Megemlékezés Berde Máriára...

Összefogás a kackói templomért.

Berde Mária születésének 120., és halálának 60. évfordulója alkalmából a Kozárvári Missziós Egyházközség egynapos rendezvényt szervezett a költő-író szülőfalujában, Kackón. Az emlékünnepség egyúttal jó alkalom volt arra, hogy felhívják a közvélemény figyelmét: a kackói templom és parókia rendkívül rossz állapotban van, sürgős felújításra szorul! A megemlékezés védnöke Dávid Gyula irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tiszteletbeli elnöke és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke volt.
A Déstől mintegy 10 km-re fekvő Kackót először 1348-ban említik a hivatalos iratok, tehát régi településről van szó. Nyeste László Csaba helybeli lelki pásztor szerint arról is lehet olvasni, hogy 1467-ben Mátyás király elvette a Bánffyaktól az uradalmat, mert nem viselték kellőképpen gondját. A református egyházközség megalakulása 1756-ra tehető, néhány évtizeddel később, pedig már pénzt adományoznak a templom felújítására (1825). A jelenleg még álló parókiát 1845-ben építették. A templomot nem építették nagyon tágasra, hiszen száz embernél többen aligha férnének el benne, valószínűleg már a kezdetekben sem volt népes a református gyülekezet. A hajlék kimondottan rossz állapotban van. Nemcsak kívül omladozik, hanem néhány helyen már belül is.
A kackói református gyülekezetet három család, szám szerint nyolc lélek alkotja, a március 28-án sorra került rendezvényen azonban mégis szűkösnek bizonyult a templom, hiszen a környékbeli kozárvári és szelecskei gyülekezeti tagok mellett számos vendég érkezett Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Nagyenyedről, de még Magyarországról is, többen közülük a Berde család egyenes és oldalági leszármazottai.
Az ünnepi istentiszteleten Berde László székelyudvarhelyi lelkipásztor hirdette az igét a Zsid 13,7 alapján. Beszédében megemlékezett nemcsak a faluban született Berde Mária íróról, hanem édesapjáról, Berde Sándorról is, aki hét évig szolgált a gyülekezetben. Nemcsak az ige kötelez minket arra, hogy elődeinkről megemlékezzünk, hanem szülőfaluja is: mindazt a szépet, amit ránk hagyott, tovább kell adnunk gyermekeinknek - fogalmazott Berde László. Majd hozzátette: hiszem, hogy azt a hitet, amit művein keresztül kaptunk tőle, fel kell használnunk arra, hogy ápoljuk, nemcsak az ő emlékét, hanem anyanyelvünket, egyházunkat, kultúránkat is.
Igehirdetés után a Berde család egyik tagja, Boér Orsolya színművész, a költő: Az én apám című versét szavalta el, majd Nyeste L. Csaba helybeli lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket. Ünnepi beszéd helyett néhány élményét osztotta meg a jelenlevőkkel. Elmondta: holland ismerőse szerint az ingatlan felújítása a román kulturális minisztérium feladata lenne, mert Hollandiában senki nem hinné el, hogy Erdélyben 8 lélek templomot akar javítani. Megható, pozitív élményként említette, hogy a gyülekezetet alkotó mindhárom család 500-500 lejt adományozott, de azt is, ahogy a Jancsó művészházaspár válaszoIt a honoráriummal kapcsolatos kérdésére: ha mi az ilyen szolgálatot pénzért végeznénk, gondolja, hogy még itt lennénk Erdélyben? A lelkipásztor beszédében Ötvös József marosi esperes szavait is idézte, aki egy kozárvári látogatása alkalmával istentisztelet után a következőket mondta: köszönöm nektek, kozárvári hívek, hogy itt a végeken küzdtök magyarságért, egyházért.
A kozárvári vallásórás gyermekek műsora után Gudor Lajos esperes a Dési Egyházmegye nevében köszöntötte az egybegyűlteket, és kijelentette: az egyházmegyei tanács is támogatni fogja a kezdeményezést. Azt is tudni kell azonban - tette hozzá -, hogy a megyének 39 szórványa van, számos rossz állapotban levő templom, köztük az Árpádkori műemléktemplom Némában és Ormányban. Istentisztelet után a vendégek megtekinthették az egyházközség klenódiumait, az 50-es években a Dési Egyházmegye által készített Berde Sándor-emléktáblát, valamint a templomkertben levő parókiát.
A műsor a helyi kultúrotthonban folytatódott, ahol Nyeste L. Csaba mutatta be Kackót, majd Józsa Miklós nyugalmazott nyagyenyedi magyartanár "A bölcsőhelytől a szellemi szülőföldig. Kackó és Nagyenyed Berde Mária életében- című előadása hangzott el. Józsa Miklós elmondta: Berde Mária Berde Sándor református lelkész harmadik gyermekeként 1889. február 5-én született Kackón, tizenkét évig tanult Enyeden, ő volt a Bethlen Gábor Kollégium első lánynövendéke. Berde Mária 1920 szeptemberétől tíz éven át volt a Marosvásárhelyi Felső Kereskedelmi Leányiskola tanára, ebben az időszakban kapcsolódott be az akkoriban megújuló erdélyi magyar irodalmi életbe. Tagja volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, a Kemény Zsigmond Társaságnak, az Erdélyi Helikon írói tömörülésnek, munkatársa az Erdélyi Szemlének és a Zord Időnek, egyik alapítója az Erdélyi Magyar Írói Rendnek. Előadás közben Jancsó Miklós és Rekita Rozália színművész, illetve Nyeste László Csaba lelkipásztor adott elő részleteket többek között Berde Mária Szórványgyermek voltam, Szentségvivők és Enyed az én városom című művéből.
Berde László székelyudvarhelyi lelkipásztor a Berde családot mutatta be, kiemelve azt az összetartozás-igényt, amely a családtagokat jellemzi SvájctóI egészen Amerikáig. Vetési László, az Erdélyi Egyházkerület szórványügyi előadója az elődeink által ránk hagyott értékek ápolásának fontosságát hangsúlyozta. Ügyeljünk arra, amit ránk hagytak eleink, mert azt tőlünk nemcsak az utókor kéri számon, hanem az Úristen is. Vannak előttünk álló feladatok, amiért össze kell tudnunk fogni - mondta Vetési -, ugyanakkor reméljük, hogy a közeljövőben a felszentelésen fogunk együtt ünnepelni.
Az ünnepségen való közreműködésükért a házigazda szerepét betöltő Nyeste László Csaba Szabó László marosvásárhelyi lelkész által készített linómetszeteket adott át Jancsó Miklósnak, Rekita Rozáliának, Józsa Miklósnak és Berde Lászlónak. A délután további programjaként a dési Aranyeső néptánccsoport szórakoztatta a megjelenteket. Az ünnepség szeretetvendégséggel zárult.
(Megjelent az Üzenet c. lap 2009. április 15-i számában. Szerző: Somogyi Botond.)

(090420--)