Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Istentisztelet 2017. augusztus 27-én

Hang: kattints a képre!

 

(Dr. Kereskényi Sándor)

 

Lekció: Jn 5,1-15

Textus: Jn 5,3.6-8

 

Szeretett Testvérek!

 

Nem tudom kiverni a fejemből, hogy a Bethesda tónál miért csak a leggyorsabbaknak adott esélyt Isten? Miért csak azok gyógyultak meg, akik önerőből, vagy külső segítséggel először léphettek be az Úr angyala, valójában az Isten beavatkozásával felkavart vízbe? Nem tudjuk, milyen gyakran bugyogott fel a víz, és miért a legszemfülesebb betegek távoztak egészségesen az időnként gyógyfürdővé vált medencés oszlopcsarnokokból? Nincs válasz, tehát ezek valószínűleg nem annyira fontos „miértek". Majd ha személyesen beszélgetünk Jézussal ő egészen kielégítő felelettel fog meglepni minket.

Azon a napon a tanítványai, állandó kísérői nélkül lépett be a jeruzsálemi Juh kapunál lévő öt oszlopcsarnokba. Oda, ahol „betegek, vakok, sánták, sorvadásosak tömege" harcolt a víz közeli helyekért. Nem kell hozzá sok fantázia, hogy magunk elé képzeljük a helyszínt. Voltatok már a klinika sürgősségi osztályán? Valamelyik járóbeteg-szakrendelésen? Nem kell messzire menni, hogy akut és krónikus betegek tömegére találjunk.

Mondok valamit! Itt is vagyunk néhányan. Lehet, hogy a többségünk az. Vagy: mindenki. Testében bajt hordozó, lelkében sebzett betegek vagyunk. Kicsit, vagy életveszélyes mértékben. Mondjuk azért, mert hiányzik valami. Vigasztalás? Békesség? Reménység? Testi gyógyulás? Csak egy kis szabadság? Sok-sok bocsánat; megbocsátás? Kik jönnek el ehhez a Honvéd téri, vagy egy másik, szegedi Bethesda tóhoz? Miféle gyógyulást várók? Akiknek több a kiadása, mint a jövedelme, és lassan elfogy a tartalék? Gyerekek, akik nem kapnak dicséretet, ezért egyre inkább magukba fordulnak? Azok jönnek, akik valami ijesztő módon növekedő dolgot hordoznak a testükben? Az egymással, vagy már ügyvédeiket egymásnak engedő váló társak, akik valaha boldog hálótársak voltak? Aki nem akarja terhelni a családját és magában forralja a majd egyszerre sokakat mérgező keserűségeit? Rengeteg beteget, sérültet, testében vagy lelkében vakot, sántát, sorvadásost termel közöttünk az idő, a környezet, a megtalált okok, és a megmagyarázhatatlan oktalanság.

Az az ember 38 éve ott feküdt a víz mellett. Nem tudom hány éves lehetett, de János nem írja, amit az evangéliumok máskor fontosnak tartanak feljegyezni, hogy „születése óta" beteg lett volna. Feküdt a csarnokban és a gyógyulására várt. Nem volt monitor a bethesdai „váróban", de még ingyenes újság sem. Csak a jajongó, nyögdécselő, ordító emberek tömege. Ráadásul: ünnep. A népe, a zsidók ünnepe. Volt idő, amikor ő, a beteg ember másik tömegben volt. A Templomba zúdulók, áldozati állatot hozó, imádkozó, éneklő, tapsoló táncolók tömegében. Az egyiptomi szabadítást ünneplők tömegében. Jaj, ha egyszer Isten megszabadítaná őt ebből a szolgaságból! A kiszolgáltatottságból. Mert bármiben, bármitől is szenvedjen az ember, valamilyen fokon kiszolgáltatottá válik. Nem képes megtenni azt, amit korábban.

Betegsége előtt, 38 évvel azelőtt ez az ember futott, ugrált. Most pedig a két karján húzza magát a vízhez, de mindig későn ér oda. Dobnak neki valamit, elviszik a piszkát, de a gyógyulás egyre távolabbinak tűnik.

Te miért jössz el a Honvéd téri Bethesda tóhoz? Miért keresed fel a gyógyulás helyét? Tudod, hogy ez az? Mit hozol magaddal? Mitől szeretnél megszabadulni? Mire vársz? Bugyborékolásra, vagy arra, hogy Jézus megszólítson?

Oda, a Bethesda csarnokba egy napon belépett Jézus. Lehet, hogy máskor is járt ott, de most kiszúrta magának a segítség nélkül maradt embert. Azt, akinek a legkisebb esélye volt a tóba lépni. Őt megszólította. Őt szólította meg. „Akarsz-e meggyógyulni?" János evangélista írását lefordítva, Jézus valójában arra volt kíváncsi: „Akarsz-e egészségessé /hibátlanná, teljessé/ (ὑγιής = hügiész = higiénikus...) válni?" Hát micsoda kérdés ez? Hogyne akarna? Hogy lehet ilyet kérdezni? Gúnyolódik rajta ez a galileai kiejtéssel beszélő ember? „Akarsz-e meggyógyulni?" Mit lehet erre válaszolni? Olyan, ez, mint amikor az autós kereket cserél az országút szélén. Lelassít mellette valaki és kiszól az ablakon: Defekt? Mit lehet erre válaszolni? Nem, csak kicserélem, mert a másik gumi jobban tetszik?!

Akarsz-e meggyógyulni?" - kérdezi Jézus. Ha beleéljük magunkat a 38 éve beteg ember helyzetébe, elképzelhetjük, hogy első felindulásból eszébe juthatott azt válaszolni: Hogy akarok-e meggyógyulni? Á, dehogy, csak minden nap idehúzom magam, aztán élvezem ezt a remek kis jajongó társaságot! Nem hiszem, hogy Jézuson kívül bárki is ezt kérdezte volna ettől a betegtől. A kérdés abszurditása a megdöbbentő! Mert mi is volt benne? Az akarat kérdése. Aki meggyógyul, annak életformát kell váltania! Akarsz-e másként élni, mint eddig? Jézus kérdezi: „Akarsz-e meggyógyulni?" Készen állsz arra, hogy megszűnnek a panaszaid? Készen állsz arra, hogy nem fognak sajnálni, és te sem sajnáltathatod magadat? „Akarsz-e meggyógyulni?", vagy elég jól berendezkedtél azon a kis hordágyon, tested, lelked fájdalmain?

Mit felelsz Jézusnak? „Akarsz-e meggyógyulni?" Kész' vagy-e új életet kezdeni? Tényleg meg akarsz-e szabadulni személyes múltad sérelmeitől, vagy jó azokat felemlegetni, átkötözgetni, elmesélni, meg nem bocsátani? ... Akarsz-e megszabadulni attól a kis titkos bűnödtől, vagy elég szórakoztató ahhoz, hogy színt vigyenek a mindennapjaidba? ... Akarsz-e független lenni a függőségedtől? Nem a cigarettáról, az alkoholról, a kábítószerről beszélek, de még csak nem is a kávéról, vagy arról a tábla csokiról. Arról, ami elveszi az idődet, energiádat, szeretetedet az Istentől. Akarsz-e újra független lenni attól, amivel még büszkélkedsz is, holott tudod, hogy a rabja vagy? ... Akarod-e, hogy rendbe jöjjön a házasságod, vagy jobb a másikat okolnod a saját hibáid miatt is?... Akarod-e rendezni a kapcsolatodat a gyerekeiddel, vagy csak a neked járó tiszteletet, az értük hozott áldozataidat emlegeted? ... Akarod-e, hogy a környezetedben élők ne kényszerből hallgassanak végig, hanem örömmel keressék a társaságodat? ... Akarsz-e uralkodni a nyelveden és a haragodon, vagy úgy érzed jól magad, ha továbbra is a szádra kerül az, ami a szíveden van, legyen bármi a következménye? ... Akarod-e, hogy Isten rendezze az anyagi ügyeidet, vagy majd te továbbra is eldöntöd, mennyi jár Neki? ... Akarsz-e kevésbé félni, és jobban bízni? ... Akarsz-e újra mosolyogva elaludni és örömmel ébredni? ...

Ugye, milyen egyértelmű kérdései van Jézusnak? Ugye, hogy mégis gondolkodni kell a válaszon? Vajon miért? Mert jól elrendezkedtünk a betegségeink, sebeink, sérüléseink matracán. Szeretjük Jézust, mert foglalkozik velünk, de nem tudjuk, mihez is kezdenénk, ha meggyógyítana a néhány, előbb említett dologból, ami nincs teljesen rendben.

Akarsz-e meggyógyulni?" Hozzánk hasonlóan, a medencénél fekvő beteg is elkezdett mellébeszélni. „Uram, nincs emberem, hogy amint felkavarodik a víz, beemeljen a medencébe: amíg én megyek, más lép be előttem." Jézus eldöntendő kérdést tett fel, amire a válasz: igen, vagy nem. A fekvő beteg rossz választ adott. Az előbb felemlegettünk néhány kérdést, saját bajainkat, amiből Jézus biztosan meg akar gyógyítani. Mit válaszolsz rá? Igen, vagy nem? Ösztönösen elkezdünk magyarázkodni. Házasság, anyagiak, függőség, rossz szokások, kapcsolataink, bocsánatkérés, igazi betegség. „Akarsz-e meggyógyulni?" „Uram, nem olyan egyszerű a helyzet..." Az alapválaszunk nekünk is az: „nincs emberem", vagyis, ahogy életem bármelyik területén én képzelem el a gyógyulásom menetét, úgy, jelenleg nem lehetséges. A 38 éve beteg ember és az azóta élt sérült testek és szívek szerencséjére Jézust nem érdekli a rossz válasz. Nem érdeklik az ész érvek. Ő tudja, mit akar. Ehhez már csak a beteg akaratát kell hozzáadni. „Kelj fel, vedd az ágyadat és járj!" Ez nem kevesebb, mint: Kelj fel! A te akaratod és az én erőm felállít! Egyik nélkül sem megy! Az én erőm akkor lép működésbe, amikor te meg akarsz gyógyulni. Amikor te vállalod a gyógyulás kockázatát. A napi rutinok, a megszokás, a gondolatmenetek, a sopánkodás, az önsajnálat 180 fokos fordulatát. Én adom hozzá az erőt, te pedig az akaratodat.

Ott, Jeruzsálemben sikerült! Annyi kellett hozzá, hogy a beteg férfi azt tette, amit Jézus parancsolt neki. Nem a mellette lévő vaknak, sántának, sorvadásosnak sikerült, hanem neki! Jézus gyógyítása arra érvényes, arra az esetre, akihez éppen szól. Akit megszólít. Többet, vagy csak egyet. Ő dönti el.

Mire van szükség a te gyógyulásodhoz, Honvéd téri Bethesdához jött betegnek? Két dologra. (1) Arra, hogy ne abban reménykedj, ahogyan te szerinted jön a gyógyulás! A bethesdai beteghez nem az lépett oda, aki az ő reménysége szerint cselekedett volna; aki beemelte volna a vízbe. Merd elhinni, hogy nem feltétlenül azon a forráson keresztül jelenti ki magát neked a gyógyító Isten, akit annyira vársz, akitől annyira várod! (2) A 38 éves beteget „rendelési időn" kívül, szombaton kereste fel Jézus. A zsidó törvények szerint szombaton, életveszély elhárításán kívül nem volt szabad gyógyítani. Elég rugalmas vagy-e Jézus időbeosztásának elfogadásához? Ő nem biztos, hogy akkor érkezik, amikor várod, amikor szerinted „itt az ideje".

„Miért" kérdésekkel kezdtem az igehirdetést. Miért a fürgék gyógyulhattak meg, stb. Majd Jézus megmondja, amikor akarja. Azért még mocorog bennem valami. Jézus a tanítványai nélkül ment be a Bethesda csarnokba. Ki mesélhette el, mit csinált ott? Bárki, aki tanúja volt a jelenetnek. És: a gyógyult beteg.

Hányan hallották ma ezt az igehirdetést? Ki mondja el, mire biztatta Jézus? Fogadd meg, és add tovább: Legyen bármi bajod, tedd azt, amit Jézus parancsol neked! Nagy, örömteli meglepetésekben lesz részed! Ámen

 

 

Csatolt dokumentumok:

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 287, összesen: 1246695

  • 2018. június 20., szerda

    Kökényessi Ági számára nem kellettek hatalmas díszletek, bonyolult színpadi rendezés, látványos elemek ahhoz, hogy Árva Bethlen Kata alakját rendkívül...
  • 2018. június 19., kedd

    Történelmi mérföldkő a csömöri gyülekezet, de a település életében is a Magvető Házának átadása. A beruházás első ütemében felépült a gyülekezeti tere...
  • 2018. június 18., hétfő

    A mindenkori hatalomnak nemcsak a gyakorlati, konkrét ügyeket kell megoldania, hanem valamilyen eszmeiséget is hitelesen kell képviselnie. Hogyan tud ...
  • 2018. június 17., vasárnap

    Állítása szerint az udvarlásban gyerekes és naiv volt, leendő felesége mégis határozottnak és megbízhatónak látta. A nő viszont saját magát nem tartot...
  • 2018. június 15., péntek

    Zénó Isten élő molinójaként tesz tanúságot hite mellett, amely megmentette őt, a fókuszban ez áll. És ennél jobb reklám nem is kell annak a gondolatna...
  • 2018. június 14., csütörtök

    A gyülekezet köztiszteletben álló prédikátora otthon szülőként áll helyt, akinek esendősége közvetlenül hat gyermekeire. Vajon hogyan birkóznak meg ez...
  • 2018. június 12., kedd

    „Majdhogynem pásztor nélkül való nyáj volt ez a gyülekezet. Már maguk az emberek is lemondtak saját magunkról, havi egy istentisztelet jelentette a le...
  • 2018. június 12., kedd

    Interjúnk Monostori Ferenccel, a Dunamelléki Református Kántorképző vezetőjével a tanfolyamról és az orgonisták mai szerepéről gyülekezeteinkben. A ká...
  • 2018. június 11., hétfő

    Átadták a 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjait. Kiemelt dicséretben részesült egy református diák is, tartásjavító tásk...
  • 2018. június 07., csütörtök

    Érdemes még valaki mással gyorsan újat kezdeni, vagy van esély egy halódófélben lévő házasság újjáélesztésére? Meddig érdemes menteni a menthetőt, és ...