2019. március 12., kedd - Szabó László |
Március 15-e - másképpen!
Én így (is) ünneplem március 15-ét!
Ezeken az oldalakon évről évre megjelent valami rövidke írás, ami felidézte a 48-as eseményeket, azokat a személyeket, akik nevüket, sokszor életüket, vérüket adták a hazájukért, a szabadságért. Érdekes, színes történeteket olvashattak, akik március közepén ide látogattak, bizonyára sok újdonsággal is gazdagodhattak.
Ez évben arra gondoltam, hogy azt próbálom elmondani, miről fogok mesélni unokáimnak a nagy ünnep kapcsán.
Pedig tudom, hogy több szülő felteszi a kérdést, hogy van e értelme óvodában, alsótagozatban a nemzeti ünnepek megünneplésének. Van e értelme, lehetséges e ilyen fiatalkorban a nemzeti tudatot ébresztgetni.
A módszer minden esetben más és más lesz, de az nem lehet kérdés, hogy beavassuk e a gyerekeket ennek a csodálatos ünnep rejtelmeibe.
Én nem hatalmas, véres csatákról, nem köztársaságról és francia forradalomról, árulásról fogok mesélni. Sokkal inkább színes egyenruhákról, különleges fegyverekről, elöltöltős puskákról, karabélyról, kardról, ágyúról. A dobok és zászlók szerepéről, s bizony lehet, hogy masírozás közben le fogjuk verni egy-egy lábos, vagy fazék zománcát, utánozván a hajdan volt dobok pergését. Tudom, hogy túl vagyunk már néhány Petőfi versen, így el lehet mondani, hogy a nagy költő a katonák buzdítására, a nép lelkesítésére is írt költeményeket. Arról is fogok mesélni, hogy annak idején az emberek családostól mentek templomba mielőtt a harcmezőre mentek volna a fiatal férfiak, s együtt imádkoztak az Úrhoz, hogy szerencsésen, épségben tudjanak majd megérkezni a csatákból.
Aztán néhány szép vers is megtanulható, hiszen szerteágazó és bőséges az irodalmunk, vagy a megzenésítettek elénekelhetők. Pédául:
Weöres Sándor: Paripám csodaszép pejkó
Paripám csodaszép pejkó
ide lép, oda lép, hejhó!
Hegyen át, vízen át vágtat,
nem adom, ha ígérsz százat!
Amikor paripám ballag,
odanéz valahány csillag.
Amikor paripám táncol,
odanéz a Nap is százszor.
Esik azső, hajlik a vessző
Esik az eső, hajlik a vessző,
Haragszik a katona, mert megázik a lova.
Ne haragudj katona, majd kisüt a napocska,
Megszárad a lovacska!
Sarkady Sándor: Fel! Itt az óra
itt az óra!
Aki vitéz
fel a lóra!
Rajta vagyok, rajta máris,
vitéz volt a nagyapám is!
Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot
Huszárgyerek, huszárgyerek szereti a táncot,
Az oldalán, az oldalán csörgeti a kardot.
Ha csörgeti, hadd csörgesse, pengjen sarkantyúja!
Kossuth Lajos verbunkja a muzsikáltatója.
Falu végén, falu végén szépen muzsikálnak,
Oda hívnak engemet is magyar katonának.
Be is állok a verbunkba, ha már verbuválnak:
Elmegyek a pajtásimmal vitéz regrutának.
Szép a huszár, szép a huszár, felül a lovára,
Aranymente a hátára, kard az oldalára,
Virágcsokor a csákóján, úgy megyen csatába:
Ne sírj rózsám, megtérek még a szabad hazába!
Weöres Sándor: Megy az úton...
Megy az úton a katona,
zúg a vihar, fúj a szél,
zúg-búg, fúj a szél,
a katona sose fél.
Mitől félne? Kezibe kard,
gonoszoknak odavág,
dírr-durr, odavág,
sose bántsák a hazát.
Jól van dolga a mostani huszárnak
Jól van dolga a mostani huszárnak,
Nem kell szénát kaszáljon a lovának,
Mert a széna porcióba van kötve, van kötve, de van kötve,
Gyere rózsám, tedd a lovam elébe!
Édesanyám, ki a huszár, ha én nem?
Ki nyergeli föl a lovat, ha én nem?
Fölnyergelem aranyszőrű lovamat, lovamat, de lovamat,
Lerúgatom véle a csillagokat!
S végül egy kis séta sem fog ártani a rendhagyó történelemóra után. Érdemes kilátogatni a helyi 48-s szoborhoz, és megnézni, hogy az előző napi ünnepélyen milyen sokan, milyen szép csokrokat, koszorúkat helyeztek el a talpazatnál.
Próbáljuk meg így megközelíteni az ünnepet gyerekeinkkel, unokáinkkal.
(180315-szala)
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 1192, összesen: 651214