belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Teljesség

Kiss Gergely István

Istennek emberré

Mi mindennek kellett történni ahhoz, hogy az Istennel találkozni lehessen?

Kol 1, 19 - 20a:
Mert tetszett az egész teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben...

Nemrég nyílt meg egy kiállítás azzal a céllal, hogy a felnőttek elgondolkozzanak: milyen is volt az életük kisgyermekként? Milyen volt a külvilág gyermekszemmel? Az alkotók olyan lakást rendeztek be, amelyben az ajtók, ablakok, bútorok kétszer akkorák voltak, mint egyébként lettek volna. Így kerültek a kilincsek két és fél méter magasra, hogy csak nyújtózva lehessen elérni őket. Az asztal alatt felnőttek bújócskázhattak, a székre mászás pedig komoly tornamutatványnak bizonyult.

Bármilyen szemléletes volt is a kiállítás, egy hiányossága mégis akadt. A felnőtteknél nem voltak nagyobb emberek, akikre visszafiatalodva felnézhettek volna. (Nehéz manapság óriásokra szert tenni.) Márpedig egy pici gyermekhez képest minden felnőtt óriás. Amikor a keresztfiam