Korábbi számok Elküld Nyomtat Gondolkorzó

Isten megtehette volna, hogy azt mondja Márknak: tegyél, fiam négy indigópapírt a kódexed alá, s akkor négy, teljesen egyforma példányod lesz abból a szövegből, amit diktálok neked. De nem ezt tette! A négy evangélistát, íróeszközeikkel együtt a szoba egy-egy sarkába küldte és rájuk parancsolt, ezt mondva: ott van Jézus, az én szeretett fiam a középen, jegyezzétek fel tetteit és szavait és akkor az én népemnek négy evangéliuma lesz, amelyek négyféle módon írják le azt az egy dolgot, amit láttak és hallottak. (A fenti megvilágító hasonlatot Eduard Schweitzer zürichi újszövetségi professzor mondta el vendégelőadóként Teológiánkon a 80-as években.

Talán kezdjük a hamis tanúzás vádjának eloszlatását, a négy evangélista karácsonyi története alapján.
Lukács is szól Mária szüzességéről: Lk. 1,26-28-ban háromszor, 3,34-35-ben kétszer, arról is, hogy a Szentlélektől fogantatott: 1,34.
„A kétségbeesett Józsefről" nem Lukácsnak kellett szólnia, hanem Máténak. Máté ezt meg is teszi, mégpedig evangéliuma elején, 1,18-ban. Pontosan a zsidó házasságjog alapján. Ez a jog éles különbséget tesz a „jegyes" és a „feleség" között.
Márk pedig Jézus istenfiúságát és emberségét csak a 16,39-ben mondja ki először.
Végül János, aki karácsony történetet ugyan nem közöl, de Jézust egynek látja az Atyával ( 10,30 ).

Angyal nem hiányzik Máté evangéliumából, vö.: 1,20.24; 2,13. Igaz, csak egyes, sohasem többes számban. Lukácsnál viszont bőven vannak angyalok ( Lk 1,26; 34-35), sőt angyali kórusok is (2,15). A napkeleti bölcsek valóban hiányoznak Lukács evangéliumából, mert az ív az írástudatlan pásztoroktól a mennyei lények magasáig vezet nála.

„Velem-Ellenem" probléma­ - Mt. 12,30 és Lk 9, 50 egy-egy ma is érvényes paradox jézusi logion (csattanós, jól megmagyarázható bölcsmondás). Az első kategorikus parancs, de egy-egy ellentétpárban, a második a szűk körű és tiltó kegyesség helyett a jézusi nagyvonalúságot mutatja meg.

Húsvéti történet - Mk-nál a sírhoz igyekvő asszonyok elhengerített követ és nyitott sírt találnak, egy fehér ruhájú ifjú fogadja őket, átadja nekik a missziói parancsot.
Mt-nál az asszonyokhoz egy erős angyal érkezett, ijesztő, hatalmas. Félelemmel, holtra válással, futással és az evangélium hirdetésével járt ez együtt.
Lk-nál nem csak üres sírt találnak az asszonyok, de a feltámadott Jézussal is találkoznak az emmausi tanítványok, akik lassacskán értik meg az Írásokat és ismerik fel az Urat.
Jánosnál maga Jézus lép be a bezárkózott tanítványokhoz és megkezdődik az első húsvéti istentisztelet.

Észrevesszük a húsvéti történetek műfaji különbségeit, például a zsidó Máté az ószövetségi teofániákkal ( Isteni megmutatkozásokkal) hasonló módon írja le a feltámadást, Lukács egy hellenista „rekognícó" (újrafelismerés) novellába ágyazza be azt, Márk egy be nem fejezett eseménysorozatot tár elénk, János pedig elmondja, hogy a feltámadott Jézus a sírókhoz, félőkhöz és a kételkedőkhöz jött elsősorban.

„Mit tehet az ember ilyenkor ?"

1. Tisztázza magában, hogy mi az Újszövetség? Istentől ihletett, több iratból álló, kanonizált, az Ószövetség mondanivalóját folytató szent irat, melynek közepén Jézus Krisztus áll.

2. Komolyan veszi a II. Helvét Hitvallást, amely így foglalja össze a sajátosan református szempontot:
„I. fejezet. Ebben a Szentírásban Krisztus egyetemes egyháza a legteljesebb mértékben kifejtve találja mindazt, ami egyrészt az üdvözítő hitre, másrészt az Istennek tetsző élet helyes alakítására vonatkozik."
Mire vonatkozik a Szentírás? Az üdvözítő hitre és az Istennek tetsző élet alakítására.
Mi nem a Szentírás? Nem világnézet, nem egy ókori vallástörténeti gyűjtemény, nem vásári szerencsecédula-doboz, amiből pár sort eredeti értelméből kiragadva rosszat vagy jót jósolhatunk magunknak.

Alapkérdések:
II. fejezet. Milyen Szentírás-értelmezés a helyes?
„Az Írásnak csak azt a magyarázatát ismerjük el igaz keresztény magyarázatnak, amely magából az Írásból van véve (annak a nyelvnek szelleme szerint amelyen írták azt, valamint a körülmények szerint mérlegelve és hasonló vagy eltérő, több és világosabb helyeknek egybevetésével kifejtve), amely egybevág a hitnek és szeretetnek regulájával és kiváltképpen szolgálja Isten dicsőségét és az emberek üdvösségét.

A Szentírást tehát először úgy lehet magyarázni, ha eredeti nyelveit ismerem, történeti hátterét figyelembe veszem, látszólagos ellentmondásaival és hasonlóságaival összevetem, a hit és élet szempontjait iránymutatóknak elfogadom.
Szükséges, hogy mindezt az egyház kétezer éves írásmagyarázatai hagyományait és a mai tudományos kutatásokat figyelembe véve tegyem, mert nem velem kezdődött a keresztyén írásmagyarázat. A reformátori teológia megment mind a liberalizmustól, mind a fundamentalizmustól.

Figyelembe ajánlom a következő műveket:

A viszály könyve? Egy Biblia - sokféle értelmezés, Mk 6, 30-44, Budapest 1966, Hermeneutikai Kutatóközpont. Szerkesztette Ulrich Luz.

Az újkszövetségi írásmagyarázat elvei, módszerei és példái. Bolyki János Kálvin Kiadó Bp. 1998