belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Gondolkorzó

Bella Péter

Hogyan hallgassunk prédikációt? – haladó szint

Hogy legyen füled a hallásra!

Hallottál már jó és rossz igehirdetést is? Rövidet és hosszút, frappáns és unalmas példákat, felfigyeltél manipulatív gesztusokra és őszinte érzelmekre? Neked szól ez az írás, amiben feltételezzük, hogy a szószékről szóló igehirdetés megfelelő, építő, átlagosan jó vagy kiemelkedő. (A rossz igemagyarázat hallgatásával a sorozat egyik későbbi részében foglalkozunk majd – ahogy a lelkipásztorok prédikációhallgatásával is.)

Hogyan hallgassak meg egy igehirdetést? Mi az, ami fontos ahhoz, hogy megfelelő fogadója legyek mindannak, ami a szószékről történik az irányomban? Mit tegyek? Mit ne tegyek? Sok kérdés, amit nem válaszolnak meg nekünk rendesen...
Mint igehirdető, általában a "másik oldalon" állok, de higgyétek el, nem csak ott! Olyan ember ír most, aki mindkét részt járja.
És még valami: a prédikátoroknak lenne a legjobb, ha magabiztos hallgatóik lennének, akik készek a dialógusra. Akik nagykorúak. Akik gondolkodnak!
Ez az írás református talajra készült, de kis átalakításokkal működhet máshol is...

Ki is a haladó igehallgató?
Az, aki tisztában van mindazzal, ami az istentiszteleten folyik, bár egymástól meglehetősen különböző utakat találhatunk ennél a kategóriánál. Hívő családban nevelkedett ember vagy, az istentiszteletre járás heti rutin, az élet természetes része (rugalmasan vagy vasszigorral)? Esetleg pár éve megtért hívő ember vagy – neveltetésed ellenére –, és azóta buzgón jársz templomba, aktív tagjává lettél a gyülekezetnek? Vagy lelkészcsaládban felnőve, a templom tövében élve, kötelezően ott kellett lenni minden vasárnap délelőtt?

1. Mosakodj be.
A prédikációra való felkészült odafigyelés nem akkor kezdődik, amikor a lelkipásztor azt mondja, hogy „Kedves testvérek!" Nem is akkor, amikor elkezdődik az istentisztelet. Meg kell hogy előzze a lelki felkészülés, jóval az istentisztelet előtt. Megkopott, sokszor hallott és mégis érvényes jó tanács: imádkozz az igehirdetőért, szüksége van rá. Ezen kívül imádkozz magadért, és hozz meg egy döntést: nem a gyülekezet, nem a család miatt leszel ott a templomban, nem a szokásokból következően, nem a lelkész miatt indulsz az istentiszteletre, hanem azért, hogy Istennel találkozz, hogy tőle kérdezz, hogy tőle hallj valamit, ami fontos.

2. Győzd le az előítéleteidet, adj esélyt.
Régóta hallgatod a lelkészedet, ismered minden gesztusát, közhelyes mondatát? Nem baj, próbálj ezen felülemelkedni és az újat, a mostanit meghallgatni. Itt kell kitérni a különbségekre is (vendégigehirdetők esetében ez különösen fontos). Különböző vérmérsékletű, temperamentumú emberek vagyunk együtt az egyházban egymástól különböző személyiségjegyekkel, ezt még megbolondítja a rengeteg különböző vallási stílus, kegyességi irányzat. Valakire könnyen ráhangolódunk, valaki furcsa, valaki egyenesen taszít – sok minden megtörténhet. Próbálj meg benyomásidtól függetlenedni az igehirdetőre nézve, azt az embert lásd, akit Isten fel akar használni. Ne engedj a címkézésnek sem, akármit hallottál is a prédikátorról, ha vélt vagy valós kategóriák, különbözőségek miatt bezárkózva hallgatod, nem neki lesz rossz, hanem neked, téged nem talál meg az Isten által elkészített üzenet. Nehéz ügy, de felül kell emelkedni, le kell győzni az előítéleteket!

3. Ne ess a „prédikációhallgatási paradoxon" csapdájába.
Olyan hiba, amely minden hívő embert megkísért, bár általában észre sem vesszük. Én úgy hívom, hogy „prédikációhallgatási paradoxon". Mit takar ez?
1. Elhatározom, hogy meg akarom hallani az Isten szavát, ezért odafigyelek az igehirdetőre, várom, hogy mondjon valamit, ami lélekben előre visz, segít erősödnöm, továbblépnem.
2. Az igehirdetést saját kategóriám szerint mérem le, osztályozom, azokon a kereteken belül, amit én szabok, így mondom a végén, hogy jó volt, vagy rossz.
3. Az elvárásaim zártak, semerre sem nyitottak.
4. Az, ami kereten belül marad, azaz jó igehirdetés a számomra, nem visz előre, hisz nem bővítte a kereteimet, mivel zártak, aminek viszont meg lett volna az esélye, hogy tovább vigyen, hiszen újat mondott, azt nem fogadom be, rossznak ítélem.
5. Mindenhogyan én járok rosszul, a legjobb, ami történhet, hogy egyhelyben toporgok, ami hosszú távon megkeseredést eredményez. Olyan ez, mintha az első osztályosok, akik eleve tudják az ABC negyedét, osztályoznák a tanító nénit tudását, megmondva, mi a jó, az új betűkre oda sem figyelve.
Ne ess ebbe a hibába, fogadd el, hogy az, amit Istenről, az emberről tudsz, még nem teljes. Légy bátor és nyitott, merj újat befogadni – aztán lemérni az ige, a hitvallás mérlegén.


4. Ne légy érinthetetlen.

Légy jelen az istentiszteleten, ne csak intellektuálisan, de érzelmeiddel, szándékaiddal. Énekelj úgy, mintha először énekelnéd a zsoltárt, a dicséretet – nehéz dolog, igen, de megéri! Imádkozz együtt a lelkésszel. Nyisd meg magad Isten előtt. Sokszor Isten számára legnehezebb út a tapasztalt hívő szívéig vezet, segíts abban, hogy engeded magadat megérinteni lélekben. Ne félj az érzelmektől, sem a gondolatkísérletektől. Ész és szív nem egymást kizáró emberi részek, hanem együtt működnek igazán – az igehirdetés hallgatásánál is. Ha pedig olyan az üzenet, amit már sokszor hallottál, esetleg evangélizáción ülsz, vagy a lelkész hitbeli alapokról beszél, merülj bele, jó újra megerősödni, átgondolni mindazt, amire a hited épül.

5. Vesd össze azzal, amit eddig átéltél.
Van egy nagy előnye a tapasztalt hívőnek a kezdőkkel szemben, amit nem használnak ki annyira, amennyire lehetne. Ott van a tapasztalat, az élet, a mindennapok mérlege. Amit hallasz, ahhoz tedd hozzá mindazt, amit magadban hoztál, mérd le az igén mindazt, ami veled történt és fordítva, nézd meg, mennyire erősíti az üzenetet mindaz, amit átélsz.

6. Légy őszinte Istenhez.
Egyúttal magadhoz is. Igaz, van kép, szerep, amit mutatnod kell kifelé, amihez igazodnod kell, függően attól, hol állsz a gyülekezet belső rendszerében (presbiter, gyerekmunkás, ifivezető, hívő példaként felmutatott ifis stb.), de az igét hallva függetlenedj ettől, és az igével ütköztesd azt, ami benned van. Tanulj a zsoltárokból, és félelmeidet, dühödet, bizonytalanságodat, botlásaidat, is tárd oda Istennek, hogy arra válaszoljon. Mert Ő lehet, hogy erre akarja felhasználni a titkaidról mit sem sejtő lelkészt. Ha ez a lépés nincs meg, lehet, az üzenet sem lesz meg, az, ami neked szól, ott és akkor. (Ha lelkipásztoroddal őszinte, bizalommal teli lelkigondozói kapcsolatod van, az csak segít ebben, és hidd el, ha különösen „eltalál" egy mondata, nem ki akar prédikálni, a Lélek használja fel őt, hogy nem csak neked adjon, de az egész gyülekezetnek.)

