belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Hajdúné Tóth Lívia

Nem kell félni

A Kicsi visszafordult, újra összeszorította a száját, és a kötélhágcsóhoz lépett.

A Kicsi először csak messziről nézte a nagyokat. Egyik lábával a homokozó peremén álldogált, míg a másikat egészen belefúrta a földbe. Látszólag teljesen lebénította az a könnyedség és természetesség, amivel a hétévesek birtokba vették a mászókát, és az onnan induló, nagy, piros csúszdát. Nekifutásból pattantak fel a kötélhágcsóra, kapaszkodás nélkül léptek a pallóra. Már csúsztak is, nem gondolkoztak. Gyorsak voltak és hangosak. Egész viselkedésükben ott volt az első osztályosok lelkesedése, és az első napok iskolai szorongása utáni fékezhetetlen felszabadultság.

A Kicsi kivette a lábát a homokból és kilépett a kavicsos utacskára. Keze tétován rándult egyet a teste mellet, majd biztonságot keresve a zsebébe vándorolt. Csak nézte, nézte a magas tornyot, a csúszdát és a hangos gyerekhadat. Száját összeszorította, mint aki elhatározásra jut, de aztán nem mozdult.

Hosszú ideig állt így. A gyerekek jöttek, mentek, rohangáltak körülötte, időnként egészen üresen hagyva a csúszdát a hinta vagy más játék kedvéért. De a Kicsi nem mozdult akkor sem. Csak állt, zsebre tett kézzel és vonalba szorított szájjal. Szemlélődéséből a háta mögötti hang zökkentette ki. „Megpróbálod?"- kérdezte a hang, ő pedig határozottan bólintott. És mint aki csak erre a kérdésre várt egészen idáig, nekiindult a toronycsúszda felé. Félúton veszíteni kezdett a lendületéből. Tett még pár lassúbbodó lépést, de a gumiszőnyeg szélénél teljesen megállt és hátranézett. „Velem jössz?" - kérdezte egészen halkan, majd sóhajtva, mintegy magyarázatképpen hozzátette: „magas ez a torony, magasra kell mászni."
„Végig itt leszek, ne félj!" - mondta a hang.

A Kicsi visszafordult, újra összeszorította a száját, és a kötélhágcsóhoz lépett. Megkapaszkodott, és fellépett az első fokra. Ujjai elfehéredtek a szorításától. Látszott, küzd azért, hogy ne billenjen ki az egyensúlyából. Majd újra lendületet vett, megfeszítette izmait, és fellépett a másodikra fokra. És így tovább. Lassan, küzdve, koncentrálva, egyetlen pillanatra sem tévesztve szem elől a célt, haladt előre. Először csak suttogta, aztán már hangosabban mondta a saját maga megnyugtatására, biztatására ismételgetett mondatot. A torony tetején, a csúszdához érve azonban már felszabadultan, torkaszakadtából kiabálta:
„Nem kell félni, itt van apa!

Homokos kezével megigazította homlokára tapadt, szőke haját, nagy levegőt vett, és ellökte magát a csúszdán.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. április 23., kedd,
Béla napja van.
Tartalom
Felszín

Turcsik Ferenc
Lovag és/vagy lovak?
Cél és eszköz, avagy hogyan viszonyulunk az életünkhöz?

Czapp Enikő
Mennyből az angyal
A hülyeség nem akadály! Sőt!...

Pete Violetta
Rapid randi keresztény módra
Itt senki sem kamuzott…

Magasság

Gueth Péter
Egyház az állam szélén
Igazából nem az számít, hogy az egyház sokat, vagy keveset beszélne önmagáról, hanem az, hogy mit is mond valójában.

Mélység

Nagy László
A bátortalanság bátorságának ereje
Az életben nincs rosszabb üzlet annál, mint, hogy a jövőtől való félelemre hallgassak.

Turcsikné Révész Judit
Bátorság a kitartáshoz
Dr. Németh Dávid előadása nyomán

Teljesség

Pete Violetta
A kereskedő bátorsága
- Jó üzlet Krisztussal

Pete Violetta
A lovag a nő és a gyermek
Minden híresztelés ellenére létezik használható modell!

Pete Violetta
Csillag *
Láttuk már rendszerek szolgálatában állni, zászlókon lengeni...

Czapp Enikő
Isten arcai
Tükör által homályosan...

Üzenet

Tóth János
A láthatóból a láthatatlan felé
Honnan veszed a bátorságot, hogy ne a reklám, a celebek világában élj?

Fodorné Ablonczy Margit
Imádkozzunk Kálvinnal
„Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél. Ura szívből bízik benne..."

Magyarné Balogh Erzsébet
Megrepedt nád
A szolga, akiben az Úr gyönyörködik, teljes Isten Lelkével és teljes Isten törvényével.

Áthallások

Gaszner Veronika
Az Orléans-i szűz
Vajon tényleg voltak Szent Johannának látomásai? Nem tudhatom. Ahogyan azok sem tudhatták, kinek döntése végül máglyára jutatta.

Czapp Enikő
Csatornák
Szavakon innen és túl

Hajdúné Tóth Lívia
Nem kell félni
A Kicsi visszafordult, újra összeszorította a száját, és a kötélhágcsóhoz lépett.

Pete Violetta
Reggeli szerencsétlenkedésem csodája
Szegény alkimisták, szegény rózsakeresztesek, szegény szabadkőmívesség!

Riport

Szerkesztő
Csillagpont + Böszörményi Gergő
Vélemények, válaszok

Szerkesztő
Kulcsmondatunk
Hol van a bátorság?

Kitekintés

Gueth Péter
Környezet tudatos terhelés
Házam az atomerőmű árnyékában.

Látogatóink száma a mai napon: 11793
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57846120

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat