Csillaghegyen a virágok is prédikálnak

Az ünnepkör bevezetője a virágvasárnap előtti szombaton tartott húsvéti kézműves délután. A kialakult szokás szerint három alkalommal szervezünk az év során a gyerekek és a szüleik számára kézműves délutánt. Az elsőt ősszel, amely a szüreti jelzőt viseli, és a gyülekezeti almás pite fesztivál rendezvénye is egyben. Másodjára az adventi készülődés részeként találkozunk az első adventi vasárnap előtt, a harmadik a húsvéti. Mindhárom programot gyülekezetünk kreatív szolgáló csapata szervezi és bonyolítja le. Valamikor elsősorban gyerek programnak szántuk, de manapság inkább családos rendezvény. Olyanok is eljönnek a hittanosok közül, akiknek a szüleivel még nem találkoztunk. Máskor meg a templomban is megforduló szülőkkel tudunk jobban megismerkedni; de az is gyakori, hogy a szülők, akik máshol látták egymást, itt kerülnek közelebbi ismeretségbe. Természetesen a kézműves foglalkozás a húsvéti ünnephez, annak üzenetéhez kapcsolódik.

A virágvasárnapi istentisztelet az ünnep igazi nyitánya. Ekkor is, mint az év minden vasárnapján, gyermek-istentiszteletre várjuk a nagyobb ovisokat és a hittanos korosztályt. Az istentiszteleten együtt kezdünk, együtt éneklünk és hallgatjuk meg a Heidelbergi Káténak arra az úrnapra jutó kérdéseit, együtt hallgatjuk meg az igét, és együtt imádkozunk. Az igehirdetésre készülő ének alatt mennek a szolgáló munkatárssal a gyülekezeti terembe a gyerekek, hogy majd az istentisztelet után találkozzanak a szülőkkel.
A virágvasárnapi istentisztelet különlegessége gyülekezetünk kórusának ünnepi szolgálata. A húsz éves Csillaghegyi Da Pacem Domine kórus az ünnepekhez kapcsolódva rendszeresen szolgál az istentiszteleteseinken.
Szántay Endre, templomunk egykori tervezője a templomépítés előtt, már az 1920-as évek elején elkészíttette a különleges U alakú úrasztalt, amelyre két virágot kell elhelyezni, mert középen a lelkész áll, - oda nem lehet. Jó tíz évvel ezelőtt az úrasztali virágról gondoskodó testvérek már nem tudták folytatni ezt a szolgálatot, így váltás történt ezen a területen. Azóta már pótpresbiterként is szolgáló nőtestvérünk vette át ezt a feladatot. Igyekezett a virágot is az ünnepekhez igazítani. Így például pünkösdkor pünkösdi rózsa, új kenyérkor búzakalász, újborkor szőlőfürt díszítette a csokrokat, nemzeti ünnepeken pedig piros-fehér-zöldben pompáztak. Ami egyszer bevált, akkor az a stílus ismétlődött a következő években is. A húsvéti ünnepkörnek is megvannak a maga stílusai az úrasztali virágot tekintve is. Virágvasárnap a színes virágok között ott találjuk a pálmaleveleket. Nagypénteken három-három hosszú szárú fehér kála látható, amely húsvétra megmarad, de kiegészül a további virágokkal is. Elmondhatjuk Csillaghegyről, hogy „itt még a virágok is prédikálnak”.
Nagyhét kedden és szerdán a gyülekezeti teremben tartunk bűnbánati istentiszteleteket. Mi még ragaszkodunk az úrvacsora előtti hétközi istentiszteletekhez; habár csak egy-két alkalommal kerül rá sor az ünnepek előtt.
Nagycsütörtökön a gyülekezeti teremben terítünk, és asztaloknál ülve hallgatjuk meg az igehirdetést. Az úrvacsorai liturgia itt is olyan, mint más alkalommal a templomban, de a jegyeket mindenki maga veszi el az asztalról, ahol ül. A kenyér előtt énekeljük az új énekeskönyv szerinti 363. dicséret 5. verse első felét: „Szállj le most mennyből, életnek kenyere!”; a bor előtt ennek második felét „Életnek vize! Nyiss magadnak utat”. A nagycsütörtök esti úrvacsora emlékeztet az úrvacsora szereztetésének estéjére, amikor mintegy Jézussal, akkori tanítványaival és egymással is megéljük az asztalközösséget.
Nagypénteken a helyi hagyomány szerint fekete terítő kerül az úrasztalára, ahol fehér virágok szinte világítanak. Nagypénteken is úrvacsorázunk az igehirdetés után. Nagypénteken késő délután 5 órától is összejövünk Csillaghegyi Passióra. Tizennyolc éve kísérjük végig Jézus szenvedéstörténetét az evangéliumi tudósítások szövegeinek felolvasásával. A négy evangélium tudósításából összeállított eseménysor segítségével követjük végig a Passió történetet a virágvasárnapi bevonulással kezdve és a húsvét reggeli feltámadással befejezve. Még nagypéntek van, de nem érhet végig a történet a feltámadás nélkül. A felolvasott igeszakaszok között gyülekezeti közös éneklés, valamint az énekkar szolgálata hangzik. A sorba rakott evangéliumi szövegeket gyülekezeti tagjaink olvassák, és a kiosztott program alapján jönnek sorba az odaillő énekek a kiadott programlap alapján. Nincs külön igehirdetés, csak a Szentírás szövege. A Passióra már jóval előtte készülünk, sokan ragaszkodnak az előző években olvasott szakaszhoz, mások oda jelentkeznek, ahol még szükség van felolvasóra.
Húsvét vasárnap és hétfőn is úrvacsorás ünnepi istentiszteletre hívjuk a gyülekezetet, vasárnap gyermek-istentisztelet is van. Vasárnap ünnepi létszámban vagyunk, habár sokan utaznak el vidékre, vagy a határon túlra, hogy rokonaikkal ünnepeljenek. A hétfő is átlagos vasárnapi részvételt mutat, néhányan mindkét nap, mások csak az egyiken jönnek az istentiszteletre.
A húsvéti közös ünnepi szolgálatokban a gyülekezeti közösség is erősödik. Jó együtt dicsérni az Urat!
Battyányi Géza református lelkész

(Megjelent a Képes Kálvin Kalendárium 2025. évi kiadásában)