Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Interjú Maksai Attilával

Interjú Maksai Attila testvérünkkel,
aki jelenleg a beregszászi református gyülekezetben
szolgál.

Manapság egyre több fiatalember dönt úgy, hogy a lelkészi hivatást választja. Ez a hivatás szép, de ugyanakkor felelősségteljes is, hiszen egy teljes egyházközösség hitéletéről kell gondoskodni: az istentiszteletek mellett bibliaórákat, hittanórákat is kell tartani. Egy nagyobb településen, ahol nagy létszámú a gyülekezet, ez a munka megsokszorozódik. A beregszászi református gyülekezet is a nagy gyülekezetek közé tartozik. Egy tiszteletes nem győzi egyedül ellátni a feladatokat, ezért februárban kisegítő lelkész érkezett a városba Magyarországról Maksai Attila személyében egy fél évre.

- Tiszteletes Úr, mutatkozzon be a Krónika olvasóinak.

- Erdélyben születtem, Szatmárnémetiben, onnan kerültem Magyarországra még a forradalom idején, \'89-ben szüleimmel és testvéremmel. \'97-ben Sátoraljaújhelyre költöztünk. A gimnáziumot befejezve céljaim között még nem igazán szerepelt a teológia, magyar szakkal akartam megpróbálkozni, ami akkor sajnos nem sikerült. Így egy évet kihagytam, dolgoztam, s ez alatt az év alatt elég sok beszélgetésem volt lelkipásztor barátaimmal. Több táborban, több csendes hétvégén is jelen voltam először csak résztvevőként, később pedig már aktív szervezőként. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy az életem másfelé visz. Úgy döntöttem, megpróbálkozom a teológiával. Amennyiben sikerül a felvételi, ezen az úton folytatom tovább a tanulmányaimat és az életemet is. Jelenleg a Sárospataki Református Teológia ötödéves hallgatója vagyok, de párhuzamosan elkezdtem a börtönlelkész-képzést, valamint a tanítóképzőt is, ahol elsős vagyok.

Mindeközben februárban jött a felkérés, mely szerint Beregszászban szükség lenne egy féléves lelkipásztori segítségre. Rövid megfontolás után igent mondtam, így immár három hónapja itt vagyok.

Nagy a gyülekezet Beregszászban, nagy az ifjúsági csoport is, ezért volt rám szükség. Örülök, hogy engem választottak. Három hónap után azt tapasztalom, hogy itt, Kárpátalján, és különösen Beregszászban nagyon komoly lelki, szellemi munka, komoly egyházi tevékenység folyik. Hála Istennek, sok a szolgálat, bár ez sokszor igen megterhelő. Azért is örülök, hogy itt lehetek, mert nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni. Egész pályámra való tekintettel komoly alapot jelentenek - mind a templomi, mind az ifjúsági szolgálatok, mind a lelki élet. A gyülekezetben mindig támaszra találok. Egyedül nagyon nehéz lenne, hiszen mindkét iskolában megkezdődött a vizsgaidőszak, ami nagyon sok időt és energiát felemészt. De hála Istennek, meg tudom oldani, hogy ne menjen egyik a másik rovására.

- Járt már ezelőtt is Beregszászban?

- Amióta teológiára járok, elég sokszor megfordultunk Kárpátalján, többek között Beregszászban is. Tehát nagyvonalakban tisztában voltam azzal, hogy mi vár rám itt.

- Erdély ugyanúgy, mint Kárpátalja, Magyarország elszakított része. Lát-e hasonlóságot a két régió között?

- Abban mindenképp látok, ami az anyaországiak számára nagyon nagy hátrány: a határon túli magyarok - jártam egyébként Délvidéken, Felvidéken is - jobban kötődnek az egyházhoz, saját gyülekezetükhöz, a templomhoz, és mindezek fölött jobban kötődnek Istenhez is.

- Milyennek találja a beregszászi gyülekezetet?

- Jártam már több gyülekezetben Kárpátalján, de ez az egyik legmeghatározóbb. Mint már említettem, komoly lelki munka folyik itt nagy összefogással. Engem nagyon meglepett az, hogy a presbiterek mennyire szívükön viselik gyülekezetük sorsát. De a hívek is szívügyüknek érzik a templom gondjait, Isten minden ügyét. Ez abban is megmutatkozik, amit ritkán tapasztalok - Magyarországon a legritkábban -, hogy az emberek még mindig eljárnak a reggeli istentiszteletekre.

- Az ifjúság körében is ez tapasztalható?

- Igen. Először megijedtem attól, hogy milyen nagy létszámú ifjúsági csoportok vannak itt. Örülök annak, hogy nagyon sok lehetőség van a fiatalokkal való foglalkozásra. Néha sajnálom, hogy Isten nem adott 48 órát egy napra, mert akkor még több időt szánhatnánk e nemes feladatra.

- Könnyű volt beilleszkedni?

- Újként, idegenként minden kezdet nehéz. Én is erre számítottam. Voltak bennem félelmek: el tudom-e végezni a rám bízott feladatokat? Azt kell mondanom, hogy hála Istennek, rendkívül gyorsan sikerült beilleszkedni. Rendkívül gyorsan találtam barátokat, olyanokat, akik mellém álltak, támogattak.

(Átvéve az Ukrajnai Magyar Krónikából)
2006.05.24.

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 19, összesen: 237826

  • 2025. augusztus 06., szerda

    Szerelmes filmet néztem órákon keresztül a Bükkalján. Két fiatal őrülten szerelmes egy életformába, ami a fenntartható jövő záloga. A diplomás gazdálk...
  • 2025. augusztus 05., kedd

    A skóciai teológus tanulmányút naplórészletei 2025. június 29 - július 10.
  • 2025. augusztus 04., hétfő

    Az idei tematikus év felénél érdemes megállnunk és számba vennünk, mit is keresünk pontosan és hol találhatunk rá.
  • 2025. augusztus 03., vasárnap

    Nyolcadik nyáron bocsátották vízre a Bárkát. Az idei fonyódligeti táborban szálltam be én is hozzájuk egy rövid időre megpihenni, felüdülni, gyönyörkö...
  • 2025. július 31., csütörtök

    Egy a felfedezni vágyó gyermeké. Egy azé, aki birtokolni akarja. És egy utolsó annak, aki élni szeretne benne.
  • 2025. július 30., szerda

    Hogyan lehet egyszerre próbára tenni a fizikumot és a lelket is? Miként segít a program a felelősségvállalás erősítésében és hogyan tud hatással lenni...
  • 2025. július 29., kedd

    A Művészetek Völgyében a Református Udvarban idén a generációk kapcsolódása volt a téma, erről beszélgettünk Balla Gergellyel, a Platon Karataev éneke...
  • 2025. július 28., hétfő

    Egy félév a feleségszerepért, amikor elsősorban a hozzáállásunk formálódik. Misszió? Inkább életnek mondanám.
  • 2025. július 27., vasárnap

    Fogadkozás, kemény munka, kitartó igyekezet – nem mindig oda vezet, ahová az ember elindul, bármilyen nemes is a célja.
  • 2025. július 25., péntek

    Isten el akarja érni azt a fiút is, aki a fesztivál forgatagában egyik este egy talán soha meg nem kapott szülői áldásért lépett oda a református önké...