Hálaadó ünnepségre érkezett templomunkba a gyülekezet május elsején, vasárnap délelőtt. Templomunk külső és belső megújulásáért adtunk hálát az Istennek.

Az igeszolgálatot Csomós József, a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke végezte a 127. zsoltáralapján. Igehirdetésében összekapcsolta a munkát az Istenbe vetett hittel. Tudniillik hiába dolgoznak az építők, ha Isten nem adja áldását az emberi küzdelemre.
A lelkipásztor beszámolójának vezérigéje a 84. zsoltár 12. verse volt: "Mert nap és pajzs az Úr Isten...- Az ige választását a templom adta. A szószék restaurálása közben ugyanis ez a két jelkép bukkant elő a szószék oldalán: nap és pajzs. Az orgona felé eső oldalon pedig egy mellvért. A nap az élet forrása, a pajzs az élet védelmét adja. A mellvért pedig az Efézusi levél szerint a lelki fegyverzet egyik darabja. Egész szolgálatunkat meghatározzák ezek. Ha Isten a mi életünk forrása, ha Ő ad nekünk megigazulást és védelmet, akkor bátran dolgozhatunk, - a munkánk nem hiábavaló. Sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben!
Az ünnepségen a gyülekezet énekkara szolgált, majd csembaló- és fuvolajáték emelte a szíveket Istenhez. A munkatársakat és a vendégeket Mezey István festőművész templomunkról készült grafikájával ajándékoztuk meg.
Kiemelkedő pontja volt az ünnepségnek, amikor szilágyballai (Partium) testvérgyülekezetünk 28 tagját és tornaljai (Felvidék) testvérgyülekezetünk 17 tagját tiszteletbeli gyülekezeti taggá fogadtuk kis emléklap átadásával.
Istentisztelet után ünnepi ebéddel zárult hálaadó ünnepségünk.
Egy szakasz lezárult gyülekezetünk életében: a kőből, fából való építkezés korszaka. Mostantól a lelki építkezésre szeretnénk tenni a hangsúlyt. Ez ugyan nem gyors, nem látványos, de ez marad meg az örök életre.

Tóth Sándor
lelkipásztor