Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Menj be a belső szobádba!

Máté 6, 6

„Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged.”

Kedves Testvéreim! Szeretett Gyülekezet!

Két olyan hónap van mögöttünk, amelyben átéltük, hogy milyen az, amikor a fizikai távolság elválaszt bennünket. Két olyan, hónap, amelyben nem indulhattunk a megszokott módon: iskolába, óvodába, boltba, munkahelyre, de még a templomba sem. Elmaradtak a reggeli útra kelések. Elmaradtak a látogatások, a családi találkozások, és a nagy ünneplések. Elmaradtak keresztelők és esküvők. De van valami, ami nem maradt el az életünkből ez pedig az imádság. Az az imádság, amire egykor megtanítottak a szüleink, lelkipásztoraink. Az az imádság, amire megtanított minket az Úr Jézus Krisztus. Az Ige szava ma megerősíti bennünk az imádság tanítását. Felolvasott alapigénkben az imádság idejéről, helyéről és jutalmáról hallunk.

1. Te pedig, amikor imádkozol. Az elmúlt hetekben vannak, akik azt tapasztalták meg, hogy sokkal több idő jutott olyan dolgokra, amikre máskor nem. Az oly sokszor munkával terhelt szülők több időt tölthettek gyermekeikkel, szeretteikkel. Sokkal több idő jutott a lakóhelyünk szépítésére, a kertek beültetésére, a tavaszi munkák elvégzésére. Vannak, akiknek a megállás, a megpihenés ideje jött el, vagy a felkészülés a járvány utáni időszakra. De jutott-e több időnk az imádkozásra? Tudtunk-e több időt szánni az Istennel való kapcsolatunkra? Tudtunk-e elcsendesedni és az Úrhoz könyörögni, a közelben és távolban lévő szeretteinkért fohászkodni? Eljött-e az az idő, amikor imádkozol? Amikor Istenhez fordulsz és azt mondod: Uram, segíts meg minket! Jutott-e több idő arra, hogy összekulcsoljuk kezünket? Hogy a szívünkben, gondolatainkban több helyet adjunk Isten Igéjének? Boldog az az ember, aki elmondhatja, hogy én Istentől ezt az időt az imádságra kaptam. Több televíziós csatornán jelent meg rendszeresen egy felírat, a sok „maradj otthon” között az is hogy „Nem vagy egyedül.” Sokféleképpen lehet ezt értelmezni. Nekem mindig azt juttatta eszembe, hogy Isten most is, ebben a nehéz helyzetben is itt van velünk. Ő vigyáz ránk. Ő fogja kezünk. Ő oltalmazza életünk. Hiszem szeretett testvéreim, hogy imádságaink, amiket csöndes magányunkban, vagy családi körben elmondtunk ott a jó Istennél összeértek az elmúlt hetekben is. Most pedig eljött az ideje, hogy immár együtt adjunk hálát Isten megtartó kegyelméért, megőrző szeretetéért. Nagyon vártuk ezt az órát, hogy eljöjjön az ideje, amikor újra találkozhatunk, újra együtt énekelhetünk és imádkozhatunk. Kellő óvatossággal indultunk e napra. Elmondtuk idős testvéreinknek, hogy aki úgy érzi, nyugodtan maradjon még otthon és onnan gondoljon ránk imádsággal. És volt, aki erre azt válaszolta: Én leszek az első, aki ott leszek. Örülünk azoknak, akik megérkezhettek e vasárnapra ide a gyülekezet közösségébe, és örülünk azoknak is, akik otthonaikban velünk együtt imádkoznak. A prédikátor könyve arra tanít, hogy mindennek rendelt ideje van. Hiszem kedves testvéreim, hogy az imádságnak minden időben rendelt ideje van. Nem csak reggel és este, étkezés előtt és után, nem csak az istentisztelet óráján. Erre tanít Igénk elsőként, hogy most és mindenkor: itt van az ideje az imádságnak.