7. Mozdulj. Vidd magaddal, tedd meg, add tovább.
Az az igehirdetés az igazi, amelyik folytatódik a hallgatók életében. Legyen az életed a plusz egyedik vázlatpont, legyél az igehirdetés visszhangja, mérd le a hétköznapjaidon az üzenetet. Ha valamit elindít és eredményez az igehirdetés, beszélj erről a többi gyülekezeti tagnak, hátha valakiben a te segítségeddel indul el valami. De gondolataidat oszd meg azzal is, aki prédikált, jelezd vissza neki, beszéljétek tovább. Ha pedig kérdések merültek fel, másként gondolkodsz valamiről, azt is mondd el neki.

Mindez pár pont, ami talán segít, hogy eredményesebb, gyümölcsözőbb legyen az igehallgatásod. De a lista nem teljes. Te mit tennél ehhez hozzá?

Első rész:
http://preka.blog.hu/2008/12/09/hogyan_hallgassunk_predikaciot_kezdo_szint 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Réz-Nagy Zoltán
A gesztusok

A nyelv, amit Jézus is beszélt, és még a majmok is értenek

Gondolkorzó

Bella Péter
Hogyan hallgassunk prédikációt? – haladó szint
Hogy legyen füled a hallásra!

Felszín

Bölcsföldi András
Anyukám nevet a ravatalon
Ötven évvel ezelőtt szép menyasszonyára várt, most az urnát várta.

Thoma László
Dobozolás
Egy elmaradt megbeszélés tanulságai

Nagy László
Mozdulat-lanság
Elköltözött házunkból a nyüzsgés

Pete Violetta
Betolakodó
Szénásiék vendégei a tisztaszobából

Magasság

B. Tóth Klára
Kommunikálok, tehát vagyok
Kezek tánca

Géczy Katalin
Megdermedt kultúra
Felejtsd el a csendes-ülős koncerteket…!

Tóth Sára
Mitől jó egy prédikáció?
Felülről beszélni, vagy felülről kapni egészen mást jelent

Mélység

Czapp Enikő
Billegő szék
Segítő, vezető és vezetett: mind a tudás és a nem tudás határán

Dobóczky László
A mozdulat értelme
Kudarc, önmarcangolás, béke

Nagy László
A gondolat mögötti gondolat
Rejtett motivációk – milyen zsinegek rángatnak téged?

Teljesség

Bagdán Zsuzsanna
A kitépés katarzisa
Élmények a Csillagpontról

Miklya Zsolt
Közötök lesz egymáshoz – Átjárható zónahatárok
Jézus nem tartja meg a három lépés távolságot

Péter-Szarka Katalin
Az érintés természete
Maga Isten lép ki önmagából – értünk.

Üzenet

Pete Violetta
A munka relativitás-törvénye
Krisztus-test vagy hibás keljfeljancsi?

Miklya Luzsányi Mónika
Ölelj jóvá!
Az érintés erőt ad. Azt üzeni: szeretlek! Fontos vagy nekem!

Miklya Zsolt
Nyelvek ajándéka
Amitől a fáradt ifjak szárnyra kelnek

Áthallások

Hancsók Barnabás
Krisztusi mozdulat a ringben
A pankrátor szenvedéstörténete

Turcsik Ferenc
Angyali érintés
Angyalok városa? Nem! Embereké.

Riport

Miklya Luzsányi Mónika
Istent dicsőíteni tánccal
Interjú Incze Miklós koreográfussal a szent táncról

Kitekintés

Pete Violetta
Isten szekerét toljuk...
... a Művészetek Völgyén keresztül is

Szakács Gergely
Érinthetők és érinthetetlenek
Milyen a kézzelfogható lelkész?

Látogatóink száma a mai napon: 5420
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57377630

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat