belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Magasság

Turcsik Ferenc

Nesze semmi, fogd meg jól

Az idők változnak, de az ámítók és az igazak nem

Azaz: már régen is tudták, amit ma...

Már régen is tudták azt, amit ma. Legalábbis bizonyos dolgokban és bizonyos tekintetben. A különbség adott esetben annyi, hogy a történelemben vannak időszakok, amelyekben átvitt értelemben manufaktúrákban, kisvállalkozásokban, máskor meg - szintén átvitt értelemben - nagyüzemben hajtották végre ugyanazokat a dolgokat. A semmiről elhitetni, hogy az valami, azt hiszem - még ha lenézően  beszélünk is róla -, mégiscsak valamiféle tudomány, hiszen nem olyan egyszerű ezt megtenni.

Az ókor nagy ámítói - ha szabad ilyet mondani - a szofisták voltak. Az ókori görögöknél, ha peres ügyük volt, akkor a szokások szerint mindenki magát képviselte. Hasonlóképpen, ha politikai nézeteit, elgondolásait is ki kellett fejtenie, akkor szüksége volt retorikai fogásokra ahhoz, hogy másokat meggyőzzön, például egy-egy gyűlés alkalmával, a saját politikai nézeteinek igazságáról. Ha még ez utóbbi nem sikeredett is valami fényesen, kevesebb gondot jelenthetett - vagy legalábbis kevésbé volt rögtön megtapasztalható, mint ha nem tudta az érdekeit megvédeni egy peres eljárás során. Világos tehát, hogy a retorika tudománya „kelendő árucikk" lehetett akkoriban.

Pontosan ezeknél az okoknál fogva fogadtak fel, már akik megtehették, szofistákat, mintegy házitanítóként, akik pénzért tanították a tanulni vágyókat. Leginkább közhelyeket fogalmaztak meg, általános, meggyőző fordulatokat, amelyeket bármiféle témával kapcsolatban lehetett használni. Ezt, mint azt pl. szintén Szókratész perénél láthatjuk, nem tartotta valami sokra egy magára valamit is adó filozófus. Ez pedig nem másnak köszönhető, mint annak, hogy ez nem elvi megalapozottságú filozófia volt, hanem inkább egyfajta formai, alaki filozófia, amely sok esetben csalárdságot takart és félrevezetést eredményezett. Az egyik leghíresebb szofista, Prótagorasz két maximája jól tükrözi azt, ahogyan megközelítették a világot: „minden dolognak mértéke az ember; a létezőknek, hogy (vagy ahogy) léteznek, a nemlétezőknek, hogy (vagy ahogyan) nem léteznek" - bár az is igaz, hogy elméletileg itt is megengedhető kétféle értelmezés, hiszen az ember individuum és fajta is, de ettől most tekintsünk el - és „minden éremnek két oldala van".

Számukra nem létezik abszolút igazság vagy bizonyosság. Az egyetlen helyes mérce - mint azt Prótagorasz tétele is mutatja: az emberé, ez azonban mindig vitatható. Pontosan ezért, a szofista szerint a vita azért kell, hogy az adott ügynek a különféle vonatkozásai és oldalai megmutatkozzanak, s így váljanak valamely cselekvés előnyei és hátrányai nyilvánvalóvá. Amikor vitára sarkallták és késztették az embert, saját bevallásuk szerint a vitatkozásért történt.

Mit jelent mindez? Természetesen nem azt, hogy a logikus érveléstechnika, vagy a helyesen és értelmesen kimondott szavak, az artikuláció jelentősége elenyésző. A korabeli és későbbi filozófusok maguk is alkalmazták azokat a módszereket, amelyek segítségével megértették, rendszerbe foglalták gondolataikat. Azonban ezeknek a gondolatoknak az igazságát nem a külcsín adta meg. Sőt: nem is a külcsín volt az, amely meghatározta egy dolog igazságát. A „minden kimagyarázható" elve nem az igazság elve. Inkább olyan „nesze semmi, fogd meg jól" dolog, ami lehet, hogy látványos, de nem sokat ér. Egy-egy döntésünket, tettünket, gondolatunkat, csak más, belső ismérvek alapján lehet mérlegre tenni. Nem pedig az alapján, hogy mi hogyan néz ki. Nem is az alapján, hogy ki mit mond egy adott dologgal kapcsolatban. Hiszen arról meg lehet győzni valakit, hogy... és akár az ellenkezőjéről is...

Az igazság, a szeretet, a hűség, a bizalom, és még lehetne sorolni, hogy a mindennapjainkban mi minden határoz meg bennünket és fontos nekünk. Ahogy egy filozófust is a világ értelmezésében az igazság keresése, a jó és rossz közötti különbségtétel hajt, és ennek megközelítése teszi hitelessé, és így: tanúskodik amellett, hogy gondolatai érdemesek arra, hogy mások is foglalkozzanak vele, a mi életünkben se a lényegtelen dolgok határozzanak meg eseményeket, tetteket. Ha neveljük a gyermekeinket, akkor ott ne az számítson, hogy mások mit szólnak, hanem hogy jó emberek legyenek a gyerekeinkből. A barátságokban ne az üres mosolyok, a pénz vagy mit tudom én mi, számítson, hanem a bizalom. Ha szerelmesek leszünk, akkor ennek a belső dinamikája vezessen bennünket, hiszen hűségesnek lenni mindig lehet, megbízni és a bizalmat kiérdemelni, vagy a bizalmat visszaszerezni lehet, csak ahhoz nem a kifogásokat kell keresnünk, hogy miért is nem akarunk ezen az úton menni, ha nehéz... és még lehetne sorolni. A közéletről pedig még nem is ejtettem szót. A külcsín ott is sokszor jobban és inkább érvényesül, mint a belső értékek.

A világ tele van szofistákkal. Nagyipari méretekben. De a világnak filozófusokra van szüksége. Még ha nehéz is ez a feladat, talán néhányan megpróbálunk azzá lenni. Érdemessé válni. Mert a közösségnek, és nekünk is, csak így érdemes igazán.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szabados Tamás
„Hamis tanúbizonyságot ne tégy"
A külvilágot pedig - eddig azt hittem - nem érdekli, milyen az Isten.

Gondolkorzó

Pete Violetta
Segítség, kinek higgyek?
A vádlottak padján Máté, Márk, Lukács és János evangélisták hamis tanúzás vádjával

Bolyki János
Védőbeszéd az evangélisták mellett
Mi értelme volna teljesen egyező beszámolóknak, hogyha több nézőpont is lehetséges?

Szerkesztő
Mi talán mindenre emlékezünk?
Empátiám a az elkövetőkkel szemben

Szerkesztő
Se elvenni, se hozzátenni!
Fontos az az ióta is!

Felszín

Miklya Luzsányi Mónika
Tanúk nélkül nincs házasság
Lezárul a kötelesség a kézjegyünkkel?

Gueth Péter
Kő mellé kenyér
Szikraként pattognak a szavak a szónok szájáról, a fülünkön be, majd onnan ki

Pete Violetta
Hallomásból vallomás
Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett...

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
Elvhű élet és ítélet
Marx, Engels, Mózes és Jézus Krisztus

Kósa Balázs
Paradoxonok márpedig vannak
Sokan hiszik, hogy az Istenre, hitünkre vonatkozó állítások egyértelműek és világosak, logikailag következetes rendszert alkotnak és azt is kell alkotniuk.

Turcsik Ferenc
Nesze semmi, fogd meg jól
Az idők változnak, de az ámítók és az igazak nem

Turcsik Ferenc
Egy régi per margójára
Van, hogy vesztesz és nyersz, és van, hogy nyersz és vesztesz...

Mélység

Nagy László
Miről tanúskodik az életünk?
Ha a minareteken és a Csillagok háborúján át vezet az út.

Nagy László
A hazugság - hamis tanúzás
Mi az a motiváció, ami tanúvá tesz, és ki az a Tanú, aki felfedi?

Teljesség

Faragó Dávid
Ecce Testes! - Íme, a Tanúk!
Ott állunk a tömegben és kiáltjuk: Barabbást!

Bölcsföldi András
A tanú - Örök parafrázis
Amikor NEM állítja meg az atya kezében a tőrt angyali szózat

Sáry Pál
Jézus pere
A jogrendszer amely lehetővé tette a keresztre küldeni

Üzenet

Rusznák Emese
Tanúim lesztek!
Találkozások Vele

Szűcs Balázs
Egy egész szappan
Robbantás helyett szolgálat: ez a tanúság.

Sümegi Nóra
Edi, tanú gáborok között
Nem baj, ha nem tud róla...

Fodorné Ablonczy Margit
Vallomás a rossz útról
Beszélni kell, hogy más elkerülje

Dobóczky László
Különös tárgyalás
Tanúskodás a kábítószer ellen

Áthallások

Tóth Sára
Gömbvillám a plafonon
Zsidó menekültből karmelita szerzetes

Szerkesztő
Valaki járt a templomban...
... de mit láttak a szemtanúk?

Jeney Edit
Ben Hur - Hiányérzet egy film kapcsán
Különvélemény

Riport

Szerkesztő
Végh Tamás a bizonyságtétel gyakorlatáról
Kívül menni a kerítésen és elérni az embereket az utcán

Miklya Luzsányi Mónika
Média - hatalom
Hogyan gondolnak a mai magyar keresztyén média képviselői?

Kitekintés

Jéger-Pete Renáta
Isten a focipályán
Kinek jár a hálaadás a góljainkkért?

Miklya Luzsányi Mónika
Vele szentül élek
Egészen addig, amíg egy szakmai konferencián nem találkoztam valakivel, aki...

Dr. Szathmáry Béla
Tanúbizonyítás az igazságszolgáltatásban
Mi a lehetősége, felelőssége és joga annak akit ma beidéznek a törvény elé?

Látogatóink száma a mai napon: 3742
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57375954

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat