Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Lajos Ágnes írásai

Életem "csendes" napjai

Isten kegyelméből felvettek a Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola óvodapedagógus szakára. Bevallom, kezdeti örömömet kissé elhomályosította az, hogy a megszokott környezettől, a testvérektől, a családtól távolabb leszek. De Isten csodálatos és megmutatta nekem, hogy semmi bántódásom nem eshet, hisz Ő vigyázz rám. Rámutatott arra is, hogy" el kell szakadnom" és végre önállósodnom kell, hogy megállhassak az életben és felnőtt módon tudjak cselekedni.
Az idei nyaramért Istennek legyen hála, mozgalmas volt és a rengeteg szabadidő következtében sokat foglalkozhattam az Igével, az Istennel való közösségemet és a testvéri kapcsolatokat szorosabbra fűzhettem. Isten megtartott ezen a nyáron és elmondhatom, hogy egy boldog, áldásokban gazdag nyári szünet áll mögöttem.
Örömet okozott, hogy volt hová menekülni a nehézségek idején is. Isten dicsőségét és hatalmát sokszor mutatta meg nekem különböző élethelyzetekben. És valóban sehol máshol nincs nekem olyan jó helyem, mint az Úrnál. Hálás a szívem azért, mert ezzel a tudattal és ezzel a hittel indulhatok el a következő tanévben. Tudom, hogy lesznek majd próbák, kísértések, de tudom, hogy ezekben is megsegít engem az én Istenem és erőt ad ahhoz, hogy a mindennapi keresztet elhordozzam. Hiszen Ő nem próbál erőn felül és mindennap velünk van a világ végezetéig. Az Úr kezében van az én sorsom, Ő az, aki egyengeti életutamat és vezet engem, aki nem engedi meg, hogy letérjek a keskeny útról, hogy elbukjak, Ő az, aki megőriz engem. Ő irányítja életemet, rábízhatom sorsomat és Ő megsegít, tanácsot ad, Ő tudja, mi jó nekem.

 Ebben az évben is csak RÁ kell tekintenem, csak Őt kell figyelnem, hallgatnom kell az Ő szavára. És akkor nem tántorodom meg, nem lesz úrrá rajtam a félelem, hiszen tudom, hogy bármi is történjék, az Úr velem van és vigyáz rám, hiszen jósága és szeretete kísér életem minden napján. Örül a szívem és ujjong a lelkem, mert tudom, hogy az én Megváltóm él és velem van, bátorságot, erőt, biztonságot ad. Ő az, akiben bátran megbízhatom. Ő az Út, az Igazság és az Élet. Nem hagy el engem soha, nála van az Örök Élet, hiszen kegyelemből üdvösségünk van a hit által. Mi tudjuk, hogy a halál után a feltámadás és az Örök Élet következik, mert Isten úgy szeretett minket, hogy egyszülött, ártatlan Fiát elküldte erre a bűnös földre, hogy nekünk örök életünk lehessen.
Néha úgy érezhetjük, hogy nem értjük meg, mit mond nekünk Isten az Ige által, de Ő megmutatja a helyes utat és azt is, ahová minket helyez. Nem hagy kétségek között, szól hozzánk - az Igén keresztül - csak figyelnünk kell rá és meg kell hallanunk és értenünk az Ő szavát. Az ember nem lehet igazán boldog, amíg nem jár az Úrral, amíg nem bízza rá teljesen életét. Mindig lesz valami, ami miatt nem lehet teljes öröme. "Örüljetek az Úrban mindenkor!" - írja Pál a Filippibeliekhez. Mert bár hűségesek vagyunk, bajok minket is érnek, de a "belső öröm"-ünk megvigasztal, mert a földi kínok és az itt leélt életünk csak apró részecske, néhány másodperc az örök élethez képest, ahol a mi Urunkkal, Mennyei Atyánkkal és drága Megváltónkkal az Úr Jézus Krisztussal mindenkor együtt lehetünk. És az okoz majd valóban gyönyörűséget.
Így, iskolakezdéskor is boldogsággal és hálával tölt el az, hogy bár sokkal kevesebb időm lesz, mégis az Úr lehetőséget és alkalmat biztosít majd a vele való erős kapocs megtartására, hogy ne távolodhassak el tőle.

Lajos Ágnes



" URam, ki lehet sátradnak vendége, ki tartózkodhat szent hegyeden? Az, aki feddhetetlenül él, törekszik az igazságra, és szíve szerint igazat szól; nyelvével nem rágalmaz, nem tesz rosszat felebarátjával, és nem hoz gyalázatot rokonára. Megve-téssel néz az alávalókra, de tiszteli azokat, akik az URat félik. Esküjét nem vonja vissza, ha kárt vall is. Nem adja pénzét uzsorára, és nem hagyja magát megvesztegetni az ártatlan rovására. Aki ezeket teszi, nem tántorodik meg soha.-
Zsoltár 15

AZ ISTENNEK TETSZŐ ÉLET
Ebben a zsoltárban arra kapunk választ, hogy milyen az Istennek tetsző élet, hogyan él és viselkedik a keresztyén ember. - Feddhetetlenül él, ezzel példát mutat. Ha a szavaiból nem értik meg az emberek, hogy milyen az Istennek tetsző élet, akkor ezt élete is tanúsíthatja. Ha valakit megfeddnek, akkor figyelmeztetik, hogy valamit elrontott, hibát követett el az életében. A keresztyén embernek arra kell törekednie, hogy a lehető legkevesebb hibát kövesse el az életében.
Törekszik az igazságra.
Az életben sokszor kell döntenünk mi a helyes, az igaz, és mi nem az. Sokszor nehéz eldönteni, de aki megpróbál igazságosan eljárni egy-egy esetben az törekszik az igazságra, tehát szíve szerint igazat szól. Nem hazudik, nem mond olyat, ami nem felel meg az igazságnak. Ez tulajdonképpen a 9. parancsolatra utal (Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!). Ehhez tartozik még, hogy nem rágalmaz, nem tesz rosszat felebarátaival, és nem hoz gyalázatot rokonára. Nemcsak azzal gyalázzuk rokonainkat, ha rosszakat mondunk róluk, hanem azzal is, ha rossz tulajdonságaikat. Egy ember sem ítélkezhet a másik ember élete felett, csak egyedül Isten. A zsoltáríró azért tiszteli az istenfélőket, mert aki Istent szereti és Vele él, azzal test-vérek az Úrban és a keresztyének egy nagy testvéri közösséget, családot alkotnak
Esküjét nem vonja vissza, ha kárt vall is.
Mostanában sokan csak dobálóznak a szavakkal. Csak megszokásból mondják: "Esküszöm". Pedig az eskü nagyon fontos és jelentós dolog. Aki megszegi esküjét, veszít szavahihetőségéből. Tegyük fel, hogy egy ember megesküszik arra, hogy valamit teljesít. Ha bármi közbejön, akkor ezt nem tudja teljesíteni. Ebben az eset-ben, még ha kára származik is belőle, tehát a saját pénzéből vagy tulajdonából, de meg kell valósítania, azt, amit megígért, eleget kell tennie az esküjének.
Nem hagyja magát megvesztegetni.
Az a megvesztegethető ember, akinek "vaj van a fején", vagyis valamilyen illegális vagy erkölcstelen dolgot tett. Aki ezt megtudja róla, az zsarolja, a hallgatásáért pénzt, vagy egyéb értéktárgyat kér. A keresztyén ember nem megvesztegethető, mert jóra törekszik és megpróbál jót cselekedni. Aki ezeket teszi, nem tántorodik meg soha. Az ilyen ember nem tér le a keskeny útról. Isten megpróbál minket fájdalom és szenvedés által, de ezt követi a szabadítás. Sokszor nem tudjuk, mi lehet Isten célja a szenvedésünkkel. Minden azért van, hogy engedelmességet tanuljunk. A szenvedés erősít, kitartást és bölcsességet szerez. A keskeny úton járni mindig öröm, akkor is, ha néha nem érezzük annak.
Azzal, hogy Jézus az életünkbe költözik örök életünk van és ez mindig öröm.

Lajos Ágnes





Apostolok Cselekedetei 25.rész

Pált elfogták és két évig volt fogságban Félix ideje alatt. Aztán uralomra került Fesztusz, aki a hatalommal együtt Pál ügyét is megörökölte. A zsidók megpróbálták rávenni, hogy küldje el Pált Jeruzsálembe, hogy ott ítélkezzenek felette, s mivel a zsidók kedvében akart járni, így felajánlotta Pálnak ezt a lehetőséget, de Pál fellebbezett a császárhoz. Megvárta, míg el tudják küldeni hozzá, hogy az meghallgassa ügyét és döntsön fölötte. Bár Pál tudta, hogy sem a császár ellen, sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen nem vétett, ő “csak- hirdette a Jézus Krisztust. Isten szívére helyezte, feladatává tette, hogy hirdesse az evangéliumot, hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért, kereszthalálával megfizette a mi váltságunkat. De harmadnapon feltámadott és most él, mint ahogy mi is élni fogunk, ha átadjuk neki életünk és őt követjük. Ennyi, ennyiért vádolták a zsidók Pált. Nem látták meg Pálban azt, hogy ő Isten hűséges szolgája, akit az ÚR elhívott az Ő munkásának. És Pál lelkiismeretesen, alázatosan, teljes erővel, tiszta szívvel szolgált az ÚRnak. Nem rettentette meg semmi, bár sokat szenvedett, mert tudta, hogy Isten ügyét szolgálja, Isten vele van, megsegíti, megáldja és minden az Ő tudtával, beleegyezésével, akarata szerint történik.

Azt hiszem, Pál példa; nekünk is ilyennek kellene lennünk. Nem félszusszal, félszívvel, kétségbeesve, megrettenve, félénken kellene járnunk a keskeny úton, attól tartva, hogy valami bajunk esik, valami rossz dolog származik abból, hogy mi Krisztust követjük, hanem teljesen, egészen odaszánva életünket, mint Pál, kell szolgálnunk Istenünket, hirdetni és sugározni a világ felé azt az örömhírt, hogy Krisztus meghalt és feltámadott, hogy a mi bűneink bocsánatot nyerjenek, és örök életünk legyen.
Meg kell mutatnunk ennek a kétségbeesett, szomorú elkeseredett, elkedvetlenedett világnak, hogy kinél, hol találnak igazi örömöt, igazi boldogságot, ami nem ideig-óráig tart, hanem örökké! Honnan kaphatnak olyan vizet, honnan kaphatják az élet vizét, amitől soha többé nem szomjaznak meg. Ez a mi feladatunk ma, ezt bízta ránk Isten, s ez komoly, felelősségteljes feladat. Kérjünk Istentől erőt, hitet és bátorságot ennek teljesítéséhez, hogy gyümölcstermő, valóban Istennek szolgáló, világító életünk lehessen!
Újra és újra egy-egy mondat vagy igerész után ismét rá kell döbbennünk, hogy milyen csodálatos, hogy Isten megajándékozott bennünket a Bibliával. Hiszen mennyi ajándékot tartogat ez nap mint nap számunkra. Mint ahogy most elénk állítja Pál Istennek átadott, odaszentelt, munkálkodó életét. Nekünk nem kell olyan mértékben szenvednünk, mint Pálnak; induljunk hát el és munkálkodjunk, szolgáljuk Urunkat, Istenünket, hirdessük végtelen jóságát, kegyelmét és szeretetét! Az emberek éhesek az igazságra, a jóra, a szeretetre. Mutassuk meg nekik, hol találják ezt! Isten erőt ad ehhez és megvéd a támadásoktól, illetve győztesen hoz ki bennünket a harcból. Hiszen Fesztusz is így beszélt Pálról Agrippa előtt:
“Én azonban azt állapítom meg, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem cselekedett.-
(Ap.Csel. 25,25)
Semmit sem tud róla írni, ezért vezeti a vezetők és a király elé, hogy kihallgatása után legyen mit írnia. Mivel foglyot küldeni csak váddal tartja érdemesnek.
Ha jól megfigyeljük, láthatjuk, hogy van hasonlóság itt Jézus és Pál helyzetében. Mindkettőjüket a zsidók vádolták, mindkettőjüket alaptalanul és egyikőjüket sem tartotta bűnösnek az, aki ügyükben eljárt. Amiben eltérés van, az a folytatás. Jézus betöltötte a törvényt, Isten akaratát és meghalt érettünk, hogy esélyünk legyen, hogy elnyerhessük az örök életet és hogy véglegesen legyőzze a Sátánt. Ez vigasztaló számunkra, mert ha a mindennapos harcokban elgyengülünk és veszítünk, akkor is biztosan tudhatjuk, hogy a háborút Isten nyerte meg, hiszen legyőzte a Sátánt Krisztus a keresztfán. Pál azonban nem hal meg. Ő is Isten akaratát cselekszi azzal, hogy a világ számos helyére eljuttatja az evangéliumot, beszél Jézusról, mint Megváltóról. És nem csügged el, bármi is éri, hanem rendületlenül kitart.

Isten megajándékozta ezzel a rendíthetetlenséggel, hogy mindvégig kitartson a szolgálatban. Isten nagy feladatokat bízott Pálra, és adott neki elég erőt, kitartást, és sokszor bátorságot ennek végrehajtásához. Azonban nehogy azt hidd, hogy ma nincsenek ilyen Pálok. Isten minden gyermekére, minden Krisztust követő emberre fontos feladatot bízott. És nem szabad efölött elsiklanunk, és önző módon úgy gondolkodni, hogy de jó, engem már megtalált Jézus, elfogadtam felém nyújtott kezét, és örök élettel ajándékoz meg. Nem szabad struccpolitikát folytatni, homokba dugni a fejünket, és ezzel kizárni a többieket, nem törődve azzal, hogy mi lesz velünk. Isten ránk bízta embertársainkat olyan szempontból, hogy feladatunkká tette, hogy szeressük őket, hogy mondjuk el nekik az örömhírt, hogy világítsunk életünkkel. Azt mondhatnánk, hogy: “de hát az én életem nem makulátlan, vagy én nem tudom jól kifejezni magam, én gyenge vagyok"- Mindannyian alkalmatlanok vagyunk, de Isten kezében, az Ő akaratából erőt kaphatunk, ő késszé tesz és felhasznál az Ő szolgálatában, ahogy felhasználta Pétert, Pált, a tanítványokat és azóta még rengeteg követőjét.

Isten ma és minden napon szolgálatra hív. Ne zárjuk be szívünket, ne csukjuk be fülünket, hanem szolgáljunk neki tiszta szívvel, minden nap az Ő dicsőségét hirdetve! induljunk el ezen az úton és Isten vezessen bennünket, hogy mindenkor minden az Ő akarata szerint történjen!
“Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan időben...-

Lajos Ágnes

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 59, összesen: 154038

  • 2020. február 24., hétfő

    „Prédikálni nem tudok, ezért verseket írok, hogy megosszam az örömhírt másokkal” – mondja a 89. életévét töltő Zsófi néni. Az idős hölgy járókelőket, ...
  • 2020. február 24., hétfő

    Az Országos Református Cigánymisszió hagyományaihoz híven idén is megszervezi lelkésztovábbképzését, melyre ezúttal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Be...
  • 2020. február 23., vasárnap

    Az anyák lelki egészsége, a baba és a mama táplálkozása a szülés után, gyermekbetegségek és az édesapák kérdései is szóba kerülnének abban a programba...
  • 2020. február 20., csütörtök

    Sokat beszélünk gyülekezetplántálásról, ugyanakkor hazánkban nagyon sok gyülekezet megújulásért kiált. A Vitamin konferencia ebben szeretne segítséget...
  • 2020. február 19., szerda

    Vágytam a jelenlétére, át is éltem, aztán valami hirtelen megváltozott. Bennem vagy körülöttem?
  • 2020. február 18., kedd

    Miklya Zsolt nem az a típus, aki előrefut, inkább hosszasan érleli magában a verseket, és megvárja, amíg a felszínre törnek. A Magyar Napló Kiadónál m...
  • 2020. február 17., hétfő

    Nincs is jobb a téli estéken, mint egy finom teával bekuckózni a szobába, elbújni egy jó könyvvel, gyújtani egy gyertyát, és élvezni, ha végre pihenni...
  • 2020. február 16., vasárnap

    Hitvallásaink fontosságáról, szerepéről és újrafordításáról beszélgettünk Fekete Károly tiszántúli református püspökkel.
  • 2020. február 13., csütörtök

    Biztos, hogy jól választottam? Mi, ugye, sosem fogunk elválni? Mi van, ha ijesztő felismeréseink támadnak a házasságban? Ezekről a kérdésekről is vall...
  • 2020. február 12., szerda

    „Szeretlek, de már nem vagyok szerelmes beléd.” Ez a bizonytalan állapot biztonságos kötődéssé alakulhat, ami egy életen át képes megtartani a kapcsol...