Táboros élmények 3.

Drága Testvéreink!

Remélem, hogy az a csodálatos tokaji tábor , amelyen Isten kegyelméből többen is részt vehettünk , nem merült a feledés homályába. De ha mégis, akkor szeretnék ezúton rávilágítani azokra az áldásokra, amelyekkel az Úr gazdagon megajándékozott mindannyiunkat. Szívből remélem, hogy ez a kis emlékcsokor azok épülését is szolgálhatja, akik akkor nem lehettek közöttünk.
A mi mennyei Atyánk minden értelmet felülhaladó szeretete, s felfoghatatlan hatalma által az egymásnak eleinte ismeretlen embereket egy igazi testvéri közösséggé formálta. S így annak ellenére, hogy a földrajzi korlátok miatt csak igen ritkán találkozhatunk, imádságban hordozhatjuk testvéreinket. Csodálatos volt megtapasztalni a mi Urunk, Jézus Krisztus ígéretének igazságát:
"Aki elhagyta házát, vagy fiútestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit az én nevemért, mindaz száz annyit vészen és örökség szerint nyer örök életet.- Máté 19.29

El lehet valaha felejteni azt a sok szeretetet, s megannyi megértést, mely a tábor osztályrésze volt. Nem is beszélve az áldásos és komoly igeszolgálatokról, a mókás és tanulságos színi előadásokról, az esti sétáról, s a bőséges testi és lelki táplálékról.

Noha a tokaji emléktúránk alkalmával a szúnyogok győzedelmeskedtek, benn a házban a porszívó és Erzsike néni segítségével sikerült nekünk felülkerekedni .

Diácska, Olgi, T.Kriszta, Sz.Erika, T.Enikő egy pár testvér közreműködésével gyönyörűen kitakarították a - noha elhanyagolt - de kedves kis kápolnát, amely ezáltal tökéletes helyszínévé vált az esti "zenés áhítatoknak" melyet testvérem indítványozott. Olyan jó volt énekszóval is dicsérni az Úr nevét.
Életem egyik legcsodálatosabb élményeként tartom számon e tábort, s hálás vagyok azért, hogy olyan meghatódottan emlékezhetek e felbecsülhetetlen ajándékra, mint amilyen megrendítő volt a közös záró imádságunk is.
Adja meg az Úr, hogy egymás hite által épülhessünk a hitben, s amikor csak tudunk, segítői lehessünk egymásnak a "teherhordásban-. Felbecsülhetetlen érték az emlékezőtehetségünk, hiszen lehetővé teszi azt, hogy lássuk: honnan jöttünk és hová tartunk!
Kérlek testvéreim, mindig figyeljünk oda egymásra !

Tokaj. 1999

Gál Zsuzsi és Orsi