TISZTÚJÍTÁS 2017

ELŐADÁS

Egyházmegyei Gondnoki Értekezlet

2017.09.17

Bevezető:

Egyházunkban az egyes tisztségek betöltésével kapcsolatos rendelkezéseket külön törvény szabályozza. Ez az 1996. évi I. törvény, amely A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYE címet viseli.

Zárójelben jegyzem meg, hogy az idén éppen húsz éves törvényt időközben hatszor módosították; egységes szerkezetben egyházunk honlapjának törvénytárában mindenki által elérhető. Részletes, felfrissítő tanulmányozását minden gondnok testvéremnek jó szívvel ajánlom, hogy gyülekezeteinkben ezen a téren is mindenek ékesen és jó renddel menjenek. Előadásomban többször is fogok ennek a törvénynek egyes előírásaira hivatkozni.

Ugyanakkor arra is fel kell hívnom a figyelmet, hogy a presbiteri tisztséggel, az egyháztagság feltételeivel kapcsolatos egyes előírások a Magyarországi Református Egyház Alkotmányáról és Kormányzásáról szóló 1994 évi II. sz. törvényben vannak rögzítve; a választás szabályos lebonyolítása érdekében tehát az ebben foglaltak alkalmazását is biztosítani kell.

Röviden tehát, a választás szabályos lebonyolítása érdekében két törvényt kell tanulmányozni, az Alkotmányt és a Választójogi törvényt!

 

Az egyházunkban bevett rend szerint a tisztújító választások egységesen az ország minden gyülekezetében ugyanazon esztendőben történnek. Mivel a legutóbbi választásra 2011-ben került sor - az egyházi tisztségre vonatkozó 6 évre szóló mandátum figyelembevételével - a következő tisztújító választást 2017 év végéig kell lebonyolítani.

 

Tárgyi előkészületek:

Presbitérium létszáma

A választás egyben alkalom arra is, hogy az egyes egyházközségek előzetesen felülvizsgálják a presbitérium létszámát és amennyiben szükségét látják - annak csökkentésével, vagy növelésével - hozzáigazítsák az esetleg időközben megváltozott körülményekhez, lehetőségekhez, igényekhez. Magának a létszámnak a meghatározása az adott presbitérium illetékessége, de annak jóváhagyása az Egyházmegye Közgyűlésének hatásköre. Amennyiben tehát valamely egyházközség tervezi a presbitérium létszámának változtatását, azt úgy célszerű ütemezni, hogy a vonatkozó presbiteri határozat még a 2017 nyarán tartandó Közgyűlésre előterjesztésre kerüljön. Kisebb gyülekezeteknél külön figyelemmel kell lenni arra, hogy a presbitérium létszáma - a lelkipásztort és gondnokot leszámítva - négynél kevesebb nem lehet.

 

Választói névjegyzék.

Az egyházközség tisztségviselőit az egyházközség közgyűlése választja. Mivel ezt a testületet az egyházközség választójogú tagjai alkotják, a választás egyik alapdokumentuma a választói névjegyzék, amit háromévenként - vagyis a választások előtti években - kell elkészíteni és a köztes időben évente kiigazítani. A névjegyzékbe fel kell venni a 2016. december 31.-i állapotnak megfelelően azokat az egyháztagokat, akik megfelelnek a teljes jogú egyháztagság feltételeinek. Egyházunk Alkotmánya ezeket a feltételeket a következőkben határozza meg:

Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben részt vesz, és egyházközségében az egyház fenntartásához hozzájárul. Az ilyen egyháztagnak nagykorúsága elérésétől kezdődően választó joga van és választható.

A keresztelésre, konfirmációra, az úrvacsorai közösségben való részvételre vonatkozó feltételek menet közben figyelemmel kísérhetők; e tekintetben tehát a jegyzék év közben előkészíthető. Az egyház fenntartásához való hozzájárulás feltételének teljesülését azonban az egyházfenntartói járulékbefizetések dokumentációja alapján lehet egyeztetni. Ennek a dokumentációnak a feldolgozására is elő kell készülni, hogy ne okozzon gondot az átutalással, vagy csekken történő befizetések név szerinti számbavétele. Mivel a befizetések még az év utolsó napján is teljesíthetők, a névjegyzék befizetések szerinti felülvizsgálata csak ezt követően kezdődhet. Erre összesen két hét van, mivel a névjegyzéket január 15-31. között közszemlére kell tenni, hogy az érintettek betekinthessenek és esetleges észrevételeiket, megtehessék. Az egyes egyháztagok esetleges észrevételeit is figyelembe véve a lelkészi hivatal a választók névjegyzékét január 31-el lezárja és kettő példányban az esperesi hivatalnak megküldi záradékolásra.

