2016. július 20., szerda - Szabó László Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Református Félóra Budapestről 15.-16.

 

"Jónás elment Ninivébe az Úr szava szerint kiáltott és ezt mondta: Még negyven nap és elpusztul Ninive." Jónás 3,4
Jónás próféta könyve voltaképpen egy akaratpróba. Egymásnak feszül Jónás akarata és az Istené. De végig ott van a kérdés minden esemény mögött, vajon melyik lesz az erősebb? Jónás még a halálba is képes beleugrani csak azért, hogy ne tegye meg azt, amit Isten akar. Fontosabb számára maga gyártotta identitása, mint bármi más. Azonosul azzal az énképpel, hogy "én vagyok az Isten elől futó ember..." Dobjatok be a tengerbe! - mondja a hajóskapitánynak. Aztán végül mégiscsak eljut Ninivébe, ahova Isten küldte. Prédikációjának hihetetlen hatása lesz, az egész város megtér. (Tovább az áhítat folytatásához)

"Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat!" János 21,15
Jézus a Péterrel való párbeszédben úgy írja le az életet, mint amely akaratnyeréstől akaratvesztésig tart. Amikor fiatal az ember, azt a nagy tunikát, amit akkoriban hordtak gyorsan magára veszi, a fejen meghagyott nyíláson át könnyedén magára ejti, fogja az övét, és csípő felett jól megszorítja, aztán már mehet is. Mindenki pontosan látja a viseletén, hogy ő kicsoda. Ura az életének, nyilván a megadott körülmények között. Aztán az ember idősebb lesz, és már nem tud bebújni a ruhába olyan könnyedén. Meg kell küzdeni azért, hogy beletaláljon abba a lyukba, és szépen kisimuljon a ruha, de az övet még nehezebb szorosan megkötni, kell a segítség. Aztán az ember már nem megy amerre lát, és hiába van piros szegély a ruhán, hiába van a rang, ettől nem fog könnyebben szaladgálni. (Tovább az áhítat folytatásához!)

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 1492, összesen: 732434

  • 2024. július 22., hétfő

    A református főkapitány, hídvégi Nemes János életébe és imádságaiba enged bepillantást 17. századi naplója.
  • 2024. július 19., péntek

    Megszólalásig hasonlít egymásra a ráckevei és a tiszakécskei templom. Mi most megkerestük a templomtestvérek gyülekezeteit.
  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.