Drága Úr Jézus!

Köszönjük neked a virágvasárnap örömét, még akkor is, ha árnyékot vet rá, hogy nem lehetünk együtt szent házadban. Köszönjük, hogy alázatosan és szelíden jöttél akkor, és így mentél tovább a Golgota felé is. Tudjuk, hogy ma nem kéred, hogy pálmaágakat és felsőruhákat terítsünk lábaid elé. Tudjuk, hogy a szívünkben kérsz helyet és szállást. Tisztítsd meg hát Urunk a mi szíveinket! Tisztítsd meg minden bűntől, gonosz gondolattól, a sok félelemtől, a véget nem érő elégedetlenségtől. Hadd tudjunk ma veled együtt indulni a nagyhétre. Hadd járjuk végig veled lélekben a szenvedés útját, hadd erősödjön a hitünk. Hadd járja át egész életünket az a szeretet, amellyel jöttél és azóta is jössz felénk. Segíts nekünk, hogy azok között lehessünk, akiknek nyelve vallja, hogy Úr vagy az Atya Isten dicsőségére, és azok között maradhassunk, akik térdet hajtanak már most a te hatalmad előtt. Így áldd meg mai istentiszteletünket is. Ámen.

„Örülj nagyon, Sionnak leánya, örvendezz Jeruzsálem leánya! Ímé, jön néked a te királyod, igaz és szabadító ő, szegény és szamárháton ülő, azaz nőstényszamárnak vemhén.” Zakariás 9,9

Kedves Testvérek! Szeretett Gyülekezet!

2021.Virágvasárnapjához érkeztünk ma el, amikor a keresztyén világ Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik. Ez tulajdonképpen a nagyhét kapuja, mely elvezet aztán bennünket a fájdalmakkal teli nagypénteken át a dicsőséges húsvét ünnepéig. Ma nem a megszokott virágvasárnapi történetet hallhattuk valamelyik evangélista írásából, hanem egy régi próféciát, Zakariásét, amely beteljesült Jézusban ezen a napon. A Messiásról jövendölt a próféta a fogságból hazatérő népének, akiknek oly sok nehézséggel kellett szembenézniük. Nekik szól a Messiásról,úgy mint érkező Királyról, aki békét hoz majd övéinek. Az első virágvasárnapon, amikor megjelent Jézus szamárháton ülve Jeruzsálem utcáján, akkor az emberek erre a próféciára emlékeztek: „Íme, jön néked a te királyod… szamárháton ülve..” Érdekes, hogy Jézus Krisztus életében – míg a földön közöttünk volt – két alkalommal figyelhetjük meg, hogy királynak járó tiszteletben részesül. Először akkor, mikor emberi testben erre a földre érkezik, megszületik. Gondoljunk most egy pillanatra a karácsonyi történetre. Vannak néhányan, akik kijelentést kapnak arról, hogy a betlehemi istállóban megszületett gyermek Király. Királynak járótisztelettel hajolnak meg előtte a pásztorok, és a napkeleti bölcsek. Másodszor akkor kap királynak járó tiszteletadást, amikor elhagyni készül e földet, amikor megy a kereszt felé, hogy elvégezze, ami rábízatott. Virágvasárnap köszöntik őt még egyszer úgy, mint királyt, aki előtt térdet hajtanak az emberek, és azt kiáltják:” Áldott, aki jön az Úrnak nevében!” Földre érkezése és elmenetele között is király volt ő, még akkor is, ha ebből sokszor semmi nem látszott. A 440.dicséretben énekeljük: „ Úr lévén lett szolgává, mindeneknek csúfjává, Istenségét elrejtette, midőn testünket felvette.” Kedves testvérek, a jászolban fekvő Jézus és a szamárháton érkező Messiás nem azért volt Király, mert az emberek azzá tették, hanem azért, mert Isten tette azzá. Péter milyen szépen vall erről a pünkösdi prédikációjában:” Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten…/Apcsel 2,36/. Virágvasárnap ez előtt a Krisztus előtt hajtanak térdet az emberek, aki szabadulást hoz, aki békét hirdet, akinek a közelében lenni is ajándék. Mégsem tekintett mindenki így Jézusra, mert olyanok is voltak, akik lázítót láttak benne vagy éppen hamis messiást. Csak azok látták benne a legfőbb hatalmasságot, akik a Lélek által erről kijelentést kaptak. Azok magukénak érezték Zakariás szavait: Íme, jön néked a te királyod…” Kedves testvérek, földi életünknek vannak fontos és meghatározó állomásai. Ezek közül kettő biztosan olyan, amelybe nem sok beleszólásunk van: s ez a földre jövetelünk, a születésünk, és az innen való elmenetelünk, a halálunk. A mi Istenünk bölcs eltervezése volt az, hogy melyikünk hová született, hogy hol ringatott bennünket álomba sokszor édesanyánk karja. Kik voltak, vagy kik azok, akik elindítottak minket az életre. Azt hiszem mindannyiunkra ajándékként tekintettek a mi szüleink és szeretteink. Akikben látták a jövő reménységét, várták életünk kibontakozását. Az innen való elmenetelünk is hiszem, hogy az Úr Isten bölcs tervezése, mert az időket ő szabja ki a számunkra. Bármikor legyen is ez az óra, áldott elmenetel az, amikor úgy emlékeznek valakire: hogy ajándék volt számunkra az élete. Hadd irányítsam most mindannyitok figyelmét arra az időre, ami e két állomás között van.Ezt az időt, az életet olyan sok mindennel tudja megtölteni az ember: tanul és tanít, dolgozik és pihen, családot alapít, otthont teremt, olykor a fellegekbe jár máskor meg nagy mélységekben. Ez idő alatt annyi tapasztalatot szerzünk, szeretünk és gyűlölünk, harcolunk és megalkudunk. De ezt az időt kapjuk arra is, hogy a mi Krisztusunkat megismerjük. Hogy őt Megváltónknak valljuk. „Íme jön néked a te királyod”- mennyire személyes ez az üzenet! A világ ura, az én életem ura is szeretne lenni. Ez a kis „íme” szócska, valami olyasmit jelent, ami fel akarja hívni a figyelmünket. Így is fordítható, hogy „Lásd!” vagy „Nézd csak !” Nézd csak! A te királyod jön. Jön, mert a barátunk akar lenni, aki előtt nem kell semmit elrejtenünk. A barátunk akar lenni, akiről tudhatjuk, hogy rá mindig számíthatunk. A barátunk akar lenni, akiben soha nem kell csalódnunk. Nézd csak! Feléd jön, a te szívedben kér szállást. Azt ígérte, hogy velünk lesz minden napon a világ végezetéig. Nézd csak! A te királyod jön, aki vigasztalód akar lenni. Lehet, hogy ebben az életben már sokan töröltek az arcunkról könnyeket, de olyan vigasztaló, aki a sebeket is be tudja kötözni csak egy van: Jézus Krisztus, mert neki adatott minden hatalom mennyen és földön. Nézd csak! A te királyod jön, aki a megmentőd akar lenni. A megmentőd és megváltód az örök kárhozattól. Ezért érkezett meg egykor erre a földre, ezért érkezett Jeruzsálembe. Ezért megy a keresztre, hogy a mi bűneinkért is eleget tegyen és kiengesztelje az Atyát. Nincsen ennél nagyobb szeretet, mikor valaki életét adja barátaiért. Jézus az életét adta étünk is, hogy megmentőnk legyen. Legfőképpen erre adatik ez a földi élet, kedves testvérek, hogy egyszer megérezzük, meglássuk, hogy Jézus szembejön velünk,hogy hozzánk jön a Király. Jézus még a legbűnösebb és legzártabb szíveket is ki tudja nyitni. Gondoljunk csak a kereszten szenvedő latorra, ő még az utolsó perceiben megérezte, hogy Jézus az ő életének is a királya akar lenni. Emlékezz meg, mikor eljössz a te országodban- mondja. Kedves testvérek, ezen a virágvasárnapon emeljük fel a fejünket és a tekintetünket, és halljuk meg a próféta szavát: Nézd csak, a te királyod jön. Éppen hozzád, aki tele vagy aggodalommal, kétségekkel, aki annyi mindent csinálsz az életben, csak Jézust nem keresed elég buzgósággal. Hozzád jön, akit túlságosan lefoglal a munka, a tanulás, a szórakozás. Hozzád jön, aki félve tekintesz a holnapra, hogy mikor lesz vége ennek a bezártságnak és bizonytalanságnak. Hozzád jön Jézus, mint király: bölcsességgel, szolgálattal, erővel és hatalommal, adja önmagát, hogy bűneinket elvegye és szabadulást készítsen. Azt adja, amire a legnagyobb szükségünk van. Fogadjuk el! Ámen. Örökkévaló Istenünk! Megköszönjük neked, hogy egykor fiadat erre a földre küldted. Hogy Jézus Krisztus önmagát megüresítette, szolgai formát vett fel és emberekhez hasonlóvá lett. Alázatosan érkezett egykor Jeruzsálem városába, és alázatosan kér bebocsátást hozzánk is. Nem erőszakkal jön, nem haraggal, nem minden áron akar nálunk szállást venni. Szelíden kopogtat, hogy megajándékozhasson.

Urunk! Segíts nekünk, hogy észrevegyük a hozzánk érkező királyt. Segíts, hogy életünk ura lehessen. Segíts nekünk teljes szívvel az ő szolgálatába állni. Könyörülj meg kérünk e tőled eltávolodott világon. Könyörülj meg azokon az embereken, akik még ma is „feszítsd meg”-et kiáltanak Jézusunk felé. Könyörülj meg a sok betegen szerte a világon és hazánkban is. Kérünk, hogy lehessen találkozása veled a szomorúaknak, az elesetteknek. Azoknak, akik egyedül vannak, távol szeretteiktől. Hadd érezze meg minden benned bízó lélek, hogy sosincs egyedül. Áldd meg kérünk gyülekezetünk tagjait, egyházunk népét, testvérgyülekezeteinket, határon innen és túl élő magyar népünket. Áldd meg sok erővel az egészségügyi dolgozókat, kitartással a szülőket, szorgalommal gyermekeinket. Krisztusért kérünk, hallgass meg minket. Ámen.