2. Mai Igénk második üzenete az imádság helyét jelöli meg. Menj be a belső szobádba! Hosszú idő után végre kimozdulhattunk otthonról és az Ige szava már gondolatban haza is visz bennünket. Hogy keressük meg azt a helyet, amire azt mondjuk: Ez az én belső szobám. Ez az a hely a lakásban, ahol nyugalomban tudunk lenni. Ahol az ajtót be lehet zárni. Ahol nem zavar senki és semmi, ahol elcsitul a világ zaja. A bibliai Mária és Márta lakásában is volt egy hely, ahová behívták Jézust, ahol vendégül látták, ahol templommá lett a hajlék Jézus jelenléte által. Így hívhattuk mi is otthonunkba az Urat az elmúlt napokban. A Szentírás szavai által, az olvasható, hallgatható igehirdetések által. Leültünk a belső szobánkban és megéltük az Istennel való kapcsolatunk áldásait, ahogyan ő szól hozzánk, és ahogyan mi szólíthatjuk az imádság hangján. A belső szobák csendjében vettük magunkhoz a húsvéti úrvacsorát. A belső szoba adott helyet az énekben mondott imádságoknak is. Menj be a belső szobádba! Jézus nem akar minket visszatartani attól, hogy a templomba jöjjünk közös imádságra. Nem mondja, hogy maradj otthon. Csak megmutatja a lehetőségét, sőt a szükségességét annak, hogy otthonainkban is legyen helye és ideje az imádságnak. A belső szoba Jézus korában az épület legbelső részén, a bejárattól legtávolabbra helyezkedett el. Ez volt az a szoba, ahová a fontosabb és értékesebb tárgyakat helyezték, mindazt, amire vigyázni kellett. Az átlagember kincseskamrája volt, egy hely, ahol biztonságban lehetett mindaz, amire vigyázni kellett, amihez kötődtek, minden tárgy, aminek története volt, amihez kötődött az egyén és a család. Mennyi minden belefért abba belső szobába. Minden és mindenki, ami fontos volt egy élet számára. Ilyen az imádság is benne van minden, ami és aki fontos nekünk. Milyen tágas térré válik egy belső szoba, hiszen belefér az egész világ. Amikor imáinkban folyamatosan bővül azok köre, akikért imádkozunk. Személyes életünk áldásaiért, kellő bűnbánattal és alázattal. Aztán családunkért a közeliekért és távoliakért, a gyülekezet közösségéért, lakóhelyünkért, magyar népünkért. Határokat átlépve nemzetekért. Az egész teremtett világért. Az Úr Jézustól tanult imádság segít nekünk kilépni e földi világból és már a mennyiek felé is fordítja tekintetünket. Ettől lesz olyan bensőséges a belső szoba áhítata, hogy a mennyei Atya, az ég és föld Ura is lakozást vesz nálunk. A belső szobában helye van a titkoknak is. Az Ószövetségben is olvasunk belső szobáról József történetében. Amikor József, hosszú idő után újra látta testvéreit: „öccsét látva elérzékenyült, és a sírás környékezte. Bement azért a belső szobájába, és ott kisírta magát.” Talán mindnyájan voltunk már úgy, hogy azt éreztük, most sírni volna jó, de nem lehet. Talán mert szégyelltük könnyeinket. Nem akartuk, hogy mások sírni lássanak, mert akkor ők is elszomorodnak. Menj be a belső szobádba és sírd ki magad. A könnyek szavak nélkül is az imádság jelei. Isten meglátja és letörli azokat, vigasztalást készít a síróknak. Nem az a kérdés, hogy hol van a belső szoba, hanem az, hogy hozzá fordulunk-e imádságban könnyeinkkel, fájdalmainkkal és örömeinkkel. Szeretett Testvéreim! Az imádság nincs helyhez kötve, mert nem a hely szenteli meg az imádságot, hanem fordítva. Az imádság szenteli meg a helyet. Kívánom, hogy az imádság szentelje meg az Úrnak templomát és odahaza a belső szobáinkat.

3. Végül pedig még tekintsünk az imádság jutalmára! „A te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged.” A gyermekért könyörgő édesanyát, Annát meghallgatta Isten. És a kis Sámuel életével ajándékozta meg őt. Milyen szép, amikor a zsoltáros így fogalmaz: „Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” Az első jutalom az, hogy Isten meghallgatja kérésünket. Meghallgatta Isten Dánielt is, akit azért vetettek az oroszlánok vermébe, mert naponta háromszor Istenhez imádkozott. Az Úr kimentette őt a veszedelemből. Megoltalmazta életét. Kell ettől nagyobb jutalom kedves testvéreim! Ez az imádság jutalma: Isten meghallgat és megszabadít. Ezért kell továbbra is szüntelen fohászkodnunk otthon a belső szobáinkban és itt az Úrnak szent hajlékában. Ámen.

Mennyei Édes Atyánk!

Megköszönjük neked, hogy az elmúlt hetekben sem engedted szétszéledni a nyájat. Velünk voltál személyes életünkben, családi közösségeinkben. Eljutattad hozzánk Igéd szavát, hogy az erősítse hitünket, tartsa bennünk a lelket. Bocsáss meg nekünk, ha elmaradt ajkunkról a válasz, bocsáss meg amiért sokszor a félelem és a bizonytalanság tölti be szívünket még akkor is, mikor benned bízhatunk, amikor téged segítségül hívhatunk. Itt vagyunk Urunk. Hozzád siettünk, mert meghallgattad könyörgéseinket, amiket otthonainkban belső szobáinkban mondtunk el neked. Áldunk, amiért elhoztad ezt a vasárnapot, amikor újra együtt imádkozhat a te néped lelki közösségben. Köszönjük, hogy megőrizted a templomot, hogy ide újra visszatérhessünk. És köszönjük, hogy megajándékoztál minket a te Igéddel. Jutalmazd meg kérünk a betegek fohászát gyógyulással. Így könyörgünk most a kórházban lévő és otthon a belső szobában betegágyon fekvő testvéreinkért. Imádkozunk a világ minden betegéért. Légy az ő segítségük. Öleld át Urunk vigasztaló szereteteddel a gyászban megszomorodott szíveket. Halld meg Urunk sóhajtásunk, amikor népünkért, nemzetünkért fohászkodunk. Őrizd meg kérünk egyházunkat, a határon túli testvérgyülekezetek közösségeit. Jutalmazz meg mindnyájunkat a találkozás örömével, békességgel, és egészséggel. Most és örökkön örökké. Ámen.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 44, összesen: 62721

  • 2023. január 26., csütörtök

    Úgy érdemes élni, ha kicsit jobb állapotban hagyjuk magunk mögött a világot, mint ahogy találtuk – a cserkészet alapítójának üzenetét Szabó Már...
  • 2023. január 25., szerda

    A Lelki éhség 7.0 konferencia szeretne minél több oldalról közelíteni a lelkészi lét felé, ezért hív párbeszédbe lelkészeket és nem lelkészeket.
  • 2023. január 24., kedd

    A Parókia portál szerkesztőségvezetője, Füle Tamás képeiből rendezi idei első időszaki kiállítását a budapesti Bibliamúzeum. A február 2-án nyíló tárl...
  • 2023. január 23., hétfő

    Megemlékezést tartottak a budapesti Ráday Ház udvarán a négy évvel ezelőtti tragikus tűzeset évfordulóján.
  • 2023. január 21., szombat

    A Himnusz születésének kétszázadik évfordulóján az az igazi kérdés, hogy hogyan szeretnénk majd megünnepelni a háromszázadik és a négyszázadik évfordu...
  • 2023. január 19., csütörtök

    Oikumene az ókorban a kulturált népek gyűjtőneve volt. Sokat lehet töprengeni azon, hogy mit is jelent ez a tulajdonság: kulturált.
  • 2023. január 19., csütörtök

    Gyülekezetek, civil és egyházi szervezetek számára nyújtanak segítséget a tudatos pénzügyi tervezésben és az energiahatékonyság növelésében önkéntes v...
  • 2023. január 16., hétfő

    Párhuzamos olvasásra ajánljuk Jób könyvét és Bogárdi Szabó István Megfordította sorsát című prédikációs kötetét. Írásunk személyes reflexió a kettős o...
  • 2023. január 15., vasárnap

    Milyen lelkész szeretnék lenni? Akarok mindenre egzakt válaszokat adni? Vágyom arra, hogy mindenki féljen tőlem, és ne vitatkozzanak velem? Szeretném...
  • 2023. január 13., péntek

    Vállalkozóból lett Krisztus egyházának sáfára. Székely konokságát időbe tellett levetkőznie, mostanra már ő segít más férfiaknak, hogy Isten előtt mer...