Koltón a kórus

Koltón a kórus!

Örömmel tettünk eleget Varga Károly esperes, koltói lelkész meghívásának, miszerint kórusunkkal vegyünk részt a gyülekezet ünnepi istentiszteletén, amelyen az aradi vértanúkra emlékeznek. Már szeptember elején izgatottan készülődtünk a hosszú útra, sűrített próbákkal, felújított repertoárral. A majdnem mindig teltházas próbaidőszak után, október 9-én gyönyörű napsütéses idő fogadott bennünket Koltón!

A település kastélya -a 18. században épített Teleki kastély- és a kastély parkja a magyar történelem, és irodalom egyik kis ékszere. Petőfi Sándor és Szendrei Júlia itt töltötte mézesheteit 1847. szeptember 9-29 között. A kastély leghíresebb tulajdonosa gróf Teleki Sándor kormánybiztos, majd Bem József tábornok főintendánsaként részt vett az 48-49-es forradalom és szabadságharcban. Annak bukása után külföldi száműzetésben élt, majd feleségével hazatért. Végső akarata szerint az öreg somfa alá temették 1892-ben, amelyet még mi is láthattunk a park egyik sarkában. A szobor közepén az ifjú pár szobra, mindketten törékenyek, légiesek. Ez a gyönyörű időszak 28 szép verssel gazdagította a magyar irodalmat...

A kastélyban láthattunk eredeti berendezési tárgyakat, többek között a hitvesi pár nászágyát... Pici, aprócska ágy. Vagy a csodás panorámát nyújtó erkély, ahol annak idején a délutánokat, estéket tölthették. Sok kép, tabló hozta még közelebb hozzánk a nagy költőt, és azt a kort..

És másnap a templomban már egy dicső időszak elfojtásának fájdalma emlékeztetett bennünket az elesettekre, a hős tábornokainkra. Az istentisztelet keretén belül szolgált énekkarunk, de Pataki Tünde, Fülöp Alpár egy-egy Wass Albert verssel (A gyökér megmaradt, A láthatatlan lobogó) emlékezett nemzeti gyásznapunkra, Boros János pedig Petőfi: Szeptember végén című versével idézte meg a kor, a hely szellemét, hangulatát.
Külön ajándéka volt ennek a két napnak, hogy eljuthattunk a közeli Misztótfaluba, ahol megnézhettük a református templom mellett álló Misztótfalusi Kis Miklós emlékmúzeumot. Az erdélyi nyomdászat és a reformáció nagy alakja itt született 1650-ben, s halt meg 1702-ben.

(Lejegyezte: szala-101020)