belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Gaszner Veronika

Búzamagból kenyeret

Különbségek és egyezések: Waldorf, vagy klasszikus oktatás?

Két interjút készítettem a Kedves Olvasók számára, hogy bepillantást nyerjenek két egymástól teljesen eltérő oktatási stílusba. Teljesen más elgondoláson, nézeten és szellemiségen nyugszik mindkettő, egyben azonban megegyeznek: nevelni akarnak, igaz, mindkettő másként. Beszélgetőtársaim: Berkesi Gábor, a Baár-Madas Református Általános Iskola és Gimnázium hitoktatója, a Pozsonyi Úti Református Egyházközség lelkipásztora és Szecsődi Attila, az Óbudai Waldorf Iskola alapítója, tanítója.

Beszélgetés Berkesi Gáborral

A Baár-Madas honlapján a preambulumban az olvasható, hogy támaszkodik a református iskolák több évszázados pedagógiai hagyományára. Melyek ezek a hagyományok?
Az oktatás kálvini alapokon nyugszik. Lényege a teljes emberközpontúság, a mennyei alapállással egyező emberi értékállás. Konkrétumokra lebontva: ne érje be senki a kevés munkáért hamar beálló sikerrel. Az oktatás kemény szellemi igényt támaszt, de úgy, hogy közben vonzó legyen a diák számára. Önfeledtség legyen az iskolába járás. Bár van számadás, de az előrelépés is szellemi igénnyel méretik. A tanulás ne legyen nyűg és kín, legyen vonzó és élvezetes. Legyen markánsan nemzeti is, hiszen ahogy a családi kötelék, úgy a nemzethez tartozás is fontos része életünknek. Fontos továbbá, hogy amit a diák tanul, később tudja kamatoztatni.
Amikor Magyarországnak nem volt sem fegyvere, sem pénze, csak a szellemi értékei menthették meg. Ilyen például a Károli Biblia, amely megmentette az anyanyelvet.
Az iskola honlapján mégis az olvasható, hogy nem feltétele az iskolába való bekerülésnek, hogy valaki református hívő legyen.
Nincs kizárólagosság. Ez is kálvini érték. Emberben kell gondolkodni. A másik ember is hordoz értékeket, nem csak mi. Nem felekezeti, hanem emberi szinten kell nézi és keresni az értéket.
Az iskolában mégis elsősorban a keresztyén értékrendet adják át a diákoknak?
Próbáljuk, pontosabban.
Mennyiben más akkor ez a típusú oktatás, mint egy állami iskolában?
Ezt nagyon nehéz elmondani. Kívülről úgy tűnhet, hogy ez semmiben nem több, mint erőltetett egyházi profil betartás. Ez pedig nagyon hamar ellenszenves lehet. Hamar át tud csapni álszentségbe, merevségbe, modorosságba és ez nem kell senkinek, hozzáteszem, nekem sem kellene. Azt szeretnénk, ha mindez szimpatikus lenne. A gát sokszor mi magunk vagyunk, nem a tiltás. Erre kell vigyázni.
Nemrég felmérést végeztem a szülők között: ki az, aki az iskolát a hit szempontjából választotta? Nem volt magas ez az arány.
Akkor mi a motiváció?
Aki azt szeretné, hogy a gyermeke biztos kezek közt legyen és ne sodródjon el, az ide hozza a gyermekét. A huszonegy év alatt, amióta itt tanítok, sosem volt ez felekezeti kérdés. Pontosan ezért mindig volt elég jelentkező, mindig tudtunk válogatni.
És a tanárok?
A diák egy dolgot nem tűr, ha valakinek nincs szellemi kapacitása. Azt nem bocsájtja meg. Legyen megfelelően felkészült, és ha lehet, legyen hívő is. De sok minden közrejátszik. Van tanár, aki szívesen jönne hozzánk tanítani. Az illető ember férfi, családos, akiket el kell tartania, máshol pedig több pénzt kap. Sok külső tényező befolyásolja ezt is.
Más egyházi iskolákhoz viszonyítva a Baár-Madas milyen?
Más világ, vannak olyanok, amelyek megtehetik, hogy csak hívőket vesznek fel. Mint mondtam, nálunk nincs kizárólagosság. Egyházi iskoláink több száz évesek, mindig is fészkét jelentették a tudománynak, nevelésnek, hazaszeretetnek, erkölcsnek, de a hit kérdése mindig nagyon nehéz.
A hasonlóság talán a komoly szellemi igényesség.
Mi ennek a mérőfoka?
Sok szülő az első időkben felsóhajt, hogy ez egy iskolai versenyistálló! Meg hogy micsoda követelményrendszer! A gyerekek ezt nem bírják!
Gimnázium vagyunk, ehhez akarunk méltók, lenni. Ez ugyanis színvonalat jelent. A célt kell meghatározni. Az iskola ismérve, hogy a végzett hallgatók közül ki, hova és milyen arányban nyer felvételt. Minden más is fontos, barátok, kirándulások, focimeccsek, de a fő szempont ez. Ebből nem szabad engedni. Nagy a verseny. És nem is megy el senki.
Ilyen még például a létszám, mindig van elég jelentkezőnk.
Van olyan intézmény, ahol ez probléma?
Vannak összevonások, igen.
Hogyan látja jelenleg az egyházi iskolák helyzetét, hiszen köztudott, hogy a finanszírozás, az anyagi kérdések visszatérő, nehéz problémát jelentenek?
Vállalkozni kell, ez is kálvini örökség. Siránkozni mindig könnyebb, de mindig van lehetőség, ha igazán akarjuk.
Voltak nehéz időszakok a huszonegy év alatt?
A kezdet mindenhol nehéz. Mint egy folyó, egyszer kicsap a medréből, majd megnyugszik, visszatér. Személyi kérdések, dominancia, profil. Megfogalmazni, hogy mitől református, mitől nemzeti az iskola. Mégis országos iskola lettünk, vannak tanulóink más megyékből is. Mindig vannak vendégdiákok is, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról.
Önnek mit jelent a nemzeti érzelműség?
A kérdés úgy helyes, mit jelent az, hogy valaki magyar? Hangzatos jelszavak, vezényszavak kiáltozását, vagy azt, hogy ismerjük Bartók Béla, Kodály Zoltán munkásságát, tudunk magyar verseket kívülről? Legalább annyira, amennyire az angolszász kultúra ismert. Szeretnénk hangsúlyossá tenni nemzeti ünnepeinket, értékeinket. De nagyon fontos, hogy mások ellen ne hergelődjünk. Nem szabad, hogy mást bíráljunk azért, mert különbözőek a nézetei, vallása, esetleg az identitása.
Hány hittanóra van, és hogyan zajlik a hitélet?
Hétfő reggel van egy istentisztelet, fiatalos, diákos. Ezen kívül heti két hittanóra van. Én ezt sokallom. A diákoknak annyi más teendőjük van, inkább abban segíteném őket. Az utolsó két évben én már csak egy frappáns, jó órát tartanék. Segítsük egymás munkáját. Senki sem lesz hívőbb az óraszámtól. Az osztályok létszáma harminchárom fő, ebből öt-hat olyan, aki gyakorló hívő. Tíz, aki pártoló, a többi közömbös.
Ez hogyan változik a tanulmányok befejeztével?
Eléggé konstans. Mindig van egy nagyhangú, aki már viszi is magával a többieket. Persze később ők jönnek vissza a legtöbben. Emberek vagyunk, nem szabad megsértődni. Különben pedig ez az igazi kihívás. Menjünk elébe, tegyük érdekessé az órát, ez az én felfogásom.
De hogyan lehet érdekessé tenni? Hiszen az a tapasztalat, hogy bár fájó kimondani, különösen itthon vallásosnak lenni már nem divat.
Ez a fecsegő felszín. A költő szavaival élve, a mai világban rengeteg az éhes ember. A talajtalan ember. Félünk. Meg kell mutatnom, hogy a hit nem mindig épülethez, reverendához kötött, hanem egy független, közös érzés. Ami nekem annak idején problémát, fejtörést okozott, azt hozom elő az órákon. Hitre juttatni nem lehet senkit sem. A hit ismerete csak egy dolog. Ha ott megállok, az nem ér semmit. Meg kell tanítani a mindennapi alkalmazást, a receptet.
Mi ez a recept?
Ma már a hagyományos leckefelmondós hittannak nincs semmi értelme. Azt kell megtanulni, hogy nem kell a kenyeret kérni, mikor van búzamag is. A magból pedig kenyér lesz, mikor beérik.


Beszélgetés Szecsődi Attilával


Hogyan ismerte meg a Waldorf-iskolát?
Nagyon fiatal voltam. Az érettségi vizsgát követően Bécsben tanultam tovább, ahol megismertem az antropedagógiát és a Waldorf-módszert.
Melyik volt az első Waldorf-iskola itthon?
Az első iskola 1989-ben indult Solymáron, akkor még csak két osztállyal működött.
Hogyan kezdett tanítani?
1992- ben kerültem haza, a bécsi iskola elvégzése után. Itthon akkor már egy éve működött Waldorf-óvoda és mi is abban az épületben kezdtünk el működni. Összesen ketten voltunk főállású tanárok, óraadók. 1993-ban kértünk az önkormányzattól egy saját iskolát, amelyet 1995-ban vehettünk át itt, Óbudán.
Mikor indult az első gimnáziumi osztály?
Amikor 2000-ben az első osztályom befejezte a nyolcadik osztályt, már automatikusan felvételizhettek a gimnáziumba. Ők 2005-ben tettek érettségit, mivel az akkori képzés öt éves volt.
Mi a Waldorf-oktatás lényege?
A Waldorf nem világnézeti, hanem módszertani iskola, mely mögött egyfajta emberkép, embertan áll. Erre fűzzük fel pedagógiánkat is. A tanároknak is e szerint kell dolgozniuk, megismertetniük a tanulókat az ismeretanyaggal. Bár világnézeti követelmény nincs, módszertanilag lehatárolt az iskola.
Az általános iskola jellegzetessége, hogy egy osztálytanító tanítja a fő tárgyakat. A klasszikus módszer, hogy ő viszi nyolcadikig az osztályt, legfeljebb egy-két tárgyat ad le az utolsó két évben. De van példa arra is, hogy hatodikban átadja az osztályt új tanítónak. Emellett szakórák keretében két nyelvet tanulnak a diákok, kezdetben játékkal, utánzásos módszerrel. Hangsúlyosak továbbá a készségtárgyak, amelyeknek a különböző érzékek kialakításában van szerepük. Egyik ilyen fontos tárgyunk az euritmia ( egyfajta mozgásművészet – a szerk.).
Mégis mitől jobb, hatásosabb ez a módszer, mint az állami iskolák oktatási stílusa?
Meggyőződésünk szerint a gyermek fejlődéséhez szorosan kapcsolódnak a tantárgyi tartalmak. Például a fizikában a fénytannal kezdünk, nem a mechanikával, mert azt gondoljuk, hogy a mechanika csak a logikai gondolkodás kifejlődése után válik elsajátíthatóvá. Ez pedig a tizenhárom éves kor. Egy jó tanár viszont az állami iskolában is jól meg tudja tanítani ugyanezt, hasonló szemlélettel. Ugyanúgy egy rossz tanár nem lesz eredményes, hiába kezd ötödikben fénytant tanítani.
Milyen továbbképzés szükséges ahhoz, hogy egy tanár Waldorf-pedagógus lehessen?
Az ELTE Gyógypedagógiai Karán belül működik egy posztgraduális képzés, amely általános Waldorf-oktatói képesítést ad. Solymáron pedig lehetőség van nappali rendszerben részt venni a tanárképzésen. Ez már a tanári diploma megszerzése előtt is végezhető. Továbbá ugyanitt folyik a középiskolás tanárok kiegészítő képzése is.
Mennyire vonzó ez a pedagógusok számára? Sokan lesznek Waldorf-tanítók?
Sok iskola kezdeményez hasonló típusú oktatást itthon, többen, mint a környező országokban. Az ilyen beállítottságú oktatók így nagyon sok intézmény és módszertan közül választhatnak ma már.
A Waldorf alternatív iskolának számít?
Vekerdy Tamás azt mondja, hogy mivel a klasszikus alternatív oktatás idejében indult, egy időben például a Rogersszel, Montessorival, így a Waldorf-pedagógia is ebbe a körbe tartozik. És így is tanítják. Mégis az egyidejűségtől eltekintve ez klasszikus oktatási hátterű rendszer. A Waldorf tulajdonképpen egy mozgalomból kinőtt és gyakorlati formát öltött oktatási rend, amely azért alakult, hogy társadalmi szinten is változásokat és eredményeket érjen el.
Hányan végzik el a teljes, tizenkét éves oktatást?
Ez egy növekvő szám, kezdetben tíz-tizenkét fő, mára már tizenöt-húsz fő is az iskola kötelékeiben marad.
Gondolom ez annak a személyes viszonynak is köszönhető, amely kialakul az évek során?
A szülő, a tanár és a diák egy hármas egységet alkot. Sok a kötetlen beszélgetés, alkalom, amely a közös nevelést szolgálja. Sokan tudják és érzik, hogy ez itt más. A kommunikáció például szabadabb. Többen mesélték, hogy az egyetemre kerülés után kezdeményezőbbek voltak, jobban mertek kérdezni a tanáraiktól, mint évfolyamtársaik.
