Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Koltón a kórus

Koltón a kórus!

Örömmel tettünk eleget Varga Károly esperes, koltói lelkész meghívásának, miszerint kórusunkkal vegyünk részt a gyülekezet ünnepi istentiszteletén, amelyen az aradi vértanúkra emlékeznek. Már szeptember elején izgatottan készülődtünk a hosszú útra, sűrített próbákkal, felújított repertoárral. A majdnem mindig teltházas próbaidőszak után, október 9-én gyönyörű napsütéses idő fogadott bennünket Koltón!

A település kastélya -a 18. században épített Teleki kastély- és a kastély parkja a magyar történelem, és irodalom egyik kis ékszere. Petőfi Sándor és Szendrei Júlia itt töltötte mézesheteit 1847. szeptember 9-29 között. A kastély leghíresebb tulajdonosa gróf Teleki Sándor kormánybiztos, majd Bem József tábornok főintendánsaként részt vett az 48-49-es forradalom és szabadságharcban. Annak bukása után külföldi száműzetésben élt, majd feleségével hazatért. Végső akarata szerint az öreg somfa alá temették 1892-ben, amelyet még mi is láthattunk a park egyik sarkában. A szobor közepén az ifjú pár szobra, mindketten törékenyek, légiesek. Ez a gyönyörű időszak 28 szép verssel gazdagította a magyar irodalmat...

A kastélyban láthattunk eredeti berendezési tárgyakat, többek között a hitvesi pár nászágyát... Pici, aprócska ágy. Vagy a csodás panorámát nyújtó erkély, ahol annak idején a délutánokat, estéket tölthették. Sok kép, tabló hozta még közelebb hozzánk a nagy költőt, és azt a kort..

És másnap a templomban már egy dicső időszak elfojtásának fájdalma emlékeztetett bennünket az elesettekre, a hős tábornokainkra. Az istentisztelet keretén belül szolgált énekkarunk, de Pataki Tünde, Fülöp Alpár egy-egy Wass Albert verssel (A gyökér megmaradt, A láthatatlan lobogó) emlékezett nemzeti gyásznapunkra, Boros János pedig Petőfi: Szeptember végén című versével idézte meg a kor, a hely szellemét, hangulatát.
Külön ajándéka volt ennek a két napnak, hogy eljuthattunk a közeli Misztótfaluba, ahol megnézhettük a református templom mellett álló Misztótfalusi Kis Miklós emlékmúzeumot. Az erdélyi nyomdászat és a reformáció nagy alakja itt született 1650-ben, s halt meg 1702-ben.

(Lejegyezte: szala-101020)

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 6, összesen: 1222810

  • 2025. december 31., szerda

    Az esztendő első napján valamit lezárunk, s valamit elkezdünk. Hálaadó szándékkal érkeztünk meg, közben pedig nagyon foglalkoztat bennünket, hogy mi a...
  • 2025. december 30., kedd

    Idei évemben a napi egy óra gyaloglás nem pusztán a mozgásról szólt, hanem leginkább az Istenbe vetett bizalomról.
  • 2025. december 24., szerda

    Ha karácsonykor úgy tekintünk az egész világra, meg arra a kicsi világra is, ami körülvesz, mint Isten szeretetének címzettjére, az megváltoztatja a m...
  • 2025. december 23., kedd

    Hogyan érkezünk a jászolhoz?
  • 2025. december 22., hétfő

    Cikkünkben annak járunk utána, miért és hogyan gyűlnek össze reformátusok is szenteste éjszakáján, például Budakeszin, hogy Jézus születését ünnepeljé...
  • 2025. december 21., vasárnap

    1944 utolsó napjaiban Csabdin sűrűsödött össze a történelem: az ünnepre való készülődés egy csapásra az életben maradásért folytatott harccá vált a fe...
  • 2025. december 21., vasárnap

    A várakozás négy hete ajándék arra, hogy testestől, lelkestől ünneplőbe öltözhessek. Annak bizonyosságába, hogy szeretnek, ha nem érdemlem is, és én i...
  • 2025. december 19., péntek

    Moldvai csángó népdal Dr. Lovász Irén Kossuth-díjas előadóművész és a KRE BTK hallgatóinak előadásában.
  • 2025. december 18., csütörtök

    Szabóné László Lilla családi receptje
  • 2025. december 18., csütörtök

    Megjelent a Parókia portál válogatás magazinja, a Karakter decemberi lapszáma!