belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Gondolkorzó

Záborszky Zsófia

A szabadság/rabszolgaság szigete

Sziget Fesztivál élménybeszámoló

Idén voltam másodszor úgy kint a Sziget Fesztiválon, hogy részben szórakoztam a barátaimmal, részben pedig dolgoztam egész héten. Így volt lehetőségem alaposan megfigyelni a fesztivál összes arcát. Azt hiszem, a Sziget miniben és összesűrítve nagyon szemléletesen leképezi a világunk működésmódját.


Azt tapasztaltam, hogy a Szigetet (mint az életet) lehet nagyon jól használni, sok szép élménnyel gazdagodni, és feltöltődve távozni. Vagy lehet úgy használni, hogy összetörten, kétségbeesetten és magányosan távozunk utána, azt remélve, hogy minél hamarabb elfelejthetjük az e heti élményeket... Sok múlik magunkon, a döntéseinken, választásainkon, a saját felelősségünkön.


Rengeteg jobbnál jobb programot kínál a Sziget: megismerkedhetünk más kultúrákkal (Világfalu, afro-latin programok) vagy éppen a saját kultúránkba mélyedhetünk bele a Hungarikum faluban. Magas színvonalon sportolhatunk, maradandó emlékeket alkothatunk magunknak vagy szeretteinknek a Sziget Art Zone-ban. Továbbá lélegzetelállító cirkuszi műsoroknak lehetünk szemtanúi a Cirque du Szigetben, és különféle kultúrprogramokban vehetünk részt a Fidelio Kultúrzónában. Az ösvényeken sétálva a Sziget különböző pontjain szembetalálkozhatunk utcaszínházakkal, utcazenészekkel. Ha pihenni vágyunk, erre remek alkalmat kínálnak az erdős részekben mindenfelé elhelyezett függőágyak vagy a profin kialakított Sziget Beach, ahol tengerparti hangulat várja a kikapcsolódni vágyókat. Finom kézműves söröket kortyolgathatunk a hangulatosan berendezett romkocsma-negyedben, s ha nem vagyunk elég fáradtak, az agyunkat is megdolgoztathatjuk a logikai játékok sátrában, játszhatunk különféle társasjátékokkal. Ha mélyebb programokra vágyunk, önismereti útra indulhatunk a labirintusban, az Ability parkban pedig kipróbálhatjuk, hogy milyen lehet tolószékesként vagy látás- és egyéb sérültként élni. Végül, de nem utolsósorban gyönyörködhetünk a szebbnél szebb műalkotásokban (hellowood szobrok, luminárium), és az esti sétáink során elmerülhetünk a fénycsodákban – a nagyon ötletes designban.


Aztán ott vannak a koncertek és a különféle partyk (kolorparty, strandlabda party stb.). Szerintem idén nagyon színvonalas külföldi és hazai együttesek koncertjein énekelhettünk, tombolhattunk, sírhattunk, táncolhattunk. Akár egyedül, akár barátainkkal, akár most megismert idegenekkel. A zene van, hogy valóban össze tud kötni és képes közösséggé kovácsolni az embereket. Nekem is több ilyen felejthetetlen koncertélményem volt...

Azonban ott van a Sziget/az élet másik arca is: ha jobban kinyitjuk a szemünket, nagyon sok magányos, elveszett, helyét nem találó, rémült emberrel is találkozhatunk, vagy mi is könnyen ilyenné válhatunk. Fájt látni, hogy mennyire sok fiatal veszítette el a „szabadságban" a szabadságát... Sokan váltak az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek rabszolgáivá. Fájdalmas úgy felébredni, hogy tiszta kosz a ruhád, tele vagy sebekkel, és fogalmad sincs, mi történt veled az elmúlt x órában. Láttam embereket állati módon őrjöngeni öntudatlan állapotban, amire ők talán soha nem fognak emlékezni... De van, aki garantált, hogy örökre fog emlékezni maradandó testi sérüléseire, legyen az bármilyen komoly vagy enyhe sérülés. A felelőtlen szórakozásnak ára van. A szabadság arról szól, hogy rengeteg jó lehetőséget tárnak eléd, és a te felelősséged, ezeket hogyan használod. Mindig ott van a másik oldal, a magány, a mértéktelenség. A Szigeten igazán jól letesztelheted, mennyire vagy szabad. Ez olyan hely, ahol tényleg minden megtalálható – életre szóló mennyei és pokoli élményeket is szerezhetsz, rajtad áll, hogyan használod.


Jézus sosem azt kérte az Atyától, hogy vegye ki a világból/a világot ilyen jól leképező fesztiválokból az övéit. Sőt, azt mondta, oda küldi őket. Egyedül azért imádkozott, hogy őrizze meg őket a gonosztól... Keresztényként azt gondolom, ha ezt követjük, Jézus szívét látjuk, akkor nem zárkózunk el ezektől a helyzetektől, hanem vállaljuk, ott vagyunk, részt veszünk, hatással vagyunk. Megérezzük az ízét az életnek. Felelősséggel és szabadon. Kérdés, hogy mennyire vagyunk szabadok, és hogy tudjuk-e, mi a felelősségünk? Tegyük fel magunknak nyugodtan ezeket a kérdéseket, és merjünk elmerülni bennük, mielőtt görcsösen szeretnénk megfogalmazni a választ... 

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2018. november 12., hétfő,
Jónás , Renátó napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szabó Julcsi
Mindenütt, amerre csak jársz
Mi van a batyudban?

Gondolkorzó

Záborszky Zsófia
A szabadság/rabszolgaság szigete
Sziget Fesztivál élménybeszámoló

Fekete Zsuzsanna
Ablak a végtelenre
Görbe tükörben az egyházi iskolák

Szakács Gergely
Ásó, kapa, nagykaland...
Mitől működik a házasság?

Herbert Dóra
Álmodtam egy iskolát magamnak...
Hátha egyszer ott állhatnak majd a gyerekeim (vagy unokáim?) a kapuja előtt

Felszín

Bella Violetta
Angyalok
Miről ismerjük fel őket?

Szoták Orsolya
Huszonévesként a világban
Mit tanulok abban az életszakaszban, amiben vagyok?

Fekete Zsuzsanna
Kikészítő kiképzés
Hogy érzi magát a menyasszony 3 héttel az esküvő előtt?

Magasság

Bölcsföldiné Türk Emese
Naomi útjai
Útra készen...

Horváth Zsuzsanna
Ő ugyanígy jön majd vissza
Gondolatfoszlányok egy hintaszékből

Győri Katalin
Szél úrfiak vizsgája
A jó öreg Szeptember...

Jezsoviczki Noémi
Kész vagyok?!
Jelenet egy házasság végén

Mélység

Záborszky Zsófia
Felkészülés az életre zárt ajtók mögött
Mi történik egy leánynevelő intézetben?

Miklya Luzsányi Mónika
Felkészülni a halálra
Mit jelent a „szép halál"?

B. Tóth Klára
Kórház, belülről
Mindennapok az elfekvőben

Teljesség

Fikó Norbert
Mire készített fel engem a teológia?
A láng, amely nem éget meg

Záborszky Dávid
Spárta és az Egyház
Hol vannak a férfiak?

Székely Tamás
Macska a fényképen
Kis mozaik-metafizika

Frederich Buechner
Várakozás
Frederich Buechner

Üzenet

Laczay Ágnes
„Megyek szerencsét próbálni!”
Hogyan lesz a mesehős?

Czapp Enikő
A hőssé válás útja (I.)
Mese, mese, mátka...

Géczy Ráhel
Az iraki helyzet margójára
.

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
A végtelenség lovagja
Robin Williams halálára

Szakács Gergely
Üres tarisznya
Árral szemben vagy a hullám sodrásában?

Riport

Hajduk Zsófia
A Szabadulás útja
Merre tovább 35 év alkoholizmus után?

Kitekintés

Rácz Levente
Az iskolai erőszak
Könyvajánló

Látogatóink száma a mai napon: 9372
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42737638

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat