A reformáció 500 éves évfordulója jegyében szervezik meg az idei Református Zenei Fesztivált. Ezen a hétvégén, május 27. és 29. között Budapesten nyolc helyszínen várják az érdeklődőket hitéleti és kulturális programokkal. Zenés áhítat, fáklyás felvonulás, ötszáz fős ökumenikus kórus, jó koncertek, beszélgetés Bogár Lászlóval és Bagdy Emőkével, Márai Szalon és papgyerek-találkozó is szerepel a fesztivál kínálatában.

Tisztán csengő, mély érzéseket keltő, elgondolkodtató zene az övék – hangozzék bár aluljáróban vagy épp zenei nagyszínpadon. A két református fiatal az életben is egy párt alkot, a legnagyobb ajándéknak azt tartják, hogy tudnak együtt muzsikálni. A NegyedÓra együttes tagjaival, Tóth Orsival és Szabó Matyival beszélgettünk.

Vajon hogyan fejezi ki a szemmel nem láthatót az, aki éppen a szemnek kedvez minden ecsetvonásával? Van a festményeknek is teológiája? Ennek jártak utána a budapesti teológia hallgatói nemrégiben egy néhány alkalmas speciálkollégiumon. A leendő lelkészek Egry József festőművész alkotásait vizsgálva az igehirdetéssel rokon, attól mégis különböző vonásokat fedeztek fel.

A magyar református egység napját ünnepelték vasárnap Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartott ünnepi istentiszteleten. Az esemény egyben a reformáció 500. évfordulója tiszteletére rendezendő, 2017. október 31-ig tartó rendezvénysorozat megnyitója is volt.

85 éves korában elhunyt Pásztor Jánosné, a Magyarországi Református Nőszövetség korábbi elnöke. „A legfontosabb számomra, hogy tudom, az Úristen szeret. Hiszem, hogy egészségemben, betegségemben velem van. Amikor legutóbb beteg lettem, éreztem, hogy a legnagyobb orvosság a szeretet. A gyerekeim folyamatosan kerestek, az egész család és a szomszéd is imádkozott értem. A nőszövetségben is nagyon kedvesek voltak, rengeteg gyöngédség van bennük” – mondta két évvel ezelőtt egy interjúban a Reformátusok Lapjának.

Hasznosságelv szerint működő világban élünk, ahol mindent forintosítanak, de a Szeretethídon senki nem számítja ki, hogy mennyit ér az önkéntes segítség, hiszen jó dolgokat tenni alapvető emberi magatartás. Helyszíni riport Budafokról, a Szeretethíd május 20-i megnyitójáról, ahol nemcsak önkénteskedtek, hanem táncra is perdültek a résztvevők a legkisebbektől kezdve a püspökökön át az államtitkárig.

Az események egymásutániságában történetet keresni, a történetnek jelentést tulajdonítani: hitbeli cselekedet. Hit nélkül az egymásutániság: egymás nélküliség. A hit értelmezői mozzanatában azonban fölizzik egy lehetséges idézőjel a történet mondatai fölött – Molnár Illés gondolatai Visky András pünkösdi homíliá járól.

A Szentlélek szimbóluma a galamb. Az ősmélység felett mintegy tojását költő madárként lebegett – a Lélek teremtő hatalom; és Krisztus megkeresztelkedésekor aláereszkedik reá – a Lélek kinyilatkoztató és felhatalmazó erő. Feltétlenül szabad, mégis bizalmas, érkeztében szuverén áldáshozó. Mi azt mondanánk: vendég, holott ő a gazda – és minket avat birtoka vendégeivé: Ő a Lélek. A jelképe galamb.

A kis konfirmandusok a hét végén egyáltalán nem akartak hazamenni, pedig közülük többen bevallották, hogy néhány nappal korábban a legkülönbözőbb ötleteket fontolgatták, hogyan lehetne meglépni a csendeshétről. Lelki otthon, amely csodák színhelyévé vált. Az a ház, amit a tomboló tűz sem tudott elpusztítani. Harmincéves a nyárlőrinci Emmaus-ház, a kecskeméti reformátusok missziós háza.