Húsvéti üzenet

Egy kicsiny virágcsokor

A Húsvét örök üzenetének újbóli felismeréséhez Hugo Simberg finn festőművész egyik művét hívjuk segítségül. A sebesült angyal c. festményét, amely egyáltalán nem húsvéti jelenet, 1903-ban készítette. Az ábrázoláson három személyt látunk. Kettő közülük, talán ifjak mindketten, egy angyalt szállít egy hevenyészve összetákolt hordágyon. Háborúba illő jelenet. A kép komor, szomorú, az egyik ifjú komoran előre néz, a másik szemrehányóan reánk tekint, mintha ezt kérdezné: látjátok, mit tettetek?

A két szélső, sötét ruhás alak között ott a harmadik szereplő, a sebesült angyal. Ül a hordágyon, lábai lelógnak, háta görnyedt, két kezével fogózkodik, feje előre bukik. Ami döbbenetes, hogy szárnya törötten lóg, egy helyen véres is, a szeme pedig bekötve. Mintegy üzeni számunkra: mily törékeny az, ami jó! Mily sérülékeny a jó! Mitől lett ilyen? Hol leltek rá? Hova viszik? Nyitott kérdések, melyre a szemlélőnek kell választ adnia.

Azonban a képet jobban megfigyelve észrevesszük, hogy ez a nagyon fiatal, szép arcú, bekötözött szemű, törött és vérfoltos szárnyú angyal az egyik kezében egy kis csokor virágot szorongat. Lehet, ezért a kicsiny virágcsokorért lett véres és törött a szárnya, ezért van bekötve a szeme. De a kicsiny virágcsokrot nem engedi el. Nem hagyta el. Tartja, szorítja, mint féltve őrzött kincset, mely számára mindennél fontosabb, mely élteti és tartja benne a lelket.

Kedves Testvéreim! A fehér ruhás angyalról a keresztyén embernek eszébe jut egy másik fehér ruhás alak, éspedig a bibliai húsvéti történetből, amint az üres sírban Krisztus feltámadását hirdeti: „És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. De az így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek." (Mk 16,5-7 RÚF 2014)

Ez az üzenet oly törékeny, oly kiszolgáltatott, oly zsenge, ám kincset ér! Mint a képen a sebesült angyal kezében a virágcsokor, melyet esés közben, fájdalma ellenére, összetört szárnya és bekötözött szeme/feje illetve reménytelen állapota ellenére sem engedett el.

Istennek üzenete ez, amely beleszól az életünkbe. Oda, ahol a hátunk meggörnyedt, ahol az élet csapásai értek, ahol szárnyunkat szegték, ahol az átélt események következtében megsebesültünk. Oda szól Isten húsvéti üzenete, ahol összetörtünk, ahol magunktól járni nem tudunk, ahol az élet reménysége elszállt. De ott, ahol elhangzik Istennek húsvéti üzenete, a hervadó mezők felett is kinyílik a reménység virága. Ott eljut hozzánk egyetlen esélyünk híre. Ott belekapaszkodunk ebbe az üzenetbe, erősen megragadjuk és el nem engedjük. Betegnek reménysugara, haldoklónak ereje, összetörtnek hite ez az üzenet. Mert arról szól, hogy e csodálatos, törékeny örömüzenet életben tart! Általa Isten tart életben, és hirdet új jövendőt számunkra, a mi Urunk, a Feltámadott Jézus Krisztus által.

Isten reményt adó üzenete emelje fel a lehajtott fejeket, tegye látóvá a szemeket, gyógyítsa be a sebeket, hordozzon a hitnek szárnyain!

Áldott Húsvétot kívánok!

Dr. Bekő István Márton lelkipásztor
Székelyudvarhelyi Bethlen-negyedi református egyházközség

(Forrás: mihir.ro)