Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Lelki Oázis

Csak Istennél csendesül el lelkem,
Tőle kapok segítséget.- Zsoltár 62,2

Jézus mondja.
"Jöjjetek énhozzám mind, akik megfáradtatok,
én meg vagytok terhelve és én megnyugvást adok nektek.-
Máté 11,28


A LELKI OÁZISOK KELLENÉNEK
Imádságaimban, egyre többször jön elém az a gondolat, hogy vajon miért nem eléggé hatékony a lelki munkánk, mit és hol rontunk el?
Az evangélium hirdetéséhez tulajdonképpen minden rendelkezésünkre áll. Mindenünk megvan, csak éppen nem tudunk elég jól élni az Istentől kapott lehetőségeinkkel.

Pedig már megtanulhattuk volna, hogy megfáradtan, kimerülten nem lehet hatékony munkát végezni lelki téren sem! Nagy lemaradásunk, bepótolnivalónk, feladatunk van tehát ezen a téren!
Mi, az ige szavaival élve nemes harcban állunk a lelkek mentésének harcmezején. A frontharcosok számára, hatékony feladatuk megvalósításához elengedhetetlenül hozzátartozik az alapos felkészítésen túl a pihentetés is! Kimerülten, utánpótlás híján nem lehet győztes csatát vívni.
Tudjuk, hogy az Úr Jézus jól ismerve tanítványait fizikai és lelki erejét, nemcsak a felkészítésükkel, a hadrafoghatóságukkal törődött, hanem a pihenésükre is igen nagy gondot fordított:

"Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.- Mk. 6,31
Minket is jól ismer. Látja, hogy nekünk is mennyire nagy szükségünk van a megpihenésre, a felüdülésre, a csendre, a Vele való áldott meghitt jelenlétre, a testvéri körre.

Nagyon kellenének tehát olyan lelki központok, lelki bázisok, lelki oázisok, amelyekről a Szentírásban több helyen is olvashatunk:
"...hogy Isten akaratából örömmel érkezzem
hozzátok és megpihenjek nálatok." Róma 15,32
"A szentek szíve felüdült általad testvérem.- Filemon 7
"Aki mást felüdít, maga is felüdül- Péld. 11,25

BÉKESSÉG SZIGETEK KELLENÉNEK!
Sajnos még nincsenek kiépülve olyan lelki menedékek, béke bázisok, ahol a megfáradt, vagy idős hívő testvéreink, vagy lelkészeink állandó otthonra találnának. Nem az általában ismert idősek otthonára gondolok, hanem olyan OTTHONRA, ahol nemcsak megpihenhetnének, hanem erejükhöz mérten hasznos szolgálatokat vállalhatnának, átadva a hit drága kincsét a következő nemzedéknek.

CSEND SZIGETEK KELLENÉNEK!
Nagyon hiányoznak azok a csend szigetek, ahova bármikor menekülhetnének a megfáradt hittestvéreink, a zaklatott családokból, a megrázó élethelyzetekből elcsendesedni, erőt nyerni, ahova el lehetne vonulni csak az Úrral, ahol nyugodt körülmények között lehetne átgondolni életüket, feladataikat, szolgálataikat. Ahol biztos menedéket találnának nemcsak egy-két napra, vagy hétre, hanem huzamosabb időre is, ha erre van szükségük!

LELKI OÁZISOK KELLENÉNEK!
Égetően szükségesek lennének azok a lelki oázisok, ahol megfelelő feltételek mellett az evangélium frontharcosai együtt
imádkozhatnának és rákészülhetnének a következő nagy feladatra, mely számukra egyúttal a lelki hátteret, az imádságos hátországot is biztosíthatná. ( a menedék, a felkészülés, a pihentetés helye)

Ezekben a lelki központokban szinte folyamatosan lehetne csendesheteket is szervezni, különböző korosztályok számára, hisz minden feltétel: lelki, személyi, szolgálói ideálisan együtt lehetne,Istenünk dicsőségét szolgálva.
. ***
" Ezt mondja a magasztos, a felséges,
aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve:
Magasságban és szentségben lakom,
de a megtörttel és az alázatos lelkűvel is.
Felüdítem az alázatosak lelkét,
felüdítem a megtörtek szívét.- Ézsaiás 57,15

Ha már Isten mindent megtett azért, hogy nekünk békességünk legyen, nem kellene-e nekünk is nagyobb hangsúlyt helyezni a lelki testvéreink békességének biztosítására?
A lelkek mentésének nemes harcában minden hívő ember fontos és felelős. Azáltal, hogy az Úr Jézust befogadtuk egy test tagjai lettünk, egymást segítve egy célt kell tehát szolgálnunk, együtt kell lépnünk, tennünk amíg még lehet.
Ezt természetesen csak abban az esetben és addig tudjuk, amíg:
"...az élet Igéjére figyelünk!" Filippi 2,16.
Boldog az a keresztyén, akiről Dícsőséges Ura, Jézus Krisztus majd elmondhatja: Megtette ami tőle telt!

Nyírtura, 2004.

Trencsényi László
református lelkipásztor

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 21, összesen: 252605

  • 2025. december 24., szerda

    Ha karácsonykor úgy tekintünk az egész világra, meg arra a kicsi világra is, ami körülvesz, mint Isten szeretetének címzettjére, az megváltoztatja a m...
  • 2025. december 23., kedd

    Hogyan érkezünk a jászolhoz?
  • 2025. december 22., hétfő

    Cikkünkben annak járunk utána, miért és hogyan gyűlnek össze reformátusok is szenteste éjszakáján, például Budakeszin, hogy Jézus születését ünnepeljé...
  • 2025. december 21., vasárnap

    1944 utolsó napjaiban Csabdin sűrűsödött össze a történelem: az ünnepre való készülődés egy csapásra az életben maradásért folytatott harccá vált a fe...
  • 2025. december 21., vasárnap

    A várakozás négy hete ajándék arra, hogy testestől, lelkestől ünneplőbe öltözhessek. Annak bizonyosságába, hogy szeretnek, ha nem érdemlem is, és én i...
  • 2025. december 19., péntek

    Moldvai csángó népdal Dr. Lovász Irén Kossuth-díjas előadóművész és a KRE BTK hallgatóinak előadásában.
  • 2025. december 18., csütörtök

    Szabóné László Lilla családi receptje
  • 2025. december 18., csütörtök

    Megjelent a Parókia portál válogatás magazinja, a Karakter decemberi lapszáma!
  • 2025. december 18., csütörtök

    Egy nem szokványos könyvajánló – megjelent a sorozat záró kötete.
  • 2025. december 18., csütörtök

    A mai nagyvárosi kontextusban egészen mást jelent a tanítványozás és a hivatás viszonya, mint másol vagy más korban. Vígh Eszterrel beszélgettünk.