belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Turcsik Ferenc

Fából vaskarika, vagy aranyalma ezüst tálcán?

Ebben a világban leginkább mégis a szürke hitelessége létezik és látszik megvalósulni. 

A hitelesség... nagy kérdés. Fontos kérdés. De megválaszolható-e? A legtöbbször úgy látom, hogy nem. Nem megválaszolható, mert egyszerűen lehetetlen, hogy a kérdést feltevő és a kérdést megválaszolni szándékozó elvárásai és lehetőségei találkozzanak. Ezért fából vaskarika a téma. Emellett viszont megválaszolása kikerülhetetlen, mert enélkül a lelkészi munka, de a keresztyén élet sem értelmezhető. Ezáltal lesz bármi is valamire való. Így mutatkozik meg, hogy mi és mennyire az, aminek valaki mondja. Ezért aranyalma ezüst tálcán.

Valamikor régen, amikor Miskolcra költöztem, egy villanyszerelővel beszélgettem, hogy miben is áll a(z autó)vezetés, és akkor közös megegyezéssel arra a következtetésre jutottunk, hogy "aki vezet, hibázik". Persze lehetnék nagyképű, és mondhatnám, hogy "ááááááááá, dehogy. Én mindig és mindenkor csak úgy és csak ahogy lehet és szabad, úgy közlekedtem, hibát soha nem ejtve", de a fejem azért tudja, hogy már hibáztam bizony én is. Nem azt jelenti ez, hogy nem szeretnék nem hibázni, de sajnos, mivel ember vagyok, ha vezetek, hibázok. Mennyire sokan várják el, hogy a hitelességemet is olyan formában mutassam meg, hogy én aztán hibátlan vagyok, pedig én is élek/vezetek, épp' úgy, ahogy ők is...
Egy másik vezetéssel kapcsolatos történet is hasonló irányba mutat. Nem oly' régen egy rendőr egy általa szabálytalannak vélt előzés után megállított, és miután ellenőrizte és visszahozta a papírokat, , megkérdezte, hogy milyen alapon használom én ezt az autót. Erre mondtam, hogy mint az egyházkerület alkalmazásában álló lelkész van jogosultságom használni a kis Skodát. Erre jött a kérdés, hogy "Ön lelkész?", majd a folytatás: "hát csodálkozom..., mert egy ilyen súlyos szabálytalanságot...", mintha az eljárás része volna, hogy az életemet mérlegre tegye egy (vélt vagy valós) közlekedésben elkövetett szabálysértés miatt, és gyorsan és szinte meggondolás nélkül könnyűnek találja az életemet... megkérdőjelezve így a hitelességem, a foglalkozásom, a hivatásom, és végső soron az életem. Mondanom sem kell, hogy nagyon nem esett jól, hogy ezt megteheti velem. Milyen sokszor bánnak hasonlóan velünk a körülöttünk lévő emberek is! Úgy gondolják, hogy abban a székben ülnek, ami feljogosítja őket arra, hogy ítélkezzenek. Legfőképpen pedig sokszor semmilyen ügyek miatt. Milyen jó lenne, ha nem ez a "pejoratív értelemben vett szentség" volna a hitelesség mértékegysége, hanem valami más. De hát sajnos a világ már csak ilyen. Úgy és akkor ítél meg, amikor neki jólesik, és annak alapján, aminek alapján ő jónak látja. Kérdések és válaszok nélkül...

Persze ez ellen tehetünk is. Mondjuk például azt, hogy mi nem ülünk bele ebbe az ítélőszékbe. Mondhatjuk, hogy mi nem tudunk valakinek a barátai lenni, vagy, hogy nem tudjuk a vélt párunkat tovább párunknak nevezni, mert bizonyos dolgokat nehezen emésztünk meg, de a másikat emberségében ekkor sem kérdőjelezhetjük meg. Hitelességében sem. Hitelessé tehet egy-egy esemény, és a hitelünket el is veheti: ez igaz. Azonban az is igaz, hogy egy-egy történés kiragadása még nem szükségszerűen igazolja vagy veszi el a hitelünket.

Mitől lesz akkor mégis valaki hiteles? Azt hiszem, attól, ha vállalja magát. Vállalja azt a valakit, akit Jézus is vállalt. Vállalja azonban emellett Istent is, tudva, hogy csak e kettő együtt adja meg a lehetőséget arra, hogy valóban hitelesnek mondhassa magát. Miért? Mert egész valómat ez határozza meg: hogy milyen vagyok és hogy milyen vagyok Isten előtt. A legnagyobb hibáimmal és baklövéseimmel együtt is vállalható vagyok Istennek, akkor vállalható kellene, hogy legyek a magam és így talán mások számára is. Persze ne legyünk naivak: a hibákkal teletűzdelt és a bomba sújtotta életek már nem lesznek olyanok, mint előtte, de ettől még lehetnek élhető életek. Lehet, hogy elvesztünk szomszédokat, kollégákat, családtagokat, barátokat, szerelmeket, de az életünkkel ekkor is kell valamit kezdenünk. No, és hogy ezt hogyan tesszük: ez mutatja meg végül is a hitelességünket.
A fekete és a fehér hitelessége is valóság - de főként a mennyországban, míg itt, ebben a világban leginkább mégis a szürke hitelessége létezik és látszik megvalósulni. És ezzel nem csak meg kell barátkoznunk, hanem integrálnunk is kell tudni.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. március 22., péntek,
Beáta , Izolda napja van.
Tartalom
Felszín

Pete Violetta
Bizalom stop
Az észrevétlen címkékkel szinte determináljuk a másikat.

Pete Violetta
Hétköznapi hit
Minden, ami velem történik, megerősítése vagy épp gyengítése egy globális hitnek.

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
Az idegen szemével - hit és dekonstrukció
"Állandóan történnek nem várt, dekonstruktív dolgok.

Turcsik Ferenc
Meta-etika és matematika
A valóság minden szegmense arra felé is mutat, hogy kell lennie egy Istennek, aki ennek a világnak a teremtője.

Mélység

Tóth Sára
Az égi és a földi hűségről
A hűség pont azt az egyet követeli, amit nem tűr el a világ, s az emberi szív.

Teljesség

Fodorné Ablonczy Margit
Húsvéti titok...
Vajon a katica honnan tudja meg, hogy van szárnya is?

Üzenet

Fekete Ágnes
Áttetsző ház
"Amit szem nem látott, fül nem hallot, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az Őt szertőknek."

Fekete Ágnes
Életfa
"Mert úgy van az Isten országa, mint amikor az ember elvetette a magot a földbe."

Áthallások

Rácz Róbert
Curriculum fidei
Évezredek óta a világban vagyok és mindig megtalálom a helyem...

Ablonczy Anna
Élet-Hit-Lélek
Beer Miklós-Polcz Alaine-Sajgó Szabolcs beszélgetőkönyvéről

Hajdúné Tóth Lívia
Ezért
Az orvos sem tudott napirendre térni a történtek fölött...

Turcsik Ferenc
Fából vaskarika, vagy aranyalma ezüst tálcán?
Ebben a világban leginkább mégis a szürke hitelessége létezik és látszik megvalósulni.

Riport

Szerkesztő
Ars Poetika helyett
Sajátos keresés, sajátos vallás, sajátos költői hang.

Kitekintés

Bölcsföldi András
A 22-es kód
Jön-e nagypéntekre húsvét?

Segítünk!

Szerkesztő
Lelkigondozás e-mailben
Tisztelj meg bennünket a bizalmaddal...

Látogatóink száma a mai napon: 7691
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 43932507

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat