belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Gondolkorzó

Herbert Dóra

Nagy fényesség

Elvakít vagy megvilágít?

Karácsony, békesség, meghitt, meleg fények, csillogó gyermekszemek, süteményillat és sziporkázó csillagszórók. Már október közepétől lépten-nyomon találkozunk az ünnep kötelező kellékeivel, és várakozással vegyes stresszben telnek a készülődés hetei.

Már ha van mire várnunk.
De amikor fénybe öltöznek az utcák, a boltok, az otthonok, akkor még fájdalmasabb szembesülni a benti sötétséggel. Ha a szívünkben nincs világosság, csak bántja a szemünket a sok ragyogás.

Minden karácsonykor megszakad néhány magányos szív, elmenekülnek az élők közül azok, akik úgy érzik, az ő létezésük már nem is élet, akik kétségbeesetten keresik, de nem találják a Szeretetet. Pedig őket is várva várja a Szeretet, és bízunk abban, hogy van hatalma utánuk nyúlni még a végzetes pillanatban is.
Ahogy azonban a tékozló fiú történetében az otthon maradott báty is elveszett volt, félő, hogy a mosolyok, a csillogás és az ünnepi hangulat leple alatt még sokan nélkülözik az Életet, ha nem is olyan nyilvánvaló módon.
Nem öngyilkos-e, aki a fogyasztás orgiájává váló decemberben hitelből elkölti még a februári bérét is? Nem öngyilkos-e, akiben a készülődés, a vásárlás, az ajándékok maguk alá temetik a találkozásokat, a kapcsolatokat? Nem öngyilkos-e, akit zavar a jászol és a birkák szaga, ezért nem leli meg a Gyermeket? Nem öngyilkos-e, aki hamis tolerancia ürügyén tépi ki saját életadó gyökereit?

Miért választja az ember a halált, amikor az Élet közénk jött, a Teremtő emberré lett? Miért utasítja el a Mindenhatót, aki annyira szereti saját képére alkotott teremtményét, hogy egészen közel akart jönni, hogy nem akarta elveszíteni, hanem vissza akarja nyerni a haláltól, ezért vállalja, hogy ő maga is átmegy a halálon?

Sokáig úgy gondoltam, a gőg akadályoz minket leginkább az Isten felé vezető úton. De a gőg is csak következmény: ha nem érzem, hogy megbecsülnek, hogy értékes vagyok mások szemében, akkor a kevélység a pótszer. Talán a félelem minden bűnünk gyökere? Igen, félünk, a kudarcoktól, a visszautasítástól, az Igazsággal való szembesüléstől – de miért is félünk? Mert nem bízunk a Végtelenül Jóban! Mert a kígyó a létünket jelentő kapcsolatot kezdte ki, amikor elültette bennünk a gyanakvás, a bizalmatlanság csíráját: Isten – úgymond – félrevezet, mert irigyel tőletek valamit...

Épp ezért a szabadulásunk kulcsa, a gyógyír a sebeinkre egyedül Isten végtelen szeretete. A tékozló Atya „meghökkentő kegyelme" – ahogy Philip Yancey nevezi könyvében –, a mindent megbocsátó irgalom, a vőlegény lángoló szerelme, amellyel tévelygő mátkáját vissza akarja hódítani. Merjük elhinni, hogy Istennek nincsenek „hátsó szándékai", nem kelepcének, ketrecnek, hanem apai tanácsnak, útmutatónak, fogódzónak szánta a „Tíz szót", amelyeket mi tettünk parancsolattá, teherré. Nem azért, hogy legyen mire hivatkoznia az ítéletkor, hanem azért, hogy ha már mi akarjuk eldönteni, mi a jó és mi a rossz, legalább legyen biztos mércénk.

Ha mi, akik ismerjük a Gyermeket és Atyját, valóban Őt ünnepeljük – nem csupán karácsonykor, de egész életünkkel –, azzal a körülöttünk élőket is az Életre bátorítjuk. Ebben segítsen a testté lett Ige! 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. október 14., hétfő,
Helén napja van.
Tartalom
Vezércikk

Bölcsföldi András
A visszakapott karácsony
Az a karácsony, amihez nem tudsz mit hozzátenni.

Gyertyánként

Szabóné László Lilla
Eljött szülésének ideje
Jászol helyett klinika

Bölcsföldiné Türk Emese
Kifordított katedrális
Chartres-i advent

Farkas Zsuzsanna
Százéves karácsony
Szenteste a lövészárokban

Gondolkorzó

Szikszai Szabolcs
Az egyformák közt furcsa, aki más
Nincsen számukra hely?

Herbert Dóra
Nagy fényesség
Elvakít vagy megvilágít?

Szikszai Szabolcs
Beérkezés a startvonalba
A végén kezdődik az igazi út?

Felszín

Pólya Dániel
A meditációról kezdőknek
– egy kezdőtől –

Bíró Anna
Ének az aluljáróban
Ettél-e már cigányasszony konyhájában?

Dósa Loretta
Ajándékcsomagolás
Lépésről lépésre

Magasság

Tamási Dénes
Az Esernyő
Üres fejjel és kitisztult szívvel ballagott az esőben...

Czapp Enikő
Ház a tónál
A belső képek ereje

Jezsoviczki Noémi
Mégis, kinek a karácsonya?
Magdi, Pista, vagy....?

Mélység

Záborszky Zsófia
Selyempapírba csomagolt gyűlölet
Karácsony után a semmibe

Teljesség

Székely Tamás
„…Mert mind ez világ csudálja, Istennek szűztől lesz Fia”
A test szent botránya

Szakács Gergely
A lelkészgyereknek is lesz karácsonya, ugye?
Levél a padlásról

Szabó Julcsi
Fel sem tett kérdéseink válasza
„Reményteljes jövőt adok nektek”

Üzenet

Czapp Enikő
A hőssé válás útja (III.)
Megérkezés

Szabó Julcsi
Ami összekapcsol
Megérkezés egy új családba

Miklya Luzsányi Mónika
Várni jó…
Mire, hogyan, miért?

Áthallások

Szabó György
Elhavazva
Képmeditáció

Miklya Luzsányi Mónika
Eső előtt
,,kirobbanás lehetőségével telítődik a lég”

B. Tóth Klára
Tekeredik a kígyó
A tékozló fiú hazatérése

Kitekintés

Szoták Orsolya
Advent, fent és lent
Mit csinál decemberben a Szeretetszolgálat?

Találkozzunk!

Pólya Dániel
Kék tó, fehér hattyúk és fekete kávé
Beszámoló a balatonszárszói Közös(s)Ég találkozóról

Látogatóink száma a mai napon: 11561
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45505806

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat