belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Magasság

Réz-Nagy Zoltán

Elvhű élet és ítélet

Marx, Engels, Mózes és Jézus Krisztus

Tudjuk, hogy sokan - régen és ma éppúgy - nem Jézus tanítása szerint, az ő normái szerint élnek. Elutasítják, nem kívánnak azonosulni vele.
Mit gondoljon róluk az, aki viszont - szerényen és csendesen - azért próbálna Jézus követésében járni? Hogyan gondolkodjon azokról, akik vele ellentétben nem így élnek és gondolkodnak?
Meglepő módon János Evangéliumában Jézus azt mondja: azokat, akik nem hisznek az Ő tanításának, azokat nem Ő fogja megítélni: „Ne gondoljátok, hogy én foglak vádolni benneteket az Atyánál. Van, aki vádol benneteket: Mózes, akiben ti reménykedtek." Jn 5,45

Tehát ha az írástudókat Mózes fogja vádolni az Atyánál, akkor elmondhatjuk azt, hogy mindazok, akik nem Jézus ítéletében reménykednek, azok majd az általuk helyesnek tartott, vagy hirdetett eszmék szerint fognak megítéltetni.
Ha esetleg felmerül most valakiben, hogy ez túl könnyű mérce, akkor hadd mondjak egy példát.

Gyermekkoromat végigkísérték Marx, Engels, Lenin portréi. Ott díszelegtek az iskola folyosóján, apám munkahelyének folyosóin, lobogtatták őket hatalmas méretben, hordozták őket, mint ikonokat egy ortodox körmenetben a május 1-jei felvonulásokon. Ha fel kellene idéznem a vonásaikat, nem kellene nagyon megerőltetnem magam. Sokáig úgy élt bennem Marx személyének képe, mint aki a munkásosztály érdekeinek önfeláldozó képviselője, aki eszméiért sok meghurcoltatáson ment keresztül. Nemrég megjelent egy oxfordi történésznek, Paul Johnson-nak egy könyve „Értelmiségiek" címmel, melyben egy külön fejezetet szentel Marxnak. Másfél évtizeddel a rendszerváltás után azt hiszem mindenkinek joga van tudni, hogy ki volt Karl Marx valójában és mennyire követte, vagy valósította meg saját életében azokat az elveket, eszméket, melyeket felállított. Az egyik meglepő tény, hogy soha egyetlen gyárba, bányába vagy másféle ipari munkahelyre nem tette be a lábát. Aztán határozott ellenszenvet tanúsított az olyan öntudatos munkásokkal szemben, akik ismerték az ipari munkakörülményeket. Amikor Engelsszel megalakították a Kommunisták Szövetségét, majd az Internacionálét, gondoskodott róla, hogy a munkások közül való szocialisták ne kerüljenek fontos pozícióba. Ha belegondolunk abba, hogy a marxizmus tudományos rangra emelkedett a szocialista országokban, egyetemeken lennie kellett ilyen tanszékeknek, ennek megítéléséhez tudnunk kell, hogy forrásait, melyekre műveiben hivatkozott, rendre meghamisította, olyan eseményekre hivatkozott, melyeknek a kronológiáját átírta, évtizedekkel korábbi eseményeket úgy állított be, mintha akkor történtek volna. Legfőbb hivatkozásai az úgynevezett „Kékkönyvek" voltak, az akkori világ statisztikai kiadványai. A helyszínen sosem tudakozódott. Ám politikai riválisairól és ellenségeiről módszeresen gyűjtött adatokat, nyomozott utánuk és az összegyűjtött adatokat habozás nélkül eljuttatta a rendőrségre. De minden képzeletet felülmúl családi élete: az még hagyján, hogy úgy élt, mint egy dzsentri és hogy büszke volt felesége skót nemesi származására. A tekintélyes örökségek és hozomány ellenére gyorsan elverték minden pénzüket, és zálogházba adták még a családi ezüstöt is, és csak Engels nagyvonalú segítsége emelte ki őket a nyomorból, hogy aztán a barát pénzéből London egyik elegáns negyedébe költözzenek, ahol Marx a burzsoák szokásos életét élte: The Times-t olvasott és még az egyik presbiteriánus gyülekezet egyházközségi tanácsába is beválasztatta magát.

Jenny, a felesége, a házasságkötéskor magával hozott egy afféle gyerekek körüli mindenest, Helen Demuth-ot. Teljes ellátást kapott, de semmit sem fizettek neki. Ez a nő Marx egyéni kizsákmányolásának legbizarrabb példája. Ez a cseléd egészen haláláig a Marx családnál maradt, és soha egy pennyt nem kapott. De emellett a család legsötétebb időszakában ez a nő Marx szeretője lett és teherbe is esett. A megszületett fiúért Marx nem volt hajlandó vállalni a felelősséget. Az anya nem engedte, hogy árvaházba adják, ahogy Marx szerette volna, ehelyett kiharcolta, hogy egy munkáscsalád gondjaira bízzák. Később pedig megengedték neki, hogy időnként eljöjjön a házukba, de a főbejáratot nem használhatta, és csak a konyhában lehetett együtt édesanyjával. Marx rettegett attól, hogy a közvélemény tudomására jut, hogy ennek a fiúnak ő az apja, és ez aláássa tekintélyét, ezért rábeszélte Engelst, ismerje el ő saját fiának ezt az úgynevezett Freddy-t. A balek barát erre is ráállt. Marx ezzel a fiával, aki valóban igazi munkásként, proletárként nőtt fel, és géplakatos lett, egyetlenegyszer találkozott csupán: a konyhai hátsó lépcsőn egyszer összefutottak. Ennyi volt mindössze Marx kapcsolata a proletariátussal.

Példákat arra, hogy nagy tanítómesterek miként tagadták meg saját tanításukat, nyilván még sokat mondhatnánk. Azért választottam pont Marx példáját, mert az ő tanítása és annak következményei több mint fél évszázadra meghatározták a mi országunknak és népünknek is a sorsát. Leszámolva minden illúzióval szembe kell nézni azzal, hogyan hazudtolta meg ő maga azt, amit hirdetett.

Innen nézve talán már sokkal elfogadhatóbbnak tűnik egy olyan isteni igazságszolgáltatásban hinni, amelyik mindenkitől csak azt kéri számon, amit ő maga hirdetett és vallott. Csak azt, vajon saját elveihez hű volt-e, vagy sem. Csak azt, hogy ha magáénak tekintett egy tanrendszert, egy vallást, mennyire volt következetes hozzá, vagy éppen mennyiben köpte arcul saját - hirdetett és elvállalt - meggyőződését.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szabados Tamás
„Hamis tanúbizonyságot ne tégy"
A külvilágot pedig - eddig azt hittem - nem érdekli, milyen az Isten.

Gondolkorzó

Pete Violetta
Segítség, kinek higgyek?
A vádlottak padján Máté, Márk, Lukács és János evangélisták hamis tanúzás vádjával

Bolyki János
Védőbeszéd az evangélisták mellett
Mi értelme volna teljesen egyező beszámolóknak, hogyha több nézőpont is lehetséges?

Szerkesztő
Mi talán mindenre emlékezünk?
Empátiám a az elkövetőkkel szemben

Szerkesztő
Se elvenni, se hozzátenni!
Fontos az az ióta is!

Felszín

Miklya Luzsányi Mónika
Tanúk nélkül nincs házasság
Lezárul a kötelesség a kézjegyünkkel?

Gueth Péter
Kő mellé kenyér
Szikraként pattognak a szavak a szónok szájáról, a fülünkön be, majd onnan ki

Pete Violetta
Hallomásból vallomás
Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett...

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
Elvhű élet és ítélet
Marx, Engels, Mózes és Jézus Krisztus

Kósa Balázs
Paradoxonok márpedig vannak
Sokan hiszik, hogy az Istenre, hitünkre vonatkozó állítások egyértelműek és világosak, logikailag következetes rendszert alkotnak és azt is kell alkotniuk.

Turcsik Ferenc
Nesze semmi, fogd meg jól
Az idők változnak, de az ámítók és az igazak nem

Turcsik Ferenc
Egy régi per margójára
Van, hogy vesztesz és nyersz, és van, hogy nyersz és vesztesz...

Mélység

Nagy László
Miről tanúskodik az életünk?
Ha a minareteken és a Csillagok háborúján át vezet az út.

Nagy László
A hazugság - hamis tanúzás
Mi az a motiváció, ami tanúvá tesz, és ki az a Tanú, aki felfedi?

Teljesség

Faragó Dávid
Ecce Testes! - Íme, a Tanúk!
Ott állunk a tömegben és kiáltjuk: Barabbást!

Bölcsföldi András
A tanú - Örök parafrázis
Amikor NEM állítja meg az atya kezében a tőrt angyali szózat

Sáry Pál
Jézus pere
A jogrendszer amely lehetővé tette a keresztre küldeni

Üzenet

Rusznák Emese
Tanúim lesztek!
Találkozások Vele

Szűcs Balázs
Egy egész szappan
Robbantás helyett szolgálat: ez a tanúság.

Sümegi Nóra
Edi, tanú gáborok között
Nem baj, ha nem tud róla...

Fodorné Ablonczy Margit
Vallomás a rossz útról
Beszélni kell, hogy más elkerülje

Dobóczky László
Különös tárgyalás
Tanúskodás a kábítószer ellen

Áthallások

Tóth Sára
Gömbvillám a plafonon
Zsidó menekültből karmelita szerzetes

Szerkesztő
Valaki járt a templomban...
... de mit láttak a szemtanúk?

Jeney Edit
Ben Hur - Hiányérzet egy film kapcsán
Különvélemény

Riport

Szerkesztő
Végh Tamás a bizonyságtétel gyakorlatáról
Kívül menni a kerítésen és elérni az embereket az utcán

Miklya Luzsányi Mónika
Média - hatalom
Hogyan gondolnak a mai magyar keresztyén média képviselői?

Kitekintés

Jéger-Pete Renáta
Isten a focipályán
Kinek jár a hálaadás a góljainkkért?

Miklya Luzsányi Mónika
Vele szentül élek
Egészen addig, amíg egy szakmai konferencián nem találkoztam valakivel, aki...

Dr. Szathmáry Béla
Tanúbizonyítás az igazságszolgáltatásban
Mi a lehetősége, felelőssége és joga annak akit ma beidéznek a törvény elé?

Látogatóink száma a mai napon: 4600
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57376811

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat