Vár levendulával – egy csipet Firenze Tolnában

A tavaszi Sárköz-i látogatás után 2015. szeptember 19-én, szombaton reggel indult el az autóbusz a csillaghegyi gyülekezet tagjaival, hogy felfedezzük Ozora, Zala és Tab szépségeit. A kirándulást most is Szeleczky Aurél készítette elő és vezette. A reggeli igeolvasás, éneklés és imádság után a buszon felidéztük a korábbi kirándulásokat, és megállapítottuk, hogy már annyi helyen jártunk az utóbbi tíz évben, hogy hiánytalanul felsorolni sem tudjuk.

Várudvar (forrás)

Az első állomásunk Ozora, ahol a vár mellett álltunk meg. A külső falak rekonstrukciója még nem készült el, az építkezés folyamatát még láthattuk. A vár azonban teljes pompájában fogadott bennünket, és a kapun belépve elámultunk az udvar itáliai hangulatán. Szívesen időztünk a hangulatos reneszánsz várudvaron, mielőtt elindultunk, hogy vezető segítségével végigjárjuk a megtekinthető részeket.

Az udvarról nyílt a vár konyhája, amelyet korabeli eszközökkel, az utólagos elképzelések szerint rendeztek be. A az emeleten található kiállítás felidézte Ozorai Pipó, eredeti nevén Filippo Scolari történetét és magyarországi hőstetteit. Az udvarra nyitott emeleti folyosón fűszerszárítót rendeztek, ahol az egész mennyezetet beborította a felaggatott, szárított levendula.  A pincében hatalmas kitömött medvével fényképezkedtünk, és kipróbáltuk a vár kávézóját is.

Tabra érkezve a „Százlépcsős vendéglőbe" igyekezetünk ebédelni, de hiába kerestük a lépcsősorokat, de csak homályos magyarázatot kaptunk az elnevezésre. Ebéd után a református gyülekezet templomába sétáltunk át, ahol Sándor Zoltán lelkipásztor és felesége vezetésével a gyülekezet néhány tagja várt bennünket. A helyi lelkész igei köszöntője és a gyülekezet bemutatása után következett a meglepetés: finomabbnál finomabb házi süteményekből készítettek szeretetvendégséget a helyi asszonytestvérek.

Zalán, a Zichy kúria parkjában

A hálás köszönetet, és a testvéri beszélgetést követően Zala felé indultunk. A hely érdekessége, hogy az elnevezés nem megyét takar, de még csak nem is Zala megyében van, hanem Külső-Somogyban. Bizonyára sok nevezetessége akad, de mi csak Zichy Mihály kúriáját néztük meg, ahol a festőművész alkotásai kerültek kiállításra. A múzeumnak része a kúriához épített műterem is. A kirándulás csoportképe itt, a parkban készült el.

Az autóbuszon újra elővettük Deák Zoltán nyugdíjas lelkészünk által erre az útra is elkészített kirándulós énekes füzetet és a közös éneklés örömével utaztunk vissza Budapestre. A hazaérkezést váratlan városnézés is megelőzte, mert az útépítés és valamilyen rendezvény miatt komoly dugó alakult ki a rakparton. Mivel mindig a túlparton látszott elindulni a forgalom, sikerült egyszer-kétszer megfordulni a Duna partjain.