Az Északpesti Református Egyházmegye a Magyarországi Református Egyház egyik legnépesebb egyházteste. A Dunamelléki Református Egyházkerülethez tartozik, amely a reformáció századában alakult ki. Keletkezését akkora lehet tenni, amikor Szegedi Kis István baranyai püspök 1563-ban Ráckevére települt, és gondozását a közelében fekvő részekre is kiterjesztette.

1608-ban a dunamelléki kerületnek öt egyházmegyéje volt, amihez 1629-ben csatlakozott a dunántúli egyházkerületből kivált külső-somogyi traktus, majd 1714-ben az alsó- és felsőbaranyai egyházmegyék is. A budapesti egyházmegyének 1932-ben, a pestkörnyékinek 1938-ban történt megalakításával az egyházmegyék száma tízre növekedett.

Miután az 1952. évi országos konvent újra rendezte a kerületek és az egyházmegyék határait, a külsősomogyi traktus nagy részét a dunántúli egyházkerület kebelezte be. Ekkor jött létre az északpesti egyházmegye, amelyet zömmel a korábbi pesti egyházmegyének a fővárostól északra fekvő gyülekezetei alkottak.

Múlt és jelen

Múlt

Az egyházmegye első esperese Deme László péceli lelkipásztor lett, aki 1959-ig töltötte be tisztét. Őt I. Madarász Lajos fóti lelkész követte (1959-1976), majd Fónagy Zoltán tahitótfalusi lelkipásztor (1976-1984), Berzétei László gyöngyösi lelkész (1984-1990) és Fónagy Miklós kosdi, később vác-felsővárosi lelkipásztor (1990-2008) valamint Sípos Bulcsu Kadosa (2009-2014) szadai lelkipásztor álltak az egyházmegye élére. Gondnokok voltak: dr. Mészáros István, gödöllői főállatorvos (1952-1990), Búzás János fóti iparosmester (1990-2002) és Csákai Gyula gödöllői építész (2002-2008). Margit István (2009-2014).



Helyzetkép

Szám szerint 52 (2019-től 53) egyházközség és több mint száz szórványgyülekezet tartozik közénk. Ezekben 51 gyülekezeti lelkipásztor, 31 beosztott lelkész és 8 intézményi lelkész szolgál. A gyülekezetvezető lelkészek 652 presbiterrel együtt szolgálnak az egyházközségekben. A legfiatalabb gyülekezet Diósdon van, a legrégebbiek több mint 400 évesek.

A legkisebb közösségek Tökön, Dunabogdányban és Mogyoródon, a megye legnagyobb gyülekezetei Szentendrén, Gödöllőn, Fót-Központban és Biatorbágyon találhatók.

Az egyházmegye területén két református gimnázium, egy szakközépiskola - szakgimnázium, három általános iskola, hét óvoda, egy bölcsőde, valamint két szeretetintézmény és három konferenciatelep működik.

A középiskolák országos 100-as listáján 3 református középiskola szerepel, melyből kettő (a gödöllői és a szentendrei) északpest területén található. De büszkék vagyunk és Istentől kapott ajándékként tekintünk a váci középiskolára is, amely az egyházmegye fenntartásában van és különösen a kereskedelmi és vendéglátóipari része nagyon jó hírnévnek örvend a szakmában.

A gyarapodás és a fogyás egyaránt jellemző egyházmegyénkre. A Budapesthez való közelség miatt sok új gyülekezet alakult a rendszerváltás óta, 10 templom épült ebben az időszakban és jelenleg is folyik három templom építésének az előkészülete Budaörsön, Csömörön és Diósdon.

Eközben a kiesőbb, felvidéki határ menti kisebb, hagyományosan református településeken a reformátusság a megmaradásáért harcol.

Bár a nagy távolságok és a nehéz közlekedési viszonyok miatt nem könnyű egyházmegyei találkozókat szervezni, mégis rendszeresen vannak évente presbiteri, gondnoki, kórus és ifjúsági találkozók, 2017-ben Pócsmegyeren volt egész napos családi nap, közel 600 fő részvételével.

Miközben Budapest közelében egymást érik gyülekezeteink, az egyházmegyénkben hatalmas szórvány területek találhatók Salgótarján, Hatvan, Hévízgyörk és Gyöngyös közelében. Így rendszeresen találkozunk gondokkal és örömökkel.

A presbiteri továbbképzéseket lelkészi kiskörönként szervezzük.

Egyházmegyénkben idén elindult, hogy minden vasárnap, illetve minden héten imádkozzon egyházmegyei közösségünk egy adott gyülekezetért az egyházmegyénkben.



Gyülekezeti és szórványbeosztásunkat az alábbi linken tekintheti meg:

https://drive.google.com/open?id=1Y2Zw4oYRYh31F54bKkA2gyVca9pJafOf&usp=sharing