Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Rövid történet

Csillaghegyi református templom

Budapest-Csillaghegyi Református Egyházközség rövid története

Csillaghegy Óbuda és Békásmegyer között leginkább a XIX. század végén kezdett igazán fejlődésnek indulni és kiépülni. Nevét is 1910-ben kapta (melyre több magyarázat is van). A 20-as években egyre többen költöztek ki a belvárosból a megszépülő Csillaghegyre, így a református lakosság is megnőtt. A hívek 1925-ig a Pomázi Református Egyházközséghez tartoztak, majd 1925-tő a közelebb levő Óbudai Református Egyházközség fiókegyházává szerveződött. Ám a gyarapodó település saját templomra áhítozott.
Kontra Aladár óbudai lelkipásztor és Szántay Endre építész-egyházgondok (a templom tervezője) 1926-ban tették le a csillaghegyi templom alapkövét. 1931-re elkészült az alagsor és 1933-ra ideiglenes fémálványon elhelyezett harangot is felszentelték. Ekkor Tóth Ernő óbudai vallástanár és lelkész lett a gyülekezet pásztora. Az építkezések 1/3-át holland adományokból fedezték (s nem keveset lehetett köszönni Tóth Ernő holland származású feleségének: Johanna de Boernek). Rövid ideig 1932-től 1941-ig Csillaghegy az Újpesti Református Egyházközség leányegyháza lett. Önálló Egyházközséggé 1941-ben alakult és még ebben az évben, június 29-én Ravasz László püspök felszentelte a 15 év után elkészült templomot.
Szántay Endre műve elkészülte után egy évre hunyt el. A háború 1944 nyarán Magyarországot is elérte, de a templom sértetlen maradt. Budapest ostromakor 1945. február 9-én árvíz öntötte el Csillaghegy nagyobbik területet, ezért többen menekültek a magasabban fekvő, ekkor mentsvárrá váló templomba.
Belső elrendezése a templomnak jellegzetesen protestáns puritanizmusról árulkodik. 286 férőhelyes padsorok mellett a szószéket és a lelkészi padokat magyar népi tulipános díszítés teszi jellegzetessé. A szószék fölött ál-orgona mennyezet takarja el a betűző-zavaró napsugarakat, melyen mind magyarul és hollandul jól olvasható: "Minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr" (Fil. 2:11.)
Beiktatott lelkészei a gyülekezetnek: Tóth Ernő (1941-1971), Deák Zoltán (1971-2001), Füstös Gábor (2002-2004), Battyányi Géza (2005-)

A források alapján összeállította: Fülöp Áron

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 247, összesen: 904614

  • 2024. február 27., kedd

    Gondoltál már regényre úgy, mint lelkigondozói eszközre? Pedig elég, ha jó kézbe kerül és máris azzá válik. A papné polca sorozatunk második részében ...
  • 2024. február 27., kedd

    „Ha botrányba keveredünk, akár okozzuk, akár elszenvedjük, széthullik az egymás iránti bizalmunk, eltiltjuk szívünktől a reményt, a bocsánatkérést (ny...
  • 2024. február 26., hétfő

    Miként teremtenek lehetőséget a hitviták az egyén közösségbe történő beilleszkedésére? Többek között erre is keresték a választ a Glossza című podcast...
  • 2024. február 25., vasárnap

    Életforma, terápia és örömforrás – mindez a népzene Szentes Anett szerint, aki hegedűt, citerát, népi éneket és szolfézst tanít Pécsen, emellett presb...
  • 2024. február 22., csütörtök

    Somogyi Péter dunamelléki lelkészi főjegyző gondolatai
  • 2024. február 21., szerda

    A labdarúgás örömében osztoznak a hétfő esténként meccset játszó budapesti lelkészek. A csapat mindig változik, ám a lelkészfoci hagyománya már több m...
  • 2024. február 21., szerda

    Hogyan formálhatjuk bibliaolvasóvá a következő nemzedéket? Lelkészek, hittanoktatók, vallástanárok keresték közösen a választ.
  • 2024. február 20., kedd

    Az Élő Igének ki kell hatnia minden tevékenységünkre – állítja Hajdú Zoltán Levente, akit az idei tematikus év pályázati és egyéb lehetőségeiről kérde...
  • 2024. február 19., hétfő

    Főigazgatói pályázat
  • 2024. február 16., péntek

    Az ember általában szereti megspórolni a szenvedést, pedig küzdelmek nélkül nincsen fejlődés, a változás pedig része valóságunknak. Tapolyai Emőke gon...