Csillaghegyi gyülekezet őszi kirándulása Nógrádban

A Madách Imre Kastély Múzeum megtekintése magyar nyelvű vezetéssel kb. egy óra hosszat tartott s közben szívesen hallgattuk idegenvezetőnk ízes, palóc tájszólásában elmondott ismertetőjét. A kastélyban a Tragédia képei és színei voltak kiállítva.

A kastélyból kijőve elsétáltunk a kerten át a végében lévő síremlékhez, ahol Balla Gábor Madách Imre versét szavalta el s a magunkkal hozott babérkoszorúval megkoszorúztuk a síremléket, majd elénekeltük a Szózatot.

Visszaszállva a buszba, visszafelé már a rövidebb úton haladtunk és fél egyre értünk vissza Balassagyarmatra, ahol a Svejk Vendéglő nagy, különtermében fogyaszthattuk el bőséges és ízletes ebédünket és hozzá a ki-ki maga által rendelt sört, üdítőt, majd kávét.

Az ebéd után visszaszálltunk a buszba, mert kicsit csöpögött az eső s busszal mentünk át a református templomhoz, de közben elhaladtunk a régi, ma már betemetett Ipoly folyó medre mellett, láttuk a mementóként maradt régi beton hidat, a Bíróság, a börtön, Vármegyeháza és a Városháza komor, impozáns épületeit, valamint a Ligetben a Palóc Múzeum épületét is.

A templomban a nagytiszteletű asszony várt minket. Bent a templomban Sándor bácsi orgonálásával énekeltünk, majd a lelkésznő ismertetőt adott a gyülekezetükről és elmondta, hogy egyedüliek itt Nógrád északi részén, mert közel-távolban nincs másik gyülekezet és templom.

Sajnos az idő elszaladt, így a betervezett Jagyutt-Orchidea Cukrászda meglátogatása kimaradt s siettünk Mohorára, ahol Tolnay Klári Emlékházának három szobájába lévő kiállítást tekintettük meg az ottani hölgy kedves tájékoztatásával. Akinek volt kedve az kis sétával a közeli Vay-Zichy kastélyt is megnézte a bejárati kapu rácsán át, mert magánkézben van, így nem látogatható.

Mivel fiatal volt még az idő s demokratikus a szavazás, így mégis visszatértünk, egy-két többlet kanyar után Balassagyarmatra és betértünk a Jagyutt-Orchidea Cukrászdába, ahol igen finom sütemények, fagylalt és kávé várt minket. Mikor már nem sok sütemény és egyéb édesség maradt a helyieknek - akik közénk ékelődve vásároltak is serényen s nem kis mennyiségeket - búcsút intettünk s visszaszállva a buszba elégedetten beszélgetve értünk haza 19 órára Csillaghegyre, egy jól sikerült kirándulás fáradságával.
Szeleczky Aurél

További képek >>

Másik beszámoló erről a kirándulásról >>