Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Kálvin élete (negyedik rész)


Kálvin ajtaján is dörömbölnek már Morin rendőrtiszt pribékjei, midőn ba­rátai a ház hátsó ablakán kötéllé csavart lepedőn kilopják. Kapával és zsákkal vállán, vincellér ruhában barátjához Du TilIet Lajos angoulemei ka­nonokhoz menekül, kinél nemcsak meleg fogadtatásra, hanem gazdag könyv­tárra is talál. „Ez az új vulkán itt kovácsolta villámait." „Itt kezdette Insti­tutiójának szövegét megírni." - jegyzi meg felőle a reformáció egyik ellensége. Ha ezen állítás nem is fedi teljes mértékben a valóságot, bizo­nyára itt érlelődik meg - a sok könyv láttára - Kálvin lelkében a vágy, hogy írásban is feltárja ország-világ előtt a hitújítás örök igazságait. Gya­korta ellátogat innét Nerachba, az evangéliumi hittel rokonszenvező Margit navarrai királyné udvarába. Itt köt baráti frigyet a zúzmarás tél és a rügy­bontó tavasz, a közel száz éves Faber Stapulensis és a huszonöt éves Kál­vin, Pikardiának két nagy fia. Faber a reformáció úttörője, Kálvin annak diadalmas megkoronázója. Angouleméből szülőföldjére is ellátogat, hol a reformációtól reszkető káptalan 1534. május 26-án elfogatja. Csak nyolc napig tartja ugyan fogva, mivel semmi terhelő adatot nem tudnak reá bi­zonyítani: és mégis sokáig tartja magát a tévhit, hogy börtönében tüzes vassal bélyegezték meg, annak dacára, hogy kortársa és ellensége az 1544-ben született Papirius Masson jezsuita is megcáfolja azt.

 

És ha valóban úgy történt volna is?! Ha száz szégyenbélyeget üt Kálvin nemes keblére elfogult kora, kisebb volna ő? Kisebb-e Krisztus, mert megostorozták?!  Gonosztevő-e a tarsusi Pál csak azért, mert máglyán végezte áldott életét?! Bátran szenvedni a megismert igazságért a legnagyobb égi kegy, mi halandó embernek a rövid földi lét alatt osztályrészül juthat!

Szülőföldjéről Párizsba indul reformátorunk. Mint mágnes az apró vas­szilánkokat, a jó hírek úgy vonják a főváros felé. Csak mikor oda ér, látja, hogy a sok szóbeszéd nem egyéb hiu remény festette csalóka délibábnál. Rövid párizsi tartózkodását felhasználja arra, hogy vitára hívja ki, Krisztus istenségét tagadó Servet Mihályt, de az - bár a kihívást elfogadja - a jelzett helyen nem jelenik meg. (Vége a negyedik résznek.)

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 255, összesen: 1140924

  • 2025. október 17., péntek

    A szegénység elleni küzdelem világnapján, október 17-én indítja el hatodszor a Magyar Református Szeretetszolgálat a Karácsonyi álom programot.
  • 2025. október 16., csütörtök

    Templom, istálló, iskola – hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Erre kerestük a választ Dunavecsén, ahol lóasszisztált fejlesztés indult idén szeptemberben ...
  • 2025. október 15., szerda

    November 10-ig várja a jelentkezéseket a Dunamelléki Református Egyházkerület Beruházási Főigazgatósága.
  • 2025. október 15., szerda

    A Református Pedagógiai Intézet október 11-én, szombaton tartotta Országos Katechetikai Konferenciáját a Ráday Házban.
  • 2025. október 14., kedd

    Református egyetemi misszió indult Pécsen október 1-jén. Az alapokat már a tavalyi évben letették, de teljes állásban most áll szolgálatba Szabó Leven...
  • 2025. október 13., hétfő

    A budapesti Bibliamúzeumban talált méltó otthonra Matolcsy Miklósné Éberling Nagy Pálma nyomdagépe, amellyel Braille-írásos Bibliák készültek vakok sz...
  • 2025. október 12., vasárnap

    Egész napos rendezvénnyel tér vissza Budapestre a Colloquium Iuvenum, amely arról indítana nemzedékek közötti párbeszédet, mire kaptunk közös elhívást...
  • 2025. október 10., péntek

    A Hidasi Református Egyházközség lelkipásztora 51. életévében tért meg Teremtőjéhez. Emlékére október 12-én vasárnap 16 órakor tartanak gyászistentisz...
  • 2025. október 09., csütörtök

    Videós összeállításunk a Ráday Gyülekezeti nap dunaszentgyörgyi templom körüli forgatagáról.
  • 2025. október 08., szerda

    Októbertől két témasorozatban, több mint tíz helyszínen indul Szülőakadémia. A program fókuszairól az alapítót, Szűcs Sándort kérdeztük.