A választói névjegyzéknek kettős funkciója van. Egyrészt tartalmazza a választásra jogosultakat, másrészt a jogszerűen választhatókat, hiszen presbiternek is csak az jelölhető, aki rajta van a választói névjegyzéken. Alkotmányunk ehhez képest még egy további megszorítást tesz: Presbiterré az választható, aki legalább 3 éve teljes jogú egyháztag és a választó gyülekezetnek legalább 1 éve tagja. Ezzel lehetővé válik olyan egyháztag presbiterré jelölése is, aki frissen költözött az egyházközség területére, de korábbi gyülekezetében már több mint három éve teljes jogú egyháztag - esetleg tisztségviselő - volt.

 

Választási bizottság

A választás helyét és idejét a presbitérium tűzi ki. A választást megelőzően legalább 60 nappal a presbitérium az egyháztagok köréből - az egyházközség lelkipásztorát is beleértve - 3-7 tagú bizottságot választ, amely a jelölés, majd a választás során a szavazatszámlálói feladatokat is ellátja. A lelkipásztor a bizottság tagjait - a megválasztásuk utáni vasárnapon - bemutatja a gyülekezetnek, ismerteti a feladataikat és a jelölés módját. Ezt követően a bizottság tagjai a gyülekezet előtt fogadalmat tesznek a választási törvény maradéktalan megtartására és a titoktartásra.

Itt fontos felhívni a figyelmet, hogy a jelölő bizottság tagjai tisztségviselővé nem jelölhetők. És bár a jelölő bizottság a jelölés tekintetében csak javaslattevő és a döntést a presbitérium hozza; mégis - ha egy mód van rá - célszerű törekedni a jelölési eljárásban is az összeférhetetlenség elkerülésére.

A jelölő bizottság az egyháztagok között végzett széleskörű tájékozódás alapján a választást megelőző 30 nappal a presbitérium elé terjeszti a jelöltekre vonatkozó javaslatát. A presbitérium a bizottság javaslatának figyelembevételével készíti el a jelöltek listáját, amit a közgyűlés elé terjeszt. Választásra csak az bocsátható, akit szabályosan jelöltek és a jelölést igazoltan elfogadta. A jelölteket a gyülekezet lelkipásztora a választást megelőző vasárnap a gyülekezetnek bemutatja.

 

Személyi kiválasztás

Bár a választási törvény - amint az előzőekben részleteztem - a presbiterré jelölést a jelölő bizottság feladatává teszi, a tudatos közösségépítés az elnökség, a presbitérium és a gyülekezetben szolgálók folyamatos, közös feladata. Ennek jegyében időben célszerű áttekinteni a presbitérium személyi állományát abból a szempontból, hogy kik készülnek - koruk, vagy egyéb okok miatt - presbiteri szolgálatuk befejezésére. Ezt személyenkénti elbeszélgetés keretében érdemes tisztázni. Az ő pótlásukról tudatos felkészítéssel kell gondoskodni. Évek előkészítő munkája a szolgálatra kész és arra alkalmas személyek kiszemelése, adott szolgálatba való bevonása, kipróbálása és későbbi presbiteri tisztségre való tudatos felkészítése. Ahol ez a gondolkodásmód része a mindennapi gyülekezeti életnek, ott a választások előtti utolsó esztendőben a tisztújítás egy szerves fejlődési folyamat természetes részeként kerül lebonyolításra.

 

 

Amikor tehát a jelölendő személyek kiválasztásáról beszélünk, ismét érdemes belelapozni egyházunk Alkotmányába, ott is a presbiteri tisztséghez kötődő feladatokat, felelősségeket taglaló fejezetekbe:

 

46.§ (1) A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani a törvény előírásai szerint.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy törvényünk a lelki és az anyagi javakkal való sáfárságot két, egymással egyenrangú, egyforma fontosságú feladatként, felelősségként határozza meg! Azért szeretnék ennek külön is hangsúlyt adni, mert a gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a presbitérium figyelme az anyagi javak feletti sáfárságra korlátozódik.

A törvény 50. §-a a presbitereknek már mint testületként - presbitériumként - működő közössége számára összefoglalja részletes feladatait. A sáfárság szép bibliai kifejezését kibontva a presbitériumot az egyházközség vezető testületeként, lelki és anyagi életének irányítójaként határozza meg.

 

50.§ A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. E körben feladatai:

a) az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi, és teljesítésére felügyel,

b) a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását szervezi,

c) az egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolja az egyházfegyelmezést,

d) új tisztségek és állások szervezéséről és betöltésének feltételeiről határoz,

e) az egyházközség ingó és ingatlan javait kezeli, vagyontárgyainak elidegenítése vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele tárgyában határoz,

f) az egyházközség költségvetését és zárszámadását évenként elfogadja, és jóváhagyásra felterjeszti,

g) egyházközségi szabályrendeletet alkot,

h) az egyházmegyei közgyűlésre képviselőt választ, és szavaz a törvény értelmében felsőbb egyházi hatóságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról,

i) a választók betűrendes névjegyzékét elkészíti és felterjeszti az egyházmegyének,

j) általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben.

 

S ha már említettem az 50. §-t - anélkül, hogy annak teljes részletezésébe belemennék - néhány olyan szempontot mindenképpen kiemelnék, amelyek véleményem, tapasztalataim szerint időnként árnyékban maradnak.

Mindjárt az a.) pontot emelném ki:

a) az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi, és teljesítésére felügyel,

Látjuk, hogy a presbitérium feladataként definiált az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatok végzése és teljesítésének felügyelete is. Nyilvánvaló, hogy a feladatok végzése jobbára a presbiterek személyes szolgálatát, míg a felügyelet gyakorlása a testületi működést jelenti. Szeretném kiemelni, hogy az istentiszteleti feladatok teljesítésének felügyeletébe beletartozik az istentiszteletek református liturgiai egységének és rendjének biztosítása is.

A paragrafus b.) pontja a diakóniai feladatok gyakorlásának szervezését testületi feladatként határozza meg; míg az e.) pont az egyházközség ingó-, és ingatlan vagyonával való gazdálkodás úgy említi, hogy abban a presbitériumnak kezelői felelőssége van. Mindkét feladatot csak akkor tudja a presbitérium eredményesen végezni és az azzal járó felelősséget viselni, ha a működésben az ezekhez kötődő információk folyamatosan biztosítottak.

Ez a néhány gondolat a presbiternek a tisztségéhez szükséges szakmai profilját próbálták körülírni. De milyen legyen a presbiter személyiségi, lelki profilja?

·        Rendelkezzen kellő ismerettel az Igéről, vagyis legyen igehallgató, igeolvasó. Rendelkezzen bibliai tájékozottsággal.

·        Ismerje református hitvallásainkat, legyen tisztában hitelveinkkel.

·        Legyen tájékozott az egyházi szolgálatokról.

·        Legyen tiszta erkölcsű, józan életű; s ez jellemezze családi életét is.

·        Legyen példakép egyháza iránti hűségében, buzgóságában.

Legcélszerűbb, ha mindezen a tárgyi előkészületekkel és feladatokkal kapcsolatos tennivalókat az egyházközség jövő évi Missziói Munkaterve részletesen tartalmazza.

28. § (1) Egyházközségi tisztségekre csak olyan, az egyházközség választói névjegyzékében szereplő egyháztag választható, aki az Igéről, hitvallásainkról és az egyházi szolgálatokról kellő ismerettel rendelkezik és tiszta erkölcsben, józan életben és az egyház iránti hűségben és buzgóságban másoknak példaképül szolgál.

Lelki előkészületek

A presbiterválasztás az egész gyülekezet ügye, hiszen az elkövetkező hat év vezetőtestületének összetételéről van szó. Ezért fontos, hogy a gyülekezet minden fórumán és alkalmain kiemelten szerepeljen a tisztújító választás eredményes lebonyolításának kérdése.

Konkrétan.

·        Közösségi alkalmakon, bibliaórákon, imaórákon, gyülekezeti táborokban, házi csoportokban hordozzák imádságban a választás jó előkészítését, az alkalmas személyek kiválasztását, a választás egyetértésben és békességben történő, eredményes lebonyolítását. Ennek szervezésében és irányításában járjon élen a hivatalban lévő presbitérium!

·        Fontos, hogy a gyülekezet alkalmain, bibliaórákon, vasárnapi igehirdetésekben a résztvevők kapjanak tájékoztatást a választási folyamat időrendjéről, lebonyolításának menetéről. Pontos ismeretek kerüljenek átadásra az elhivatott presbiter személyiségéről, a gyülekezetépítésben betöltendő szerepéről.

·        Célszerű a választás ügyeivel, előkészületi feladataival, lebonyolítási rendjével kapcsolatos teendőkről gyülekezeti-, illetve presbiteri csendes napokon, gyülekezeti táborokban részletesen foglalkozni, a szolgálókkal a kialakítandó munkamegosztást megbeszélni.

·        Előkészíteni és méltósággal megköszönni az újraválasztásra nem kerülő, tisztségükből visszavonuló presbiterek szolgálatát.

 

 

dr. P. Tóth Zoltán

egyházmegyei gondnok

Gödöllő, 2016. 09. 17.