belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika

Szüzesség - de meddig?

„Mér' vagy olyan ideges Kislány? Csak nem valami elveszett?"
/Heaven street seven/

A házasság egyik kritériuma évezredeken keresztül a szüzesség volt, legalábbis a lány részéről.
A huszadik század folyamán, mint sok minden más egyéb érték, ez is megkérdőjeleződött, majd szinte teljesen elveszítette jelentőségét. Mára azonban egyre többen vannak azok a fiatalok, akik úgy gondolják, szeretnének várni a szexszel a házasságig.

A szüzesség Ábrahám óta kincs volt, nem is akármilyen. Aranyban, ezüstben mérhető érték, amelyért fizetett a vőlegény. Ha kiderült, hogy a menyasszony már hált férfivel, nem csak a mátkapénzt kellett visszafizetni, hanem az esküvő is érvénytelennek minősült. Izreaelben annyira komolyan vették a lányok szüzességét, hogy halállal lakolt az, aki jegyben járó lányt csábított el.

Nincs ez ma sem másként az arab világban vagy az afrikai törzseknél. A híradások ritkán tudósítanak róla, ám a  nemzetközi gyermek- és nővédelmi szervezetek nem egy olyan esetről tudnak, hogy az apa saját kezével ölte meg a lányát, mert folt esett a becsületén. S ezek a gyilkosságok nem ezer éves történetek, hanem tegnap és ma, és nem a világ végén, hanem például Egyiptomban, Marokkóban.

Változó idők, változó erkölcsök

Éppen a nők egyenjogúsága és felszabadítása védelmében hirdette meg harcát a feminizmus a huszadik század elején, s szintén a humánumra hivatkozva indult el a hatvanas években a szexuális forradalom, amelyek következményeként mára a házasság előtti szex nem csak hogy természetessé, hanem szinte kötelezővé vált a fiatalok körében.

A huszadik század végére a keresztyén fiatalok közül is sokan elfogadhatónak, vagy részben elfogadhatónak tartják a házasság előtti szexuális kapcsolatot. Véleményüket éppen azzal indokolják, hogy a mózesi törvények több ezer éve születtek, s az adott kor társadalmi szokásait és erkölcsét tükrözik, amelyek nem vagy csak részben alkalmazhatóak a posztmodern világ emberére.

Való igaz, Ábrahám, Mózes, de még Jézus óta is igen sokat változott a világ. A Közel-Keleten ugyan ma sem ritka, hogy  a Biblia korához hasonlóan tizenkét évesen már férjhez adják a lányokat, ám nálunk, Európában a házasságkötés ideje erősen kitolódott. Anyáink idejében egy húszéves  lánynak már igencsak kellett igyekeznie, ha férjhez akart menni. A mai negyvenesek a házasságkötés előtt szakmát, diplomát szereztek, esetleg az egyetem utolsó éveiben vállaltak gyerekeket. A mai fiatalok számára viszont fontosabb a karrierépítés és biztos egzisztencia. Mivel a házasságot egyre kevesebben érzik kötelező szentségnek, ezért igen sokan élnek párkapcsolatban, sokszor hosszú évekig. Gyermeket pedig csak akkor kívánnak vállalni, amikor az anyagiakat is biztosítottnak látják.

A mai gazdasági viszonyok között ez bizony hosszú idő, így ma egyre több anyuka szüli első gyermekét közel a harminchoz. Igazat kell adnunk tehát azoknak a szexológusoknak és  teológusoknak, aki szerint a bibliai szüzességi törvények sokkal könnyebben betarthatóak voltak egy olyan korban és kultúrában, amikor a fiatalok házasságkötése a hormonális változásokkal egy időben történt. Normál esetben tehát a felnőtt nőknek és férfiaknak nem kellett hosszú évekig vagy több mint egy évtizedig  szüzességben élniük, mivel amint érettek lettek a szexuális kapcsolatra, hamarosan házasságra léptek, így törvényes keretek között hódolhattak a szexus élvezetének.

Változó gazdasági viszonyok

A családalapítás gazdasági feltételei valójában akkor sem voltak mások, mint amit ma a fiatalok elvárnak maguktól. Ahhoz, hogy egy férfi feleségül vegyen egy nőt, vagy megfelelő vagyonnal, vagy szakmával kellett rendelkeznie. Ezen túl az esküvő napja előtt meg kellett építenie (vagy építtetnie) a házat, amelyben majd eljövendő gyermekeit nevelni fogja. A zsidó fiúk férfivá avatás, a bar micvo tizenharmadik életévükben történt meg, s hamarosan valóban teljes jogú férfitagjai lehetettek a közösségnek. Tizenöt-tizenhat éves korukra már mesterei voltak valamilyen szakmának, hiszen az írás-olvasáshoz hasonlóan a szakmai fogásokat is hat-hét éves korban kezdték ellesni a zsidó gyerekek. A házépítés sem jelentett túl nagy terhet, hiszen az órabérben dolgozó kőműves brigádok helyett a kisközösség, a család és a barátok „dobták össze" a házat, amelyek természetes anyagokból épültek. Így a családi ház építéséhez sok esetben pénzre nem is volt szükség, csak munkás kezekre.

Azt hiszem, mindenki saját tapasztalatából tudja, hogy a családfő biztos keresete és saját otthon nélkül igen sebezhetővé válik  a család. A mai gazdasági viszonyok között szülői segítség nélkül néhány év alatt mindezeket képtelenség megteremteni. A szexuális érettség és a családalapítás potenciális lehetősége között ma egyre szélesedik a szakadék: a szerelmeseknek sok évet kell várniuk, míg gyermekük lehet.

Új paradigmák, régi értékek

Teljesen világos, hogy ilyen viszonyok között a fiatalok zöme él a kor és társadalom által nyújtott erkölcsi szabadság lehetőségével. Amerikában, Ausztráliában és a nyugati országokban azonban egyre többen vannak olyanok, akik családot akarnak majd alapítani, mégis szüzességi fogadalmat tesznek egy időre. Élik ugyan a hétköznapi diákéveiket, ám Isten előtt fogadalmat tesznek, hogy a házasságig nem élnek szexuális életet, s ezt sokszor egy gyűrűvel is megpecsételik, hiszen Isten törvényei nem hiábavalók ma sem.

A szexuális forradalom idején szabad és felelőtlen dolog volt a szex. Boldogan és felszabadultan élhetett vele mindenki, mindenkivel. Ám alig telt el néhány évtized, s felütötte fejét az AIDS, ez a jelen pillanatig gyógyíthatatlan, halálos betegség. A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a HIV vírus elsősorban nemi úton terjed, s a gyakori partnerváltások, a homo- és biszexuális kapcsolatok erősen fokozzák  a fertőzés veszélyét.

Meggyőződésem szerint azonban elsősorban nem a haláltól, a betegségtől való félelem motiválja a szüzességi fogadalmat tevő fiatalokat, hanem az a bizonyosság, hogy Isten törvényei ma is fontosak. Mögötte lehet az a tudat vagy megtapasztalás is, hogy a hívő családokban jóval kevesebb a válás, s bizony legtöbbször csak a halál választja el a házasfeleket.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. március 22., péntek,
Beáta , Izolda napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Ikarusz
Ember-ügyeket emészt monoton olajos morajlással az epe-sárga doboz

Gondolkorzó

Tóth Sára
A házasságok az égben köttetnek?
Tanítások, tévtanítások és az évek, meg a rutin...

Felszín

Luzsica Fanni
Örök szerelem
Korszakok, évszakok, szerelemszakok...

Szakács Gergely
Pár-Kapcsolat
Kompromisszum képtelen daru és kócsag

Adamek Norbert
A nagy Ő - van-e egyetlen, hozzám való?
Hogy is akarja ezt az Úr pontosan?

Magasság

Czapp Enikő
Szerelemrecept
Doktor úr kérem, írjon fel nekem egy kis szerelmet

Réz-Nagy Zoltán
Szulamit - korszakról korszakra
Belenövünk az érzelmekbe

Mélység

Nagy László
Csak a szexre kellesz?
Tisztaság, félelem, elzárkózás, tagadás

Bagdán Zsuzsanna
A., Zs. és az Isten szerelme
A szerelem a lélek fogfájása, hacsak nem...

Pete Violetta
Érintés és botránykő
Az a bizonyos hetedik parancsolat

Puskás Gabriella
Akár egy vízcsepp (3)
Folytatásos novellánk betegségről, őszinteségről, félelmekről és megoldásokról

Teljesség

Czapp Enikő
Aranyszínű
A legszebb ének

Dobóczky László
Szerelmem neve
Találkoztál már azzal, aki téged így tud szeretni?

Üzenet

Nagy László
„Egy csók és más semmi..."
De micsoda minőségi változás

Bálint Katalin
Néhány szó a kompromisszumokról és az önzésről
„Két kicsi kecske baktat a hegyre..."

Áthallások

Makay László
Keresztény-kompatibilis szerepjáték
Tudom, hogy merre jársz - Fogalmam sincs, merre kószálsz

Miklya Zsolt
A szerelmet Te találtad ki?
Töprengés a szerelemről

Bölcsföldi András
Falat kenyér
„A szerelembe, mondják, belehal, aki él, de úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér."

Riport

Fekete Zsuzsa
Kutyából szalonna
Mindent és mindenkit megkapott, amit és akit csak akart, mégis üresnek érezte az életét, halálfélelemmel kelt és feküdt.

Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika
Szüzesség - de meddig?
„Mér' vagy olyan ideges Kislány? Csak nem valami elveszett?"

Kedvek Vera
Hosszú-táv-kapcsolat
„Hiányod átjár, mint huzat a házon"

Miklya Luzsányi Mónika
Fehér ruha, gyűrű, mirtusz...
Házassági szokások a világ különböző sarkain

Látogatóink száma a mai napon: 7647
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 43932463

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat