égbe” kerül, mint ahogyan a sámán is hét szintet járt be szertartás közben a világfán.

Ki lakik az égben?

A magyar mitológia nem hemzseg az istenségektől. A magyarok ősei egy Istent imádtak, a világegyetem teremtőjét, vagy ahogyan azt Anonymus nevezi: „a mindenek Urát”. Egyedül hozzá fohászkodtak és csak neki mutattak be áldozatokat.
A magyar mitológia központi, teremtő istensége tehát az Aranyatyácska vagy Öregisten, aki Teremtője és fenntartója a világnak. Ő a világ ura, a legfőbb irányító lény, aki kézben tartja az ember és minden élőlény sorsát, segítő és igazságos, de büntet is, ha kell. Mitológiáinkból, meséinkből, az írott forrásokból és a népszokásokból összeállított ősi istenfogalmunk szerint a magyarok istene az égben lakik, ahonnan figyeli a világ folyását, s ha megharagszik, kiereszti az „istennyilát”, ami nem más, mint a villámlás.
Mellette trónol Boldogasszony, akinek kilétéről a mai napig is vitatkoznak a tudósok. Ehhez többek között az is hozzájárul, hogy a huszadik századra a Boldogasszony alakja teljesen egybemosódott Szűz Mária alakjával. A kutatók egy része szerint a kereszténység előtt jóval korábban létező mitológiai alakot, Babbát, vagyis Boldogasszonyt, István korában egyszerűen „lecserélték” Szűz Máriára, hogy az új hitet a régire építve könnyebb legyen kereszténnyé tenni a magyarokat. Ezt a verziót támasztja alá az, hogy Szűz Máriát csak magyar nyelvterületen nevezik Boldogasszonynak, Csíkban pedig egyenesen Babba Máriának. Babbát egyébként a Nappal azonosították őseink, és a reggeli imádságokat mindig a felkelő nap felé fordulva mondták el, mint ahogyan a Csángóföldön a mai napig is teszik sokan, ha a szabad ég alatt érik meg a napfelkeltét. Katolikus vidékeken egyébként elterjedt volt az a hiedelem is, hogy a napba nézve meg lehet látni Szűz Máriát, Göcsejben pedig pünkösdkor a reggeli mosdóvízben visszatükröződő napban vélték a gyermekét ringató Máriát meglátni.

Új pogányság ma

A New Age kultúrával az ezredforduló környékén a világ minden táján divatba jöttek a régi és az új animista vallások, amelyek a természet és az ember egységének kiteljesedésében látják az emberiség problémáinak megoldását. Hazánkban a helyzetet bonyolította az is, hogy a kommunista évtizedek után fellángolt egyfajta nemzeti eufória is: végre nem csak egy szürke szocialista ország voltunk, hanem lehettünk magyarok is. Elérkezett az az idő, amikor nem volt bűn fájdalommal beszélni Trianonról, amikor újra felfedezhettük magyarságunkat, nemzeti értékeinket.

Ahogyan a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2009. szeptemberi körlevelében megfogalmazta, ennek a nemzeti öntudatra ébredésnek is vannak vadhajtásai:


„Ezek egyike a különböző vallási elemeket keverő ún. „ősmagyar szinkretizmus“. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tűnő vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívőket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szűz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a „Jézus, pártus herceg“-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományőrző mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerűsítsék. Keresztény hitünk nem pusztán az ember istenkeresésének az eredménye, hanem Isten kinyilatkoztatásán alapul, amely Krisztusban teljesedett be.
Ő az út, az igazság és az élet az egyének és a nemzetek számára is.”

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. április 25., csütörtök,
Márk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Felnézünk, de mire?
Véges a végtelenben: ember a világban

Gondolkorzó

Bella Péter
Földhözragadt és Égbeszakadt
A hívők örök konfliktusa: világ, kontra ég

Felszín

Makay László
Bőségzavar
Méghogy üres az ég...!

Luzsica Fanni
Égi élmények
Válaszok keresése és a szabadság megtalálása - a magasságban

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
Lehetséges? Kinek?
A tér, idő és okság falán való átkukucskálásról

Tóth Sára
Nem csak „fönt" és „kint", hanem „lent" is és „bent" is.
„... még messzebb tőled én?"

Mélység

Puskás Gabriella
Akár egy vízcsepp
Folytatásos novellánk betegségről, őszinteségről, félelmekről és megoldásokról

Puskás Gabriella
Akár egy vízcsepp (2)
A vízcsepp elpárolog, semmivé válik... vajon én is...?

Kedvek Vera
Déjà vu-érzés
„Ezt én már valahol láttam..."

Teljesség

Szabó István
A mennyei istentisztelet
Ahova Jánossal együtt mi is bepillanthatunk

Rácz Róbert
Effata!
Aki megnyitotta az eget értünk

Horváth Dániel
Az utolsó nap
Amikor majd megnyílik az ég

Üzenet

Pete Violetta
A repülőn és valahol messze alatta
Szerencsével jártak és pórul maradtak libikókájában tanulni az életet

Dull Krisztina
Régi és égi
De ki dalol az itt és most-ról?

Áthallások

Czapp Enikő
Világközi utazás
Haladsz-e a Kisherceggel a megértés útján?

Miklya Zsolt
Amikor megérint az ég
Közel a szemünkhöz, szívünkhöz, lényünkhöz

Riport

Szakács Gergely
Fent és lent, és aki mindkettőt ismeri
Aki megszokja a magasat, már nem is kíván lejönni onnan

Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika
Világok határain
Az ősmagyar hiedelem világ égi lakosai

Juhász Ábel
A kazettás MENNYezet
Képek, amelyekben nagyanyáink könnyebben olvastak, mint a Bibliában...

Miklya Luzsányi Mónika
Égbe vágyva
Repüléstörténet dióhéjban

Látogatóink száma a mai napon: 45
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44206477

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat