Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Fiataljaink vallomásai

 

"Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak,
és Te megbocsátottad bűnömet."
Zsoltár 32,5

Köszönöm Uram!

Köszönöm Neked Úr Jézus, hogy Te meghaltál értem, bűnös porszemért.
Köszönöm, hogy feltámasztottál a halálból és életet adtál nekem.
Köszönöm, hogy szent véred megmosott, fehérre mosott.
Köszönöm, hogy megmentettél-e bűnös szennyes világtól.
Szeretlek Uram! Ne hagyj el soha!
Segíts nekem, hogy örökké engedelmes gyermeked lehessek!
Ámen.

Furka Éva diakónus
Nyíregyháza


"Hagyjad az Úrra a te útadat és bízzál benne, majd Ő teljesíti.
Zsoltár 37,5

"Köszönöm Uram, hogy rámutattál arra, hogy én csak egy porszem vagyok, egy csepp vagyok a tengerben. De hálás a szívem, hogy erre a porszemre, rám is szükséged van, célod van velem, mint a többi porszemmel. Köszönöm Uram, hogy gyarló életem ellenére is szeretsz. Add Uram, hogy minden utamat rád bízzam, hisz tudom már, hogy nálad semmi sem lehetet-len és te a legjobbat akarod nekem, még ha a célhoz fájdalmakkal kiszege-zett úton jutok is el." Ámen

Szilágyi Krisztina
hitoktató
Nyíregyháza


Drága Testvérek!
Az Úr elküldött bennünket, hogy világítsunk a sötétben, hisz oly sok ember szomjazik az egyedüli és teljes Igazság megismerésére.
Engedjük, hogy Urunk használhasson bennünket, és az emberek általunk is megtapasztalhassák Isten határtalan szeretetét és kegyelmét.
Olyan csodálatos az a tudat, hogy Istenünk kijelölte mindannyiunk helyét a világban. Bízzuk Rá teljesen az életünket, és Ő utat mutat nekünk!

Gál Zsuzsanna
Nyíregyháza



"Énekeljetek új éneket az ÚRnak, énekelj az ÚRnak, te egész föld! Zsoltár 96,1

Szeretett Testvéreim!
Nagy hálával tartozom az Úrnak, mert közétek vezérelt. Pótolhatatlan az olyan közösség, amelyet Isten Szentlelke tart össze és Jézus szeretete vezérel. Olyan lelki gazdagságot nyújtott számomra minden egyes tábort, amelyen eddig részt vettem, amilyen megnyugtatót máshol, a hitetlen világban sehol sem találhatok.
Itt olyan megértő testvérekre leltem, akik meghallgatnak, vigaszt nyújtanak nekem, ha gondjaim vannak, elfelejtem közöttük bánataimat és itt csak az Úrra koncentrálhatok. Ebben a közösségben egy szívvel áldjuk és dicsőítjük az Urat nemcsak szavakkal, de gyönyörű énekekkel is. Én pedig örülök, hogy végre megtaláltam és kibontakoztathattam az Úrtól kapott képességemet és felhasználhattam hangomat az Úr dicsőségére.
Nagy örömet adott, hogy milyen nagy dolgokra használ engem az Úr, énekszerző képességet ad nekem, hogy örömet szerezzek Neki.
Ezeket az énekeket csakis az Úr dicsőítésére szánom és örülök, hogy ti is örömet találtatok a közös éneklésben. Kívánom nektek, hogy ti is mindannyian találjátok meg a módját, hogy gyümölcsöket teremjetek.

Pecséri Enikő tanárnő
Mátészalka


-VALAKINEK FONTOSAK VAGYUNK!-

"Hát elfeledkezhetik-e az anya gyermekéről,
hogy ne könyörüljön méhe fián?
És ha elfeledkeznének is ezek: én terólad el
nem feledkezem.- Ézs.49,15

Egy szív érettem is megrepedt!

Az életem Ura, akinek szeretetét érezve egy kisgyermek kábultságával csak ámuldozom, egyre több csodás dolgot mutatott meg Magából.
Nem értem, hogy miért szeret ENNYIRE? Hányszor és hányszor merül fel bennem a gondolat és kétség: vajon megérdemlem-e Isten szeretetét. Már tudom, hogy Ő nem az érdemeimért szeret! Az Ő szeretetét nem lehet kiérdemelni, csak alázattal elfogadni és megköszönni!
Ez lett az egyetlen biztos pont az életemben, hogy az Úr megszabadított gyermeke lehetek, Jézusért. Isten, értem a LEGTÖBBET adta amit adhatott: az ÉLETÉT, hogy élhessek általa. Jézust, aki tiszta és ártatlan volt, áldozta fel a bűnben, mocsokban fetrengő emberért. Miért? Mert Ő maga a SZERETET, a soha el nem fogyó, az igazi, az egyetlen. És én mit adhatok Neki? Semmit. Porszemnyi létem, mely az Úr tenyerén nyugszik, ezért ha elbotlok is nem terülök el, mert Ő segít fel.
Önámítás lenne azt gondolnom, hogy egyedül erős vagyok, Ha távolodom s köd közeledik, ha úgy érzem, hogy egyedül maradtam és elbizonytalanodom, kihez forduljak, kihez fussak, hogy kisírjam magam? Bizony, sok mindenkihez fordulnak ilyenkor az emberek, de csak egy Valakihez ÉRDEMES, Jézus Krisztushoz! Ő sohasem hagy el, hanem inkább hatalmas szeretete által még jobban magához ölel.

Ha belegondolunk, hogy mekkora fájdalom lehet az, hogy Isten az Alkotó, nem gyönyörködhet bennünk bűnös emberekben. Az Atya nem gyönyörködhet csak szent Fiában, akit a Golgotára küldött értünk.
Ó, mennyi szülő érzi, amikor szenvedni látja gyermekét, hogy majd\' megreped a szíve. Az Úr szíve mennyire fájhatott, mikor a kereszten látta Jézust. Mert Ő véghezvitte az áldozatot, amit nem kívánt még Ábrahámtól sem. Mert tudta, hogy az Ábrahám szíve ott hasadt volna meg az oltárnál. De Isten, "lefogta" Ábrahám kezét: "Most már tudom, hogy istenfélő vagy!"
De az Atya értünk mégis odaadta Egyszülött Fiát a keresztre! Miért? Érted és értem, mert téged és engem választott és így mentett meg! Gyermekét hagyta szenvedni, hogy mi igazán az Övéi lehessünk. Mekkora áldozat volt ez a bizonytalan emberért!! Csak ez az egyetlen esélyünk ma arra, hogy tékozló fiúként megtérő, az Úr lábainál leboruló emberként hazataláljunk a mennyei hazába.
"Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az Egyetlen Isten,és neve az egyetlen név.- Zakariás 14,9

Dr. Orosz Zsuzsa
Nyíregyháza





TALÁLKOZÁSOM ISTENNEL
Istent 2001-ben ismertem meg igazán. Már előtte is hallottam Istenről, de csak felületesen ismertem, s - bevallom - egyáltalán nem foglalkoztam Vele. Családomban Isten nem volt különösebben fontos (sajnos ma sem az), ettől függetlenül hallottam ezt-azt hallottam Istenről.

Általános iskolában részt vettem hittanoktatásban, 5. osztály -tól pedig az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban tanultam, ahol kötelező jellegű hittanoktatás folyik. A hittanórák révén tehát hallottam Istenről, de személyes találkozásom nem volt Vele (egészen 2001-ig).
Különösen a Kossuthban eltöltött nyolc év alatt sokat megtanultam a Bibliáról, tehát viszonylag sok lexikális tudásra is szert tettem. Istent sokáig mégsem ismertem, s nem is volt fontos az életemben.

Az iskolában, s családomban is sok szenvedés is ért (bár voltak szép élmények is a Kossuthban). Sokszor éreztem magam boldogtalannak. Isten azonban ezen keresztül is vezetett engem. Az iskolai dolgok egy időszakban olyannyira rosszul alakultak, hogy el akartam menni másik iskolába. Végül maradtam, s most már látom, hogyha elmentem volna lehet, hogy soha nem ismertem volna meg Istent. Isten tehát a nyomorúságon keresztül is vezetett. Más társaságot, más közösséget kezdtem el keresni az osztályomon kívül. Így ismerkedtem meg közelebbről egyik évfolyamtársammal. Az ő hívására mentem el 2000 őszén egy ifjúsági órára Nyírtelekre, s ebben a közösségben otthonra leltem. Azt éreztem, hogy befogadtak, és szeretettel vesznek körül.
Elkezdtem folyamatosan járni órákra, s egyre jobban megismertem Istent. Rádöbbentem, hogy szinte alig foglalkoztam Vele, s arra, hogy addigi életem semmit sem ér. Az, hogy már azelőtt is tudtam nagyjából, hogy mi van a Bibliában, nem jelentette azt, hogy megértettem volna a biblia és az evangélium üzenetét. Fokozatosan feltárult viszont előttem Krisztus kereszthalálának értelme és valósága, s rádöbbentem bűnös és elveszett állapotomra. Szerettem volna letenni bűneimet az Úr előtt, de nem ment. Két úrnak akartam szolgálni. 2001 augusztusában aztán eljutottam egy hitmélyítő táborba, s ott rádöbbentem, hogy Isten teljes embert akar. Megvallottam bűneimet, s életemet letettem az Úr kezébe. Most már tudom, hogy újjászülettem (mondhatjuk úgy is, hogy megszülettem) azon a nyáron.

Innentől kezdve ugyanis Isten került életem középpontjába, s úgy akartam (most is úgy akarom) élni, hogy az Neki tetszésére legyen. Amikor hazamentem a táborból, azt éreztem, hogy nem sok minden változott, de egy valamiben nagy változás történt: átadtam az életemet Krisztusnak.

Visszatekintve úgy látom, hogy nem azt kaptam amire számítottam, hanem sokkal többet. Rövidesen hatalmas öröm lett úrrá rajtam, amikor megértettem, hogy milyen hatalmas dolog történt velem. Megértettem ugyanis azt, hogy Krisztus értem is meghalt a kereszten! Ráébredtem, hogy hatalmas kincset kaptam, amit meg kell becsülnöm, és cselekedeteimmel is az Urat kell szolgálnom.
Összefoglalva elmondhatom: átadtam az életemet Krisztusnak. Csak így egyszerűen. Kívülről ez nem látható. A megtérés nem látványos dolog a szemnek, de belül az új élet kezdete. Mindenkit arra bíztatok, hogy szívlelje meg az evangélium üzenetét, s azt, ami az Efezusi levél 4,23-24 -ben van megírva:
" újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett."
Ha ezt megérti valaki, és engedelmeskedik neki, megtapasztalja Isten szeretetét és a valódi boldogságot.

Petró József
Nyíregyháza-Oros



VALLOMÁS
Mostanában, ha nézem a körülöttem lévő világot, egyre többször veszem észre, hogy milyen sok az érzéketlen, kétszínű, rideg ember. Sajnos az emberi szívekben már alig lobog a szeretet lángja. Vajon miért lettek ilyen bizalmatlanok és durvák az emberek? Néha ha látom, hogy milyen csúnyán bánnak szülők a gyermekeikkel, majd meghasad a szívem a fájdalomtól. Hiszen az a gyermek még kicsi, akit szépen és kedvesen szeretettel kellene nevelni. Ha síró, szenvedő gyermeket, vagy beteget látok, annyira szeretném átölelni, megvigasztalni és segíteni neki.
De jó lenne ha minden ember megismerné az IGAZI szeretetet, mely nem más mint Jézus Krisztus! De sajnos a fülek és a szívek zárva maradnak előtte és nem kíváncsiak az igazi forrásra! Én úgy szeretném menteni a letört, elveszett embereket, hisz ha letörik egy fa ága még van remény, és újra termést hozhat. Én így szeretném ápolni az emberek lelkét az Úr Igéjével. Ezért úgy döntöttem, hogy az Úr szolgája leszek. Szívesen vállalnám a hitoktatást, de nagyon szeretném a Teológiát is megpróbálni. Imáimban kérem az Urat, hogy mutassa meg nekem a kijelölt helyemet az életben. A diakóniára is gondoltam , mert nagyon szeretném az embereket tanítani. Ha sikerülne, szeretnék egy árvaházat nyitni, ahol árva, vagy beteg gyerekek élnének. Vigyáznék rájuk, és tanítanám őket, természetesen nem hanyagolnám el a felnőtteket és az időseket sem. Bízom benne, hogy ezek nemcsak tervek maradnak. Nekem olyan jó tudni, hogy van Valaki aki vigyázz rám. Számomra csak Isten ad erőt, hogy ne csüggedjek el nagyon. Hálát adok az Úrnak, hogy olyan közösség vesz körül, mely bíztat és reményt ad. A táborok nagyon sokat jelentenek nekem.

Én nagyon szeretnék úgy élni, hogy másoknak minél több szeretetet tudjak adni, mert úgy gondolom, ha csak egy embernek is segítettem és szívébe fogadta az Urat, már nem volt hiábavaló az életem. Soha nem szeretnék elszakadni Istentől, mert akkor az életem üres lenne. Azt szeretném, ha a bennünket összekötő kapocs, az Úrtól kapott szeretet, soha nem szakadna el. Szeretném hűen szolgálni az Urat, Aki a fájdalmak és a csalódások között sem hagy el és Igéje mindig ragyog nekem. Kérem az Urat, hogy adjon nektek is reménységet, békességet és hitet, hogy a szeretet lángja soha ki ne aludjon a szívetekben!

Antal Anikó
Nyíregyháza







"Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön,
és eljusson az igazság megismerésére." I. Timóteus 2,4

Köszönöm az Úr segítségét és irgalmát, amellyel nap mint nap eláraszt bennünket. Az Ő kegyelméből jöhettem ide, s itt tölthettem el életem első "családi- táborát. Rengeteg ajándékot kaptam itt az Úrtól. Testvéri szeretettel vettek körül és mindenki gondoskodott egymásról.
A családias hangulat mellett azonban még egy fontosabb dolog volt: Isten Igéje állt a középpontban, s erre nekem nagyon nagy szükségem van. Köszönöm, hogy az Úré lehetek, aki a helyes úton vezet engem és társaimat.

Galajda József
Nagyhalász




Vallomás egy nehéz korszakról

A szeretet mindent eltűr, mindent hisz, mindent remél, mindent elvisel..soha el nem fogy" 1 Korintus 13,8

Először is egy vallomással szeretném kezdeni. Véleményem szerint én egy elég furcsa ember vagyok, vagy másképpen fogalmazva, túl "rapszodikus". Szeretném veletek megosztani azt, hogy miért gondolom így. Én is fiatal vagyok és most egy nehéz korszakot élek át, úgy mint ti. Gyerekkoromban nekem is voltak álmaim és vágyaim mint mindenkinek. Van aki orvos szeretne lenni, vagy énekes, esetleg színész. Én, kb.11 éves korom óta lelkész szeretnék lenni, bár ezt nekem senki sem ajánlotta. Ez a gondolat egyre erősebb bennem és egyre fokozza bennem a tenni akarást.

Nagyon szeretnék úgy szeretni ahogy Isten szeret., mert szeretni csak Ő tud igazán. Én is szeretem a szüleimet, testvéreimet, barátaimat, még az ellenségeimet is, csak úgy érzem, mintha ez a szeretet néha " kihűlne". Én nagyon érzékeny lelkű vagyok, bár néha keménynek, érzéketlennek látszom, mert nagyon tud fájni, ha valaki megbánt, vagy ha rosszat gondol rólam. Tudom, hogy ezek hibák, de a hibáimat előbb vagy utóbb elismerem. Számomra Isten szeretete a legnagyobb, hisz Ő képes volt egyetlen Fiát, Jézus Krisztust feláldozni értem. Engem most az a kérdés gyötör, hogy én milyen áldozatot tudok tenni másokért, képes lennék-e meghalni ha kell másokért? Azt hiszem IGEN! Talán sokan nem hiszitek el, de így van. Rájöttem arra, hogy nem az a fontos, hogy én mit kapok, hanem az, hogy mit adhatok másoknak. Nem az a fontos, hogy mások hogy szeretnek, hanem az, hogy én hogyan szeretek másokat. Sokszor voltam igazságtalan másokkal, de ma már tudom, hogy mi az alázatosság. Buta voltam, hogy nem jöttem rá hamarabb, de mindenhez idő kell.
Mi emberek itt élünk ebben a förtelmes kínokkal teli világban, ahol annyi ember szenved ártatlanul mások háborúskodása miatt. Annyi a beteg a szenvedő és mi nem teszünk ellene semmit. Isten már tett!!! Elküldte az Ő Fiát, hogy általa nyerjünk üdvösséget, hogy levethessük szennyes ruhánkat. Most rajtunk a sor! Az imádkozás sokat számít és segít, de nekünk is tenni kell valamit ezért a világért. Ha másokkal jót teszek, gyakran kiröhögnek, de én mindig arra gondolok, amit Jézus mond:
"Ha egyel is megtettétek, velem tettétek meg." Milyen jó, hogy mi már Jézus által újjászülethettünk, és ma még segíthetünk másoknak, hogy ők is újjászületésre jussanak.

Nekem öröm Jézusért jót cselekedni, mert jó látni mások mosolyát, hallani köszönő szavaikat. Én hiszem, hogy nekem Isten minden bűnömet megbocsátotta, az Ő Fiának kiontatott vére és megtöretett teste által, ezért arra kérem az Urat, hogy ne engedje soha ezt a szeretetet kialudni a szívemben. " Most azért megmarad a hit a remény és a szeretet, e három: ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet." I Korintus 13, 13

Kátai Erzsébet
Napkor




Csak egy bizonyság

Kis bizonyságomból egy részt ragadok ki: hiszem, szerető Istenünk gondoskodik a bárányairól, és ha egy kis hajlandóságot mutatunk, hogy megváltoztassa életünket, segít a Szentlélek által.
Van, aki fél életét leéli úgy, hogy keres VALAMIT, de csak nehezen találja meg AZT. S van, aki TUDJA, mi AZ, de ugyanakkor tudja azt is, hogy nehéz megvalósítani, benne élni. Pontosabban csak nehéznek tűnik, főleg az út elején. Hiszen Jézus a teljes szívünkre tart igényt, nem osztozik a gonoszsággal, nem tűri, hogy az Atya Szent Templomában tisztátalan dolog lakjon. Viszont mivel nem vagyunk egyformák, valakinek igen sok imádkozásba, szenvedésbe telik, míg új életet kezdhet el. Ehhez ad segítséget a Szentlélek. Hogy hogyan?
Számtalan módot találhat Mennyei Atyánk arra, hogy szívünket megérintse, a hit magját elszórja, és azt táplálja. Az egyik módját írom most le.
Van egy ifjú, aki szorgalmasan járt az iskola hittan órájára, szeretet volna hitre szert tenni, kereste Isten közelségét. A Szentlélek azt súgta: "jó úton vagy, csak így tovább!- Viszont ott volt szembe a VILÁG, s fiatal lévén, telve kíváncsisággal. Egy időre győzött a VILÁG. Vagyis azt hitte a VILÁG, hogy győzött. De az ifjút nem hagyta el a Szentlélek, mindig ott volt vele és próbálta befolyásolni több-kevesebb sikerrel. Nem hagyta, hogy az elszórt mag csak mag maradjon. Ez a mag csirázni s nőni akart. Kettős jellemmé alakult az ifjú. Ismét járt hittan órákra, olvasni kezdte a Bibliát, ugyanakkor a VILÁG még nagyobb erővel támadt vissza, csábította egyre jobban. Az ifjú nem tudta mit tegyen, úgy érezte, boldog a barátaival, vagyis a BARÁT-nak hitt társaival. Ugyanakkor a belső hang ezt súgta: "nincs ott helyed, nem az a Te világod!- Közben a problémák egyre növekedtek, és egyre gyakrabban hívta segítségül Mennyei Atyját.
Egy alkalommal ezt az Igét olvasta a Szentlélektől vezérelve: "Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.
Ti az én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket én parancsolok néktek.- (János 15: 13-14)
Hihetetlen nagy felismerés: Jézus a barátom! Igen, van egy barátom, aki életét adta értem, ugyanakkor most is él és meghallgatja bánatomat, örömömet és segít, mikor segítségül hívom. A parancsolatai is az én javamat szolgálják, benne teljesen megbízhatok, nem hagy cserben, mindig ráér, és soha nem pletykál.
Nos igen, azért váltottam egyes szám első személyre, mert ez az ifjú én vagyok! Megtaláltam a megoldást, most már teljes erőmből azon kezdtem munkálkodni, hogy kitakarítsam szívemet. Még nem éreztem, mire vállalkoztam, de tudtam, jó és Istennek tetsző dolgot kezdtem el. Egy dologra pár napon belül rájöttem: egyedül nem megy. Jó-jó, itt van Jézus- a barátom, egy bűnös, földi lény barátja-, de nekem látható, földi barátokra is szükségem van. Jakab apostolra hallgatva buzgón imádkozni kezdtem és kértem Jézust, hogy segítsen társakra, igaz BARÁT-ra lelni. Hittem, hogy megadja, hiszen jó dolog, amit kérek, és javamat fogja szolgálni.
S egy nap az utcán egy régi ismerőssel találkoztam - akivel régóta akartam beszélni -, aki nem volt más, mint egykori hitoktatóm, aki a magot a Szentlélek által elültette bennem. Meghívott egy ún. Csendes-napra. Nem tudtam, mi ez, de éreztem: el kell mennem! Most pedig buzgón koptatom a tollam hegyét, hogy e kis vallomást megosszam Veletek, BARÁTAIM és TESTVÉREIM! Örömmel vállaltam, hogy mostani Csendes-napunkon szolgáljak, és nagyon boldog vagyok, mert érzem és tudom: van, aki törődik velem, s ha megpróbáltatás ér, akkor tudom, hol keressem a megoldást, amit Istenünk már el is készített!
Hálás vagyok ezért, és hálás vagyok azért is, hogy általatok Isten tanít és erősít engem! Soha ne felejtsétek: "Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, felépülsz...-(Jób 22:23)

Papp György, jr.
Nyíregyháza






"Lenyúlt a magasból, és felvett engem..." Zsoltár 18:17

Hálatelt szívvel írom be ezeket a sorokat ebbe az otthon könyvbe amely minden bizonnyal a SZERETET könyve is. Hálás vagyok az ÚR -nak minden egyes percért, amit itt tölthettem és hálás vagyok ennek a kis családnak is. Bevallom őszintén, amikor először hallottam ezt a szót, hogy család, egy kis hitetlenkedéssel fogadtam. Nem hittem, hogy 20 ember is alkothat egy családot. De bebizonyosodott, hogy Isten számára ez sem lehetetlen. És az sem, hogy itt mindenki épüljön lélekben is.
Én hiszem, hogy Jézus mindvégig itt volt és van közöttünk, szelíd szeme ránk tekintett. Nagyon örülök, annak is, hogy sok boldog ember között lehettem egy pár napig. Személy szerint amit itt kaptam, az csodálatos, és felejthetetlen volt. Szeretnék mindenkinek ajánlani egy olyan mondatot a Bibliából, ami csodálatos üzenetet hordoz:
"Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom örüljetek" Fil 4:4
Hitben való igaz örömet kívánok mindenkinek.

Sándor András
Nyíregyháza



Hálás szívvel köszönöm meg ezt a csodálatos hetet. Elsősorban köszönöm Istennek azt, hogy veletek lehettem. A testvéreimnek, akikkel igazi nagy családunk lehetett.
Úgy érzem igazi ÉLETFORRÁS volt ez amiből itt kaphattam. A hét leteltével csordultig volt a szívem és úgy éreztem, hogy soha nem akarok innen elmenni, kiesni ebből a meghitt családi hangulatból, amelyben Isten áll a középpontban, ahol Őt dicséri mindenki. Úgy érzem ebben a világban igazán nagy szükségem van arra az igére és arra a bíztatásra, amit a táborban kaptam: "Ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy
valamikor ingadozzék az igaz." Zsoltár 55:23
Lajos Ágnes
Nyíregyháza


Jézus megtisztítja a Templomot

"Jézus felment Jeruzsálembe. A templomban találta az ökrök, juhok és galambok árusait, és az ott ülő pénzváltókat. Ekkor kötélből korbácsot csinált, és kiűzte őket, valamint az ökröket és a juhokat is a templomból. A pénzváltók pénzét pedig kiszórta, az asztalokat felborította és a galambárusoknak ezt mondta:
"Vigyétek ezeket innen: ne tegyétek az én Atyám házát kalmárkodás házává!- Ekkor tanítványainak eszébe jutott, hogy meg van írva: "A te házad iránt érzett féltő szeretet emészt engem.-János 2, 13-17
Amikor ezt az Igét olvasom mindig a szívem jut eszembe.
Engem is így kellett Jézusnak megtisztítania.
Testvérek, ne akarjunk meghalni ennyi bűnnel a szívünkben!
Ahhoz, hogy örök életünk legyen,
Istennek kell átadni magunkat, hogy Ő formálhasson bennünket.
Ez lehet akár "három nap", de lehet egy pillanat is.
Jézus Krisztusnak van hatalma kiűzi belőlünk minden gonosz dolgot.
Ő nemcsak megtisztítja, hanem ki is takarítja életünket
és átépíti a bennünk lévő értékeket.
Én szoktam így imádkozni: Uram építsd meg újra a templomod!

Jánvári Ildikó
Baktalórántháza



Kinek a hangjára figyelsz?

Nagyon zajos világban élünk, ahol annyi minden igyekszik elterelni figyelmünket az igaz útról. Erről szeretnék elmondani egy történetet.
Egyszer a kollégiumunkban, meglepő játékkal kezdődött a foglalkozás. Egy lány szemét bekötötték és kivezették a teremből. Miközben akadályokat raktak le, megbeszélték, hogy mindenki megpróbálja eltéríteni az "igazi" útról, csak egy valaki fogja a jó úton hívni. Amikor bejött a gyerek, mindenki kiabálva terelgette: jobbra, balra, előre, hátra, de ő nem tudta megkülönböztetni a nagy hangzavarban a jó útvonalat.
Azt hiszem mi is így vagyunk, mert előttünk is sok akadály van és tanácstalanságukban mi sem tudjuk kinek a hangjára figyeljünk.
Drága Testvérem, ma még van egy lehetőségünk arra, hogy a helyes utat válasszuk, és az igaz hívó hangot követve békességünk legyen és nyugalmunk. Ez a Jézus hangja! Ő érted és értem is meghalt a kereszten. Meghalt a bűneinkért, hogy így megmentsen minket. Ő nem vezet félre és csak jót akar nekünk. Biztos, hogy ha az Ő utján jársz, akkor is fogsz hallani különböző eltérítő hangokat, de ne figyelj rájuk, menj el mellettük. Mindig csak az Úr hívó szavára figyelj. Ehhez kívánok neked erőt, békességet és imádságos szívet!

Vaszil Dóra
Búj


Megtérésem

Néhány éve az Úr kegyelméből egy keresztyén táborba kerültem, ahol megszólított az Isten igéje és befogadtam Őt a szívembe. Tudtam, hogy csak két út van, és eljött az az idő, amikor választanom kell, s én úgy döntöttem, hogy Istent fogom követni. Ő teljesen megváltoztatta az életemet, boldogságot, örömet adott nekem és minden nap nevel, tanít, fedd. Mindent elmondhatok neki. Ő az, aki igazán megért, hozzá bármikor leborulhatok. Ő odafigyel minden hívő imádságára és örömét leli az imádságban. Rögös az az út, amelyen Isten engem elindított, sok kísérés és próba ér, de az Úr megőriz minden kísértés közepette. Sokszor, ha úgy éreztem, hogy eltávolodtam Istentől, hogy elengedte a kezem, de valójában én voltam az aki elengedtem az Ő drága kezeit. Amikor leborultam Ő elé bűnbánó szívvel, mindig megbocsátott.
Csodálatos az Ő irgalma és emberi értelemmel fel sem fogható az Ő szeretete. Már akkor kinyilvánította szeretetét irántam, amikor egyetlen Fiát, az Úr Jézus Krisztust értem a keresztre adta, aki elszenvedte értem, miattam és helyettem a bűneim büntetését. Biztos vagyok benne, hogy Jézus egy pillanatig egyedül értem szenvedett, és értem is hullt az a drága vér, amely bűneim számlájára hullva, örökre elvetette azokat és többé nem emlékezik meg róluk. Sosem tudom Istennek eléggé meghálálni azt, hogy felnyitotta a szemeimet, hogy megmutatta bűnös voltomat, de leginkább azt, hogy megbocsátott nekem és szeretetébe fogadott. Így szól Isten Igéje, a Római levél 8,38-39 -ben: "Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent a Jézus Krisztusban, a mi Urunkban" Szeretném mindenkinek elmondani azt az örömhírt, hogy Isten mindenkit hív magához és Ő kész megbocsátani. Csak azt kéri tőlünk, hogy teljes szívünkkel engedelmesen neki szolgáljunk, mind testünkben, mind lelkünkben egyedül az övéi legyünk.
Hiszem, hogy az Úr sohasem hagy el és senki az Ő kezéből ki nem ragadhatja az Őt szeretőket.

Szabó Erika
Beregszász





TÖBB MINT BARÁTSÁG

Újhely, Sima, Huta, Tokaj...Tokaj.
Forrás. Zene, álmos hajnalok,
lobogó tűz, hullámzó hangulat...
Gyönyörű és felejthetetlen.
Család. Szerető szemek, angyalok.
Csend és mosoly. Nevetés. Ott boldog vagyok.
De ha mindez már nem több nekem mint barátság,
ha nem több mint zene,
ha nem több mint hangulat és lobogó tűz
ha a testvér már csak a nevében testvér,
ha a völgyben már nem vagyok boldog

Ha már mindennek helye lesz ott bennem,
csak azok a szelíd Názáreti szerető szemek maradnak kívül a szívemen,
akkor Uram, vedd majd el a többit is, vedd el a barátokat, a zenét,
a hangulatot és vedd el szívemből az érzést, hogy ott boldog vagyok.
Mert anélkül a többlet nélkül, Aki az Eredeti Cél,
ez a tábor és az összes többi csak semmit, semmit ér.

Papdi Eszter
Nyíregyháza



Ember vagyok.
Ez a tény talán soha nem jelentett számomra olyan örömet, mint az elmúlt tanév elmúlt hónapjaiban.
Ember vagyok, tehát tudok sírni, tudok nevetni, sokszor éhes vagyok, és néha fázom...sőt, tudok «fájni»...másnak, és magamnak. Sokat beszélek, és el sem tudom képzelni mi lenne, ha soha senki nem hallgatna meg (legalább csináljatok úgy, mintha érdekelne, egyszer majd csak elfogy belőlem a szó).
Ember vagyok, tele érzéssel, csodálkozással és várakozással. Tele emlékkel. Ember, tehát gyermek. Tartozom Valakihez. Az én Szent Atyám gyermeke vagyok. « Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által» ( Galata 3:26 ) Alkotás.
De mit ér az alkotás az alkotó nélkül? Egyedül a költő tudja, milyen élményből, milyen érzésből, milyen céllal született a műve. Megfejtéséhez nála van az egyetlen hamisítatlan használati utasítás. E nélkül csak találgatunk, saját elképzelésünket vetítjük ki a műre.
Mit érünk mi Isten nélkül? Mit érek én Isten nélkül, érzéseimmel, félelmeimmel, céltalanságommal? Ő az Alkotóm. Egyedül az Ő használati utasításai szerint élve teljes értékű az élet, és benne én. Ő teremt bennem rendet. Ő tanít meg arra, mire érdemes odafigyelni, és mit érdemes komolyan venni abból, ami bennem, és a körülöttem lévő világban naponta megszületik és meghal. Ő tanít, hogy ne vegyem magam komolyabban, mint Őt, ne figyeljek magamra jobban, mint Rá. Ő segít feldolgozni azt, ami ért, ami bánt, amit nem értek.
Jézus szavai nap mint nap rádöbbentenek, hogy sokkal fontosabb dolgok is vannak azoknál, amikkel éppen küszködöm...ez segít túljutni rajtuk. Ez segít abban, hogy a kétségeskedés ne váljon kétségbe- eséssé, és a szorongattatás megszoríttatássá.
Áldott legyen az Ő Szent neve, aki alkotott, tanított, és megtartott mindeddig Téged, engem.

Papdi Eszter
Nyíregyháza





"Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai"(1Pét.4,10.)

Szeretett Testvéreim!
A fenti Igében maga az Úr szólít fel minket arra Péter apostol által, hogy szolgáljunk egymásnak a Tőle kapott kegyelmi ajándékkal. Aki szívében azzal a vággyal olvassa nap mint nap a Bibliáját, hogy megcselekedje, amit mennyei Atyja neki abban mond, az alaposan megrágja a lelki eledelt, megemészti az olvasottakat; nem fut át az üzeneten, hanem leás az Ige kincsesbányájának mélyébe, hogy onnan valódi drága kincseket hozzon fel. Az ilyen emberben felmerülhetnek a következő kérdések ezzel az igeverssel kapcsolatban:
1-Mi az a kegyelmi ajándék?
2-Honnan tudom meg, hogy milyen kegyelmi ajándékot kaptam Tőle?
3-Hogyan lehetek Isten kegyelmének jó sáfára?

A kegyelmi ajándék egy olyan csodálatos AJÁNDÉK, amit Isten az Ő KEGYELMÉBŐL ad mindazoknak, akik megtértek és újjászülettek, hogy azzal azt a testvéri közösséget, amelybe belehelyezte őket az Úr, építsék. Azt szeretné, ha használnánk, amit Ő adott nekünk. Az 1Kor. 12-ben beszél erről bővebben Isten Igéje. Érdemes elolvasni, és továbbgondolni ezen - abból a célból, hogy engedelmes olvasó legyünk az Igének (Jak.b 1,22) Az 1 Kor. 13-ből derül ki az, hogy mi a "legkiválóbb út-, amelyen járhatunk, az a "kegyelmi ajándék-, amit minden egyes hívő birtokol,ha rendben van a kapcsolata Azzal,Aki maga a szeretet.1Jn.4,16
A János 13,34-35-ben az Úr azt parancsolja a tanítványainak, hogy úgy szeressék egymást, ahogy Ő szerette őket. /Ebben áll óriási felelősségünk: szeretjük-e ennek a parancsnak megfelelően egymást? Mert csak erről ismeri meg a világ, hogy az Ő tanítványai vagyunk!/ Tehát parancs, hogy szeressünk(a Máté 5,44-ből kiderül, hogy nemcsak egymást, hanem még ellenségeinket is szeretnünk kell), mégis: kegyelem, hogy szerethetünk! SZABADOK VAGYUNK SZERETNI, mert szeretetünknek kiapadhatatlan forrása van: maga Isten.
 Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy ő többet kapott, mint a többiek, annak figyelmeztetésként figyelmébe ajánlom: 1 Korinthus 4,7; Lukács 12,48b A kegyelmi ajándék felismerésénél van néhány alapvető szempont, ami szem előtt kell tartanunk. Például: ma már nincs Isten Lelkétől származó nyelveken szólás, mert az egyetlen és legnagyobb jel, az evangélium - Isten szava, a Biblia. Ez elég kell, hogy legyen ahhoz, hogy valaki hitre jusson, megtérjen, újjászülessen.
Ahhoz, hogy felismerjük, hogy milyen kegyelmi ajándékot kaptunk, ismernünk kell az Ajándékozót, aki - többek között - a Róma 8,32-ben csodálatos ígéretét adja az övéinek. Aztán meg kell ismernünk adottságainkat - ehhez igénybe vehetjük hívő testvéreink megfigyeléseit, észrevételeit, tanácsait is. Isten kegyelmének jó sáfára lenni nagyon nagy felelősség. Az 1 Kor. 4,1-2-ben találjuk, hogy mi a legfőbb követelmény: A HŰSÉG. Hűnek maradni isteni megbízónkhoz. A Lukács 12,42-48-ban beszél erről Krisztus Urunk.
Úgy éljük meg mindnapjainkat, hogy Ő bármikor visszajöhet. Akkor pedig majd neki kell számot adnunk sáfárságunkról, vagyis arról, hogy hogyan éltünk a ránk bízott javakkal (szellemi, lelki, testi, anyagi tekintetben egyaránt). "Tehát mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek- (Róma 14,12). Bárcsak lehajtott fejjel, alázatosan tudnánk megvallani az Ő hatalmas és szent trónusa előtt majd egykor: "Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami a kötelességünk volt.- (Lukács 17,10b)
Szeretném, ha írásaimmal szolgálhatnék nektek. Az Úr jó és hű sáfára szeretnék lenni. De azt tudnotok kell, drága Testvéreim, hogy semmim nincs, amit ne kaptam volna, s hogy én az Úrtól vettem, amit elébetek adok egy-egy újságban, írásban. Ebből pedig az következik, hogy nem enyém a dicsőség - hazug és tolvaj lennék, ha azt állítanám, hogy az enyém - , hanem egyedül az Úré!
Testvéri szeretettel és imádságos szívvel gondol Rátok:

T.K.
Nyíregyháza



Csak nézz körül!

Vedd észre és becsüld meg a csodákat, mert rajtuk keresztül szól hozzád az Úr! Ha egy nagy erdőben sétálsz és hallod a madárkák énekét, érzed a szél simogatását, ahogy játszik a fák koronájában. Mélyeket szippantasz a friss levegőből, s utadon végig kísér egy kis patak melynek vize kristálytiszta, üdítő, éltető, mely táplál, erősít téged, bármerre jársz elkísér. Szomjadat ontja a forróságban, s megtisztít az út porától. Aztán érzed a nap sugarait, ahogy átmelegítenek testedet, szívedet, lelkedet. Ez az a fény mely utat mutat neked a sötétben és nem engedi, hogy idegen ösvényeken járj.

Vedd észre és becsüld meg a csodákat, mert ma is szól hozzád az Úr! Jézus Krisztus számodra az éltető víz, Aki felüdít, lelkedbe erőt ad, s nem engedi, hogy szomjazz, hogy elszáradj. Ő az életet adó fény, Aki megvilágosítja szívedet, hogy merre menj tovább. Figyelj Isten szavára, mert ma is üzen neked, hogy boldog, békés, tartalmas életed legyen! "Gyönyörködj az Úrban és megadja szíved kéréseit." Zsoltár 37,4

Bodnár Eszter
Nyíregyháza

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 30, összesen: 154009

  • 2020. február 24., hétfő

    „Prédikálni nem tudok, ezért verseket írok, hogy megosszam az örömhírt másokkal” – mondja a 89. életévét töltő Zsófi néni. Az idős hölgy járókelőket, ...
  • 2020. február 24., hétfő

    Az Országos Református Cigánymisszió hagyományaihoz híven idén is megszervezi lelkésztovábbképzését, melyre ezúttal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Be...
  • 2020. február 23., vasárnap

    Az anyák lelki egészsége, a baba és a mama táplálkozása a szülés után, gyermekbetegségek és az édesapák kérdései is szóba kerülnének abban a programba...
  • 2020. február 20., csütörtök

    Sokat beszélünk gyülekezetplántálásról, ugyanakkor hazánkban nagyon sok gyülekezet megújulásért kiált. A Vitamin konferencia ebben szeretne segítséget...
  • 2020. február 19., szerda

    Vágytam a jelenlétére, át is éltem, aztán valami hirtelen megváltozott. Bennem vagy körülöttem?
  • 2020. február 18., kedd

    Miklya Zsolt nem az a típus, aki előrefut, inkább hosszasan érleli magában a verseket, és megvárja, amíg a felszínre törnek. A Magyar Napló Kiadónál m...
  • 2020. február 17., hétfő

    Nincs is jobb a téli estéken, mint egy finom teával bekuckózni a szobába, elbújni egy jó könyvvel, gyújtani egy gyertyát, és élvezni, ha végre pihenni...
  • 2020. február 16., vasárnap

    Hitvallásaink fontosságáról, szerepéről és újrafordításáról beszélgettünk Fekete Károly tiszántúli református püspökkel.
  • 2020. február 13., csütörtök

    Biztos, hogy jól választottam? Mi, ugye, sosem fogunk elválni? Mi van, ha ijesztő felismeréseink támadnak a házasságban? Ezekről a kérdésekről is vall...
  • 2020. február 12., szerda

    „Szeretlek, de már nem vagyok szerelmes beléd.” Ez a bizonytalan állapot biztonságos kötődéssé alakulhat, ami egy életen át képes megtartani a kapcsol...