A szabadabb oktatási szellem nem csorbul időnként? Nem jár egyfajta visszássággal?
A kábítószer és az alkohol itt is probléma. Mégis, amikor a diákok részt vesznek a három hetes szociológiai gyakorlaton, az érintettek állnak helyt leginkább.
Milyen típusú gyakorlatok ezek?
Tizenegyedikben fogyatékosokhoz, óvodákba mennek el segíteni és olyan élményekkel térnek haza, amelyek erősítik őket és láthatóan meghatározóak a számukra. Ez is a célja.
Ez elegendő?
Van egy félreértés, ami a mi problémánk is. Az alsó években a szülők együtt jönnek a gyermekekkel, és szinte együtt repülnek velük. Aztán a gyermekeknek megjelenik az egyéni akarata. Ez pedig rengeteg problémát szül. A félreértés abból adódik, hogy bár személyesebb a közeg, a munkafolyamat és a fegyelem klasszikus. A szabadság a munkából és a lehetőségekből adódik.
De nem használják ezt ki a diákok?
A tengést, a semmittevést a diák sem tűri. Ő is tanulni akar és ennek hangot is ad.
Az iskola epochális rendszerben oktat. Mi is ennek a lényege?
Élettanilag reggel nyolc és tíz óra között van a nap leghasznosabb része. Ekkor tanítjuk a fő tárgyat. A kicsiknél ezt az időt úgy osztjuk fel, hogy van egy mozgásból álló ritmikus és bemelegítő reggeli rész, ezt követi a tanulás, majd a vége történettel, meséléssel zárul. Sok csoportmunkát is végzünk, reggeli versmondásokat, színielőadásokat. A középiskolában a bemelegítés csak öt perc és a lezárás is kérdezésből, beszélgetésből áll. Az oktatásnak is ez a lényege, hogy a tárgy mellett vannak gyakorló órák is és a tárgy végén a korszakot, a témát együtt zárjuk le egy közös feladattal. Mert ez az ív fog rögzülni és megmaradni a későbbiekben is.
Hogyan alakul a továbbtanulás?
Egy harmincfős osztályból négy-öt tanuló kerül jobb egyetemre. Ez persze attól is függ, hogy mennyire jó képességű egy osztály. Ebben az iskolában mindenki annyit tud, amennyit megtanul. Aki szorgalmasabb, az később jobb helyre kerül.
És a többiek?
Ma már mindenki bejut valahova, aki tovább akar tanulni. Nyílván a képességeitől is függ, hogy mennyire jó és erős intézménybe.
Van feltétele a bekerülésnek?
Ez attól függ, hogy mennyire adott a lehetőség egy gyermek fejlesztésére. Ha diszlexiás, képességzavaros, mennyire tudjuk segíteni. Középiskolában azt is figyelembe vesszük, hogy maga a diák akar-e maradni és hogy van-e elég hely.
Hogyan alakul az intézmény finanszírozása?
Önkéntes alapítványi hozzájárulás keretében minden évben leülünk az érintett családokkal és megbeszéljük velük, hogy mennyivel tudják támogatni az iskolát. Ehhez társul az állami normatíva és ez alapján állítjuk össze az éves költségvetést is.
Gondolom, ebből sok pluszra is jut?
Sajnos ez csak az alapra elég. Annyi forráskivonás történt az utóbbi években az oktatásból, hogy ez csak az alapvető eszközökre, füzetekre elég. Minden más kiadás finanszírozása egyéni és fakultatív. A Waldorf nem klasszikus alapítványi iskola, hanem ún. közösségi iskola, ez a pontos jogi megfogalmazás. A szülőkkel együtt tartjuk fenn és az ő teherbírásuknak megfelelően működtetjük. Így tehát nem profitorientált.
A tizennyolc év alatt mi változott az eredeti elképzeléshez képest?
Kezdetben rengeteg erő volt bennem, amit, úgy gondolom, felülről kaptam. Nem gondoltam, hogy ennyi nehézséggel jár egy iskola felépítése. Jelenleg Hidegkút, Óbuda és Kispest a három legnagyobb iskolánk. Pest környékén is van két nagyobb Fóton és Gödöllőn, és további iskolák nyílnak.
Mit gondol, milyen a Waldorf megítélése a többi iskola szemszögéből?
Nem tudom, és ha őszinte vagyok, azt mondom, nem is igazán fontos. Mi az, hogy jó iskola? Ha tíz roma gyereket elviszek a nyolcadikig, annak nem lesznek statisztikai eredményei. Nem vagyunk elit iskola, de nem gondolom, hogy ez számítana.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Lépni egy merészet
Előrehaladni az ismeretlenbe - tudatlanság, vagy hit?

Gondolkorzó

Kádár József
Volt jegy, nincs jegy - melyik értékelési formától tanul jobban a gyerek?
Az új közoktatási törvény búcsút mond a szöveges értékelésnek

Felszín

Kókai Géza
Áldás és átok, avagy hittant tanítok
Félelmek és örömök - a tanári asztal másik oldaláról

Bölcsföldi András
Circus Hungaricus
Előtted a porond, éld át az előadást!

Szakolczainé Gál Éva
Élethosszig való tanulás
Tréningek, képzések tanfolyamok korhatár nélkül, előfeltétel: motiváció

Kádár József
Apáról fiúra - Példakép vagy átok?
Generációk kölcsönhatása: a formálás felelőssége

Magasság

Nagy Dávid
A tudás hatalma
Fára mászva hódítsuk meg a Holdat?

Nagy Dávid
Bicikli, puding, vallás
Mi lehet a közös a Kalasnyikovban és a logikában?

Gueth Péter
Mikor kötöznek le?
Sötéten tartva vagy fájdalommal megvilágítva értékesebb az elme? – Szókratész és Platón a tanulásról

Tóth Sára
Mire épül a tanári tekintély?
A mai órán elsajátítandó anyag: felnézni valakire valamiért

Pete Violetta
A kételkedés mesterei
Van-e előre haladás visszaesések, kételyek, gyötrődés nélkül?

Mélység

Nagy László
A tanár, aki igazán szeret
Ami átadható: odaadás, lelkesedés, szenvedély

Kedvek Vera
Tanulási nehézségek - diszlexia, diszgráfia
„Vedd és olvasd!" - De hogyan, ha nem megy ilyen egyszerűen?

Ferenczi Zoltán
Szenvedélybetegséget támogató iskolák
Az egészségtelen iskola ismertetőjegyei

Teljesség

Kósa Balázs
Pár szó a misztikáról
Amit állíthatok Istenről és amit nem - apropó meddig is ér a Szentlelked?

Bella Péter
Tiszteld apádat és anyádat!
„Majd pont a fatert meg a mutert?!"

Pete Violetta
Tanítványképző - nyári tábor a Szilágyi Dezső téri gyülekezettel
Amit a Mestert követőnek tudni kell

Üzenet

Kutasy Zsolt
Ál-liberál és a szabadság valósága
Bibliai alapok és emberi törekvések az oktatásban

Rácz Róbert
Példaadással a tanításban
Tanulj, hogy taníthass, légy hiteles, hogy hitelessé tehess, légy nyitott felfelé, hogy másokat is megnyiss!

Kedvek Vera
Az olvasás védelmében
Betűkkel nevetni és sírni - életre nevelnek a könyvek, csak kézbe kell venni

Áthallások

Dull Krisztina
„Sajnos, a teológiát is!" Sajnos?!
„Ment-e a világ a könyvek által elébb?" - érdemes-e egyáltalán belefognunk a tanulásba?

Miklya Luzsányi Mónika
Hitlovagok, tanítók, mesterek
Akik nyomot hagytak bennünk

Géczy Ráhel
The End... véget ér a film?
Tanárfigurák a vászonról, akiket a saját katedránkon is szívesen látnánk

Horváth Dániel
Életet tanulni Tréfából, szelídséget a gyűlöletből
Ahogyan Milan Kundera főhőse érzelmekre lel

Riport

Géczy Katalin
Gondot viselj magadról és a tudományról!
Évkezdés egy igazgató szemszögéből: milyen törekvései vannak egy ifjú református iskolának?

Nagy Tamara
Hittan(ulás), Istenkép(zés)
Honnan veheted a vallásod?

Dobóczky László
Tanítani régen és ma
Elhivatottság a tanári asztalon innen és túl

Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika
Játék és tanulás
Legyen Ön is hittan ötös!

Gaszner Veronika
Búzamagból kenyeret
Különbségek és egyezések: Waldorf, vagy klasszikus oktatás?

Látogatóink száma a mai napon: 6058
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 43899490

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat