"Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen...- (Ésaiás 9,6/a)

A karácsonyvárás már advent első vasárnapjával elkezdődik nálunk, mert ilyenkor a templomban ünnepélyt tartunk az úrvacsoraosztás délutánján, amely ünnepségen énekszámok, szavalatok hangzanak el, amelyek mind-mind az eljövendő nagy Királyra, Jézus Krisztusra fordítják figyelmünket. Természetesen más a várakozás módja a kisgyermek és más a felnőtt keresztyén ember számára. A gyermekek (konfirmandus kor előttiek) kis csoportokba verődnek, és elkezdik a kántapróbákat, verstanulást alkalmanként más-más helyen a csoport tagjai szerint. A nagyobbak (konfirmándus kor utániak), akik már legényszámba mennek, csak karácsony nagyhetében ülnek össze és beszélik meg, hogy hány leányos háznál teszik tiszteletüket. Ők is elpróbálják néhányszor a karácsonyi énekeket és a köszöntőket.
Az egyházközség is készül a maga módján a szeretet ünnepére. A családok igyekeznek haza jönni és együtt lenni ezen az estén és ünnepen. Hazajönnek a távolban dolgozó édesapák, nagyobb gyermekek, beszerzik a "karácsonyfákat- a reá- és alávalókat. A gyülekezet énekkara szentestei szolgálatra készül. A gyülekezet költségvetése külön gondoskodik a gyermekek szentestei megajándékozásáról és a templomi fenyőfa beszerzéséről és felállításáról. A szentestei istentisztelet mindig este 6 órakor kezdődik, és nyolc-félkilencig tart. Ez alatt elhangzik (a liturgiális részen kívül) 3-4 énekkari szám és 60-70 szavalat. A végére marad a mindig nagy sikernek örvendő-csomagosztás-. Ez azért is olyan nagy öröm, mivel odahaza csak a templomozás után kapják meg a -Jézuska ajándékát-.
Istentisztelet után a gyülekezet énekkara a hagyományokhoz híven, megkántálja a lelkészcsaládot, amit sütemény, kalács, üdítő és bor kínálásával köszön meg (a szavakon túl) a lelkészcsalád.
A másodéves - haladó - konfirmandusok pontban éjfélkor kezdik a kántálást a lelkészcsalád megkántálásával Ebben az esetben is az előbbi honorárium jár (bor nélkül). Éjfélkor indulnak a "nagyfiuk- is. Nekik reggelre (6 óráig), illik, befejezni a lányosházak, rokonok, családtagok megkántálását. A kisebbek ekkor kezdik el, de a harang kondulásáig (1o óra) nekik is be kell fejezniük. Számukra pénzbeli köszönet is jár.
Sajnos a "betlehemezés- már nincs gyakorlatban, pedig a -89-es változások- előtt, sok gyülekezetben hagyománya volt .
A karácsony nálunk három napos ünnep, és illő módon megtartják a napjait még azok is, akik nem járnak minden ünnepi istentiszteletre. A SÁTOROS ÜNNEPEKRE legátust - ünnepi küldöttet - fogad a gyülekezet, és esetenként komoly pénzbeli támogatásban is részesíti (kb. 100 ezer forintnak megfelelő lej). Karácsony és újév között, alig van néhány nap, és ezalatt sok tennivalója van mindenkinek. A kisebbek készülnek az újévi "rigmus- elmondására; a nagyobbak a szilveszterre és szilveszterezésre: hol, kikkel, mivel, mennyivel...?
Szilveszter estéjén, ugyancsak 6 órai kezdettel, óévi esti istentiszteletet tartunk,amelyre igencsak szép számban szoktak eljönni - akárcsak az újévire - mondván, hogy -ránk tartson egész évben-.
A gyülekezetben hagyomány az óévbúcsúztatás és újévköszöntés a templomtoronyból. Az óévi esti istentiszteletkor lelkész hirdeti, hogy akik tudnak és akarnak, jelenjenek meg éjfél előtt egy negyed órával a toronyban. A ceremónia 10 perccel éjfél előtt az -Óh,mily rövid ez az élet, Ragad minket az idő...- kezdetü énekünk eléneklésével kezdődik, majd az éjfélig fennmaradó időt a harangszó tölti ki. Amint az óra elütötte az éjfélt, az "Ez esztendőt megáldjad kezdetű, újévi énekünket énekeljük el, amit egy kb. 8 perces harangszó követ. Ezt követően a kántor vagy más jó hangú jelenlevő (aki a köszöntőt is tudja) újévi köszöntőt mond - kiált - a torony ablakából áldást kérve az egész falu népére. Ezt követően elénekeljük nemzeti imánkat, majd lejövén a toronyból, a fülsiketítő petárdázás (új, de rossz szokás) közepette, átvonulunk a Gyülekezeti Házunk imatermébe, és a lelkipásztor pohárköszöntőt mond - Isten oltalmába ajánlva a Gyülekezetet és a falu lakóit az új esztendőben is.
A reggeli órákban, de legkésőbb a harang kondulásáig járnak a "kisebbek- egy-egy újévi köszöntő elmondásával örvendeztetve meg a ház lakóit. Az újévi első istentiszteletre mindig szép számmal eljönnek a gyülekezet tagjai. Ilyenkor van az elmúlt évről szóló gyülekezeti beszámoló is, amit a lelkész tart.

Röviden így foglalnám össze, hogy a gyülekezetünkben miként zajlik a karácsony és újév mindenhol, mindenkit valamilyen formában megérintő ünnepe. Sajnos, keresztyén szokásainknak nem kedvezett sem az elmúlt rendszer kommunista diktatúrája, sem a jelenkor szabadossággá fajult demokráciája. Sokan a fiatalok közül elavultnak, konzervatívnak, gyerekesnek tartják évszázados keresztyén értékeinknek továbbéltetését. Igaz, hogy csak múltba nézve nem lehet jövendőt építeni, de az is igaz, hogy múlt nélkül nincs jövendő (Zsolt.44,2). Hisszük,hogy Isten világossága, egyszer beragyog, kitölt minden sötétséget, -és a holdnak fénye, olyan lesz, mint a napnak fénye, és a napnak fénye hétszer nagyobb lesz [...] ama napon, amelyen az Úr beköti népe romlását és vereségének sebét meggyógyítja.-(Ésaiás 30,26)

Testvérgyülekezeteinknek és minden jóakaratú embernek, kívánunk Istentől áldott karácsonyi ünnepeket és egy általa boldog új esztendőt!

Szilágyballa, 2005 Szent András hava 18-napján

Boros Árpád
lelkipásztor