belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika

Ébredj már fel!

Egy sorozat a megbomló elme határán, harcban a feloldozásért

A bűnbocsánat első lépése, hogy szembenézzünk azzal, amit elkövettünk. De sokszor ez észbontóan nehéz. 

A bűneinket bevallani, akár csak saját magunknak is, nem egyszerű feladat. Mert az ember igen könnyen felmenti önmagát. Hogyne mentené fel, hiszen saját indítékait ismeri a legjobban, saját érveit tartja a legmeggyőzőbbnek, és neki magának kell elhordozni a lelkiismeret-furdalást is, ha kiderül, hogy mégiscsak ő a bűnös.

Hazudunk hát magunknak nemegyszer, projekcióinkból akár egy teljes világot is képesek vagyunk felépíteni, mint az NBC frissen forgatott minisorozatának (Awake) főszereplője, Britten nyomozó. A film főszereplője egy este családjával autóbalesetet szenved, s a későbbiekben képtelen visszaidézni, hogyan is történt a dolog. Annyi bizonyos, hogy ő vezette az autót, és lesodródtak az útról. Ám ezen túl minden bizonytalan, még az is, hogy ki élte túl a tragikus kimenetelű ütközést. 

Megkettőzött világ 

Britten képtelen szembenézni a ténnyel, hogy fia vagy felesége haláláért ő maga a felelős, inkább kiépít hát magának egy álomvilágot. Pontosabban kettőt. Az egyik világban a felesége él, s próbál túllépni gyermekük halálán. Az asszony könyörög, hogy költözzenek el, kezdjenek új életet, legyen újra kisbabájuk. A férj viszont foggal-körömmel ragaszkodik a régi lakáshoz, és hallani sem akar új gyermekről. Mert este, ha lefekszik aludni, egy másik világban ébred fel. Nem a Marson vagy a mennyországban, hanem a saját lakásában, ahol kamaszfia várja, élve és elevenen. Ebben a világban nemcsak az önváddal, hanem a kamaszgyerek néma vádjával is meg kell küzdenie. Vissza kell nyernie fia szeretetét és bizalmát, akit mélyen megrendített anyja tragikus elvesztése.

A párhuzamos világok sok helyütt fedik egymást, bár az azonos szereplők másként viselkednek a két színhelyen, mégis tárgyak, helyszínek, események szüremkednek át egyik világból a másikba. Britten teljesen összezavarodik, fogalma sincs, melyik világ az álom, és melyik a valóság. Ebben a zavarodottságban egy darabig pszichológusai sem tudnak segíteni. Mert – mint mindenből – pszichológusból is kettő van Brittennek, és gyökeresen más álláspontot képviselnek.

Egyikőjük szerint a nyomozónak végre fel kellene ébredni a valóságra, elfogadva a tényt, minden brutalitásával együtt, hogy fia haláláért ő a felelős, mert ez a fajta tudathasadás újabb tragédiákhoz fog vezetni. Britten azonban nem akar felébredni. Egyformán ragaszkodik a fiához és a feleségéhez, a tudathoz, hogy a végzetes hiba korrigálható. A másik világban ugyanis egy megértőbb lélekgyógyászra talál, aki szerint ez a megduplázott világ pontosan azért szükséges, hogy ép elmével és lélekkel tudja feldolgozni a traumát, amit felesége elvesztése okoz, és meg tudjon bocsátani magának végre. 

Dupla megoldás – vagy mégsem? 

A filmsorozat műfaji sajátosságai alapján természetesen addig húzódik a konfliktus kibontása és megoldása, amíg csak lehet. Így aki nem akar epizódonként két gyilkossági ügyet Britten nyomozó tudatalattijának segítségével megoldani, annak elég „megfelezni” a sorozatot. Az első két rész és az utolsó három epizód szinte törés nélkül egy mozifilm forgatókönyvét hozza, amelyben szépen ívelve rajzolódik ki előttünk az a lélektani dráma, ami egy feldolgozhatatlan trauma megoldásáról szól. Bűne felismeréséhez, a bűnbánatra jutáshoz ugyanis a nyomozónak a saját lelkében kell egyfajta nyomozást, feltáró munkát végeznie. Ehhez a kőkemény feladathoz ad segítséget a két párhuzamos és egyaránt valóságos(nak tűnő) világ. Apró momentumokból, a tudatalatti egy-egy felvillanásából, emlék- és hangfoszlányokból áll össze a kép, amelynek hatására Britten fel tudja vállalni a bűn terhét.

De pontosan melyiket is?

A felettes én uralta, kemény világban egyszerű a képlet, és rövidre zárt a megoldás: fia haláláért ő a bűnös. A bűn felvállalásának utolsó lépéseként a filmben katartikus erővel megszólaló bűnvalláshoz azonban kevés, ha a „sértett fél” ad feloldozást. A megélt bűn súlyát csak a jóvátétel enyhítheti, ezért is van szüksége Brittennek (és a forgatókönyvírónak) arra, hogy egy másik apa felé is (látens) bűnvallást tegyen, s hogy néma megértése által feloldozást nyerhessen.

A második világban ennél bonyolultabb a helyzet. A nyomozó egy bűnszövetkezet áldozata, a baleset valójában gyilkossági kísérlet volt, amelyben „sajnálatos módon” nem Britten, hanem a felesége vagy a fia halt meg. Ám ezen a szálon is belép a lelki aspektus. A megkettőzött világ gyászfolyamatában  a férfi lelkiismerete feltárja azokat a fiához, feleségéhez fűződő hamis viszonyulásait, amelyek miatt jogos az önvád. S itt visszafordul a kérdés: vajon mulasztásaink, kommunikációs félresiklásaink nem vezetnek-e hasonló mindennapi tragédiához, amely megkettőz(het)i számunkra a világot, amit mélytudatunk és képzeletünk szüntelenül szeretne kijavítani. A „megoldás”, a film végkifejletében elrejtett „csavar” sajnos szabványosan amerikai, de a Jason Isaacs nevével fémjelzett film (Isaacs a főszereplő és a producer is egyben) így is erősen megmozgatja a fantáziánkat és gondolatainkat.

Vélhetőleg a tévétársaság számára nem volt túl nagy kasszasiker az Awake, így az első évad után rövidre zárták a filmsorozatot. Talán túl erős volt a lelki szál a szappanoperák nézőinek. Akit viszont érdekel a bűnbánat és megbocsátás folyamata, annak érdemes megnéznie ezt a sorozatot. Vagy legalábbis a felét.

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. április 25., csütörtök,
Márk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Bölcsföldi András
Szörnyű fegyver
„Mindennapi vétkeinket bocsásd meg nekünk…”

Gondolkorzó

Koczor Tamás
Gyónás nélküli egyház?
Közösségi vagy egyéni, kabinos vagy szabad…

Felszín

Dobóczky László
Fekete nap
Szembesülés önmagammal

Horváth Zsuzsanna
Pár-beszéd
Végigjárni a történetet

Magasság

Miklya Zsolt
„Ó, irgalmatlan Bárd!”
A megbocsátásról – Jorge Luis Borges, Gergely Ágnes és Arany János nyomán

Mélység

Pete Violetta
Egek ura, a föld száműzöttje
„Szeretném, ha szeretnének…

Nagy Zsuzsanna
Egy tömeggyilkos egyedfejlődése
Beszélnünk kell Kevinről

Szakács Gergely
Merülés
Mersz-e a mélységeidbe nézni?

Teljesség

Tóth Sára
Jóvá lehet-e tenni a jóvátehetetlent?
Feltétel nélkül?

Üzenet

Székely Tamás
Valóban van bocsánat?
Adós rabszolga és úr egy személyben

Áthallások

B. Tóth Klára
Bocsánat vagy bocsika?
Biblia, művészettörténet és a medvebocs

Bradák Soma
Szabadon bocsát
Az emberi tragikum zenébe öntve

Miklya Luzsányi Mónika
Ébredj már fel!
Egy sorozat a megbomló elme határán, harcban a feloldozásért

Riport

Kojsza Péter
Kegyelem, amely kiemel a mélységből
Az alvilágtól Istenig

Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika
Munka nélkül
Létszám- és önbecsülés-leépítés

Látogatóink száma a mai napon: 4572
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44211004

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat