belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Felszín

Kókai Géza

Áldás és átok, avagy hittant tanítok

Félelmek és örömök - a tanári asztal másik oldaláról

Hihetetlenül nagy hangzavar volt az udvaron, a gyerekek össze-vissza rohangáltak, szinte artikulálatlan módon kiabáltak. A tanító nénik közül néhány az udvaron egy kupacban állva,  mosolyogva beszélgettek. A tanári felé vettem az irányt. Köszöntem annak a néhány pedagógusnak, akik inkább a nevelői védelmét választották, hogy egy jó erős feketével élénkítsék magukat. Csupán a kulcsra volt szükségem. Az iskola könyvtárának kulcsára, amely otthont adott minden hittanóránknak. A kulcs megszerzése után sietve távoztam. Nem akartam sokáig a tanáriban maradni, azóta sem szeretek ott lenni egyik iskolában sem, ahol megfordulok. Ha ott vagyok, mindig azt érzem, hogy vége a diákéletemnek. Ennek pedig nem mindig örülök.

Bementem a könyvtárba, hogy első órám helyszínét felmérjem. Amíg tart a szünet, legalább kifújom magam. Izgulok. Ez nem is kifejezés. Mégiscsak én vagyok a tanár és ilyen még nem volt. Teljesen új a szerep. Ötleteim persze már vannak. Egy-két hete, amióta tudom, hogy kiket tanítok, gondolkodom, sőt jegyzetelek, hogy melyik évfolyamot mivel szeretném „lenyűgözni". Szeretném az átadásra váró anyagot érdekesebbé, izgalmasabbá, mondhatni ellenállhatatlanabbá tenni a hittanórákon, Ötletek vannak, no meg izgalom is.

Összeszorul a gyomrom. A homlokom verejtékezik. Megszólalt a csengő, ami a szünet végét jelzi. Milyen rég is hallottam, az egyetemen nem volt. Utoljára a gimnáziumban rémisztett a csengő éles hangja. Akkor is hasonló érzéseket keltett bennem, főleg matek és egyéb reáltárgyak előtt. Pedig most hittan lesz, mégis nagy az aggodalom bennem. No de ezt leküzdve elindulok a „célosztályok" felé, hogy összeszedjem a kis hittanosaimat. Nincs nehéz dolgom, két osztályból négy gyereket kell „összevadásznom". Ők az én hittanosaim, sőt ők az elsők, akik részesei lehetnek életem első tanórájának. Ők is megilletődöttek. Nekik is új a helyzet, pedig már harmadikosok, már két évet jártak iskolába és két éve járnak hittanra is. Miért kell úgy félni, hát nem harapok. Bemutatkozom és akkor nem fognak félni. Ismerkedés után imádkozás. Mégiscsak így illik egy jó hittanórát kezdeni. Azután történet, színezés, aranymondás. És hirtelen és teljesen váratlanul megszólal ismét a csengő. Hogyhogy vége az órának, a színezés még nincs kész!? Sebaj, otthon fejezzétek be! Nekem megkönnyebbülés. Túl vagyok az első saját órámon. Ezt még egy párszor, pár évfolyamon alig tíz hónapig megismétlem és már vége is a tanévnek. És tényleg vége lett. Elszaladt az a tíz hónap és elérkezett a várva várt nyáriszünet. Voltak nagyon szép pillanatok. Volt, hogy örömmel jöttem ki egy-egy óra után, mert például jót beszélgettünk  a hetedikesekkel Istenről és ők maguk is úgy álltak fel, hogy köszönjük az órát. Volt, hogy szívet gyönyörködtetően tudták visszaadni az előző lecke történetét. Volt, hogy mindenki tudta az aranymondást. Volt, hogy csak egyszerűen jó volt hittan órát tartani. Kár lenne tagadni és nem is akarom, hogy voltak nagyon nagy kudarcok is. Hihetetlenül nehéz pillanatok, amikor azt éreztem, hogy soha többé nem akarom ezt csinálni, én ehhez nem értek, képtelen vagyok megtartani a rám bízott órákat. Mégis muszáj volt bemenni és megtartani. Küzdelmes év volt az első év, de azt hiszem, nem reménykedhetek abban, hogy a következő sokkal jobb lesz. Tanultam sokat, főleg a magam kárán, s tudom, hogy sok mindent máshogy teszek majd. De egyet biztosan tudok: teszem, mert Istent hirdethetem, Róla beszélhetek a gyerekeknek, s reménykedem, hogy majd életük során egyszer-egyszer eszükbe jutnak mindazok, amelyeket közösen tanultunk és fedeztünk fel a Teremtőről.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2025. október 31., péntek,
Farkas napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Lépni egy merészet
Előrehaladni az ismeretlenbe - tudatlanság, vagy hit?

Gondolkorzó

Kádár József
Volt jegy, nincs jegy - melyik értékelési formától tanul jobban a gyerek?
Az új közoktatási törvény búcsút mond a szöveges értékelésnek

Felszín

Kókai Géza
Áldás és átok, avagy hittant tanítok
Félelmek és örömök - a tanári asztal másik oldaláról

Bölcsföldi András
Circus Hungaricus
Előtted a porond, éld át az előadást!

Szakolczainé Gál Éva
Élethosszig való tanulás
Tréningek, képzések tanfolyamok korhatár nélkül, előfeltétel: motiváció

Kádár József
Apáról fiúra - Példakép vagy átok?
Generációk kölcsönhatása: a formálás felelőssége

Magasság

Nagy Dávid
A tudás hatalma
Fára mászva hódítsuk meg a Holdat?

Nagy Dávid
Bicikli, puding, vallás
Mi lehet a közös a Kalasnyikovban és a logikában?

Gueth Péter
Mikor kötöznek le?
Sötéten tartva vagy fájdalommal megvilágítva értékesebb az elme? – Szókratész és Platón a tanulásról

Tóth Sára
Mire épül a tanári tekintély?
A mai órán elsajátítandó anyag: felnézni valakire valamiért

Pete Violetta
A kételkedés mesterei
Van-e előre haladás visszaesések, kételyek, gyötrődés nélkül?

Mélység

Nagy László
A tanár, aki igazán szeret
Ami átadható: odaadás, lelkesedés, szenvedély

Kedvek Vera
Tanulási nehézségek - diszlexia, diszgráfia
„Vedd és olvasd!" - De hogyan, ha nem megy ilyen egyszerűen?

Ferenczi Zoltán
Szenvedélybetegséget támogató iskolák
Az egészségtelen iskola ismertetőjegyei

Teljesség

Kósa Balázs
Pár szó a misztikáról
Amit állíthatok Istenről és amit nem - apropó meddig is ér a Szentlelked?

Bella Péter
Tiszteld apádat és anyádat!
„Majd pont a fatert meg a mutert?!"

Pete Violetta
Tanítványképző - nyári tábor a Szilágyi Dezső téri gyülekezettel
Amit a Mestert követőnek tudni kell

Üzenet

Kutasy Zsolt
Ál-liberál és a szabadság valósága
Bibliai alapok és emberi törekvések az oktatásban

Rácz Róbert
Példaadással a tanításban
Tanulj, hogy taníthass, légy hiteles, hogy hitelessé tehess, légy nyitott felfelé, hogy másokat is megnyiss!

Kedvek Vera
Az olvasás védelmében
Betűkkel nevetni és sírni - életre nevelnek a könyvek, csak kézbe kell venni

Áthallások

Dull Krisztina
„Sajnos, a teológiát is!" Sajnos?!
„Ment-e a világ a könyvek által elébb?" - érdemes-e egyáltalán belefognunk a tanulásba?

Miklya Luzsányi Mónika
Hitlovagok, tanítók, mesterek
Akik nyomot hagytak bennünk

Géczy Ráhel
The End... véget ér a film?
Tanárfigurák a vászonról, akiket a saját katedránkon is szívesen látnánk

Horváth Dániel
Életet tanulni Tréfából, szelídséget a gyűlöletből
Ahogyan Milan Kundera főhőse érzelmekre lel

Riport

Géczy Katalin
Gondot viselj magadról és a tudományról!
Évkezdés egy igazgató szemszögéből: milyen törekvései vannak egy ifjú református iskolának?

Nagy Tamara
Hittan(ulás), Istenkép(zés)
Honnan veheted a vallásod?

Dobóczky László
Tanítani régen és ma
Elhivatottság a tanári asztalon innen és túl

Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika
Játék és tanulás
Legyen Ön is hittan ötös!

Gaszner Veronika
Búzamagból kenyeret
Különbségek és egyezések: Waldorf, vagy klasszikus oktatás?

Látogatóink száma a mai napon: 1458
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 64543755

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat