„Szegények gazdagsága: Az Istenbe vetett reménység őrzői”

A Fülöp-szigetek különböző felekezetű asszonyai 2012-ben nagy szeretettel és Istentől kapott elhívással fogtak hozzá a csodálatosan szép, színes és tartalmas liturgia elkészítéséhez. Ekkor még szinte alig ocsúdtak fel a Haiyan (Yolanda) tájfun okozta természeti katasztrófából. A hatalmas pusztítás okozta anyagi károkból való talpra állás lassú folyamat, az amúgy is nehéz körülmények között élő lakosság számára. Ezt a társadalmi-lelki állapotot igyekezett megragadni a Máté 20,13 alapján feltett kérdés: „Igazságtalanul bánok én Veled?" És ezt a kérdést szimbolizálja a borítókép - a fél szemét eltakaró, mérleget a kezében tartó Justitia alakjával a középpontban. A gazdasági igazságosságba burkoltan építették bele a filippinó asszonyokat érő családon belüli erőszak, a gyermekeket érő szexuális kizsákmányolás kérdéseit, amelyekről némán hallgatnak és tudomásul veszik a megélhetés reményében. A liturgiában a rizsszemeket tekinti szimbolikusan az igazságosság magvainak, és Isten földi igazságosságát megvalósító mezőgazdasági gyakorlatként az ún. dagyaw-t mutatja be.

A Fülöp-szigeteki asszonyok a társadalmi igazságosság témakörét állítják ebben az esztendőben a világ figyelmének fókuszába. Már e fenti, néhány gondolat alapján is érezhető, hogy idén egy különösen is nehéz, elgondolkodtató, megosztó témával foglalkozunk. Már maga a témafelvetése sem könnyű, hiszen Máté evangéliuma alapján a gazdasági igazságosság témakörét feszegeti. Fel kell tennünk a kérdést, hogy mit jelent az 'igazság'? Emberi mérce szerint hajlamosak vagyunk a jogszerűséget, jogrendszert az igazsággal azonosítani? Vagy azt gondoljuk, hogy az az igazságos, ami egyenlő? Jézus megmutatja a szőlősgazda példázatában, hogy Isten más mérce szerint méri az igazságosságot.

„Még mielőtt valaki ezt úgy értelmezné, hogy mi keresztyének Justitiához imádkozunk, gondolja végig, amiket leírtam. S gondoljon a környezetében élő emberekre: Hányan reménykednek emberi igazságszolgáltatásban, s nem fordulnak Istenhez, akinél pedig a megoldás van? Ezért hát ez nemcsak Fülöp-szigeteki jelenség, hanem sajnos a keresztyén világra érvényes. Sokan vannak közöttünk, akik papíron keresztyének, javítják a statisztikát, de hányan vannak a hitvallók? Akik fel tudnak mutatni Istenre? (Mint a mérleget tartó nő)

Imádkoznunk kell egymásért, hogy helyesen tudjuk értelmezni más országok asszonyai által megfogalmazottakat. Ők nem magyar keresztyénként élnek, még csak nem is európai keresztyénként fogalmaznak, hanem elmondják gondjaikat, amik szorítják őket és elválasztják az Isten Országától." (P. Tóthné Szakács Zita, református lelkipásztor)

A liturgia rámutat arra is, hogy más kultúrába ágyazva, más hagyományokra építve, más emberi habitussal, sokféleképpen éljük meg keresztyénségünket. Ezáltal szembesít bennünket a Világimanapi mottó valódi tartalmával: először alaposan meg kell ismernünk egymás kultúráját ahhoz, hogy azután megértsük, kikért, miért 'úgy ahogy', és miért 'azért amiért' imádkozunk március első péntekén?! Szembesít bennünket azzal, hogy igen is időt kell szánnunk a felkészülésre legalább februárban, egymás megismerésére, és türelmes szeretettel, elfogadással tekintenünk egymásra. A liturgia egyik igei szakaszát idézve:

„Hallgassatok rám, akik igazságra törekedtek, és az Urat keresitek!"

(Ézsaiás 51:1)

„Bizony, örömmel vonultok majd ki, és békességben vezetnek titeket. A hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek, és a mező fái mind tapsolnak."

(Ézsaiás 55:12)

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődő Testvért a 2017. március 3. pénteki alkalmunkra, amelyet 18.00-tól tartunk a Csillaghegyi Református Templom gyülekezeti termében. Ismerjük meg együtt a Fülöp-szigeteket, imádkozzunk együtt velük, értük!