belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Békési Sándor

József álma

„...angyal mutatóujja forrasztja a magába zuhant emberhez az Isten üzenetét..."

Karácsonyi üdvözlő egy Rembrandt-képre

Kint, a kitaszítottságban rettentő hideg van, sötétség, köd és állati nyomorúság. Bent, Heródesek palotáinak sötét szobáiban árulás, fondorkodás, hatalommegtartó stratégia, fegyverek élesítése.

Szerte az országban dermedtség, téli fagy, furcsa, pattanás előtti csend. Nincsenek fények, semmi, még csak egy gyertyalángocska sem pislákol, csak nyálkás sötét sarkok, csuszamlós átjárók és ügyetlen, vaksi tapogatózás a penészes falak mentén. Nincsenek távlatok, csak falak és buktatók, számtalan gödör, mélyek, mint a sírok. Az anyaföld teremne, de nincs, aki magot ültetne, vesszőt metszene, rügyet oltana, gyümölcsöt nemesítene. Nincs, aki kiszedje a termést a földből. Minek, minden a másé, az ország eladva. A nap nem jön fel az égre. Nincsenek válaszok, nincsenek kérdések. Csak parancsok, vezényszavak, vezércikkek, jelmondatok belenyomva az áthatolhatatlan fekete űrbe. Nincsenek hangok, nincsenek dallamok már, nem cseng-zeng össze harmóniává a melódiáknak édes szövevénye. Ami van, az csak fékcsikorgás, durva káromkodások egy-egy kurjantása, ördögi megszállottak fel-felbőgése. Csak a végrehajtó csengőfrásza, a családi bútorok fájó koppanása az utca kövén. Sikoly sincsen. Hogy meghallják, remény sincsen. Nincsenek kezek, melyeket meg lehetne fogni, melyeket össze lehetne kulcsolni, melyeket meg lehetne csókolni. Nincsen család, nincsen közösség, nincsen gyülekezet, csak elfalazott egyedek ökölbe szorított kézzel, összeszorított foggal a gyűlölet és a félelem közös levegőjén. Még szikra sincs, hogy fölpattanjon, még pernye sincs, hogy lehullhasson mindent beterítve, csak mozdulatlanság van, csak csend van, s mindenre rárakódott zsíros réteg izzadtságból, szenvedésből és csalódottságból. A szimbólumoknak már nincs tartalma, a nyelvnek már nincs tartása, a múltnak már nincs emlékezete. Meghalt egy nemzet.

A kép teljes felületén vastag, olajfekete réteg. Bitumen. Hajdan Munkácsynál az alapot képezte, most és itt a poszt-posztmodern pannón a véglegesítés utolsó rétege.

Mégis. Egyszer csak egy pici ponton, egy ujjhegynyi érintés áramütése villámot csattant József vállán, hogy kibomlik homloka mögött az álom. Vakító fényű villám és több ezer voltos feszültség érinti meg a dermedt családfőt. Mennyei ragyogásban jad Jahve: egy angyal mutatóujja forrasztja a magába zuhant emberhez az Isten üzenetét, s ebben a pillanatnyi kapcsolódásban furcsa fény fut széjjel ruharedőin és idegszálain át. Elönti testét, felforrósítja elméjét, tüzessé szítja összekulcsolt, imádkozó kezét. Világosság nyílik benne: semmiben a valami, sötétben a világ, hidegben a hő, reménytelenségben a kegyelem.

Van kiút! Van kiút a kátrányba ragadt két dimenzióból!

Térdénél, ott lent, ahol a helye szokott lenni, megadóan vacog az asszonya, valamennyi gúnyáját magára húzva. De József álma az angyal mutatóujjától kezdve, az ő imádkozó kezén át, továbbadja az asszonyba az új valamit, az új világot, az új hőt, az új országot, a mennyei kegyelmet. És az utolsó fénysugár, amit a család feje továbbítani tudott, Szűz Mária szája szögletének pici mosolyában enyészik el. A mosoly alatt pedig tejtől csöppenő emlőjének simulva, a takarók fátyolán át alig észrevehetően, melegen, egyre melegebben derengeni kezd a képtelenségben az egyetlen színfolt: a Megváltó kicsi gyermekarca. Az álom rettenetes színről-színre ragyogásától lefelé, a fénytörésekben megszelídülve, bársonyos, emberi valóságig húzódik alá József álma. Mint egy átlósan keresztbefutó nagy felkiáltójel pontocskájának mélyére, az univerzum leges-legmélyére mutatva: Ő az én szerelmes Fiam, akiben gyönyörködöm!

Kedveseim! Még ha menekülnünk is kell Egyiptomba egy kis időre, az álom felkiáltójelének mélyén, a Megváltó megjelenésének rejtett, szent derengése felbátorít arra, hogy - most különösen - így köszöntsük egymást: áldott Karácsonyt a boldog Feltámadás reményében!

 

 

Hozzászólások

1. Bocskay József - 2010-11-10 11:36:36

Ez az írás gyönyörű....

A feltámadásról és a "halott nemzet"-ről: indult 2 éve egy projekt: a Főnix Projekt

Infó itt: http://jobbit.hu



Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. április 24., szerda,
György napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Világít-e a lelked ilyenkor?
Milyen szerencse, hogy karácsony nem tör csak úgy ránk, hanem megelőzi advent.

Felszín

Jéger-Pete Renáta
Fontossági sorrend
Mivel töltöm ki a sosem-elég időt?

Jeney Edit
Boldog decembert!
Amit a csillag jelöl: magányügy!

Jeney Edit
A Barbie-baba
Ken és az álomház mellől a jászol mellé

Magasság

Tóth Sára
„Megszárad a fű, elhull a virág" - az idő és a bibliai hagyomány
Isten, aki bejelenti: újat cselekszem!

Turcsik Ferenc
„Kör közepén állok..."
...és forgok újra, meg újra, míg advent lesz újra

Turcsik Ferenc
A feneketlen mélység
A vég nélküli idő vakító ámulatában

Mélység

Nagy László
ALKALMAS a MOST éppen számodra?
Hamis elvárás, amikor a jelen minden áldásos ALKALMÁT megtagadjuk egy lehetséges jövőbeli miatt.

Nagy László
Alkalom a változásra
Különleges idők különleges helyzeteket szülnek, és néha új, különleges embert.

Turcsik Ferenc
Durci-murci
Daccal az alkalmaknak: „Csak azért sem akarok még egyszer belelépni ugyanabba a folyóba"

Teljesség

Kiss Gergely István
Istennek emberré
Mi mindennek kellett történni ahhoz, hogy az Istennel találkozni lehessen?

Géczy Katalin
A lehetetlen
Látnom kell Téged!

Fodorné Ablonczy Margit
Megvan az ideje...
„csak" be kell tölteni, amire való

Rácz Róbert
Az ünnepi alkalom gazdagsága
Áron is megvegyétek az alkalmatosságot!

Üzenet

Bölcsföldi András
Az Adventnek rendelt ideje van
A Prédikátor szava ma

Kovács Szilvia
A „most nem" és a „túl késő" után
Kifogásainkon fog az idő vas foga

Kovách János
Hogyan fordulhat jóra egy elrontott születésnap?
Kifejezni valamit abból a szeretetből, amit Isten akar ajándékozni

Áthallások

Békési Sándor
József álma
„...angyal mutatóujja forrasztja a magába zuhant emberhez az Isten üzenetét..."

Tóth Sára
Akkor a sötétség lesz a fény s lesz majd a csönd a tánc
Holtpontján a forgó világnak Isten belép az időbe

Gueth Péter
Kulcs a Mindenség kicsiny boltjához
Régi TITOK új csomagolásban

Réz-Nagy Zoltán
Leleplező karácsony - Bruegel Betleheme
Újra jön, hogy hatalmába kerítsen, megigézzen, vagy kifosszon és összetörjön. Szembesít minket boldogságunkkal, vagy boldogtalanságunkkal.

Miklya Luzsányi Mónika
A szólista - Film és valóság
Barátra van szüksége

Riport

Szerkesztő
Hogyan lesz alkalommá az ünnep?
Kerül-e püspökkenyér az ünnepi asztalra?

Szerkesztő
Készülődés egy kicsit máshogy
- egy vak családanya adventje

Kitekintés

Fekete Zsuzsa
Várakozás
Zöld füvön, nem várt ajkakon hangzik a dal

Miklya Luzsányi Mónika
Ajándék - kicsit másként
Dani az ajándék, akit nem cserélnének be.

Látogatóink száma a mai napon: 9148
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57856355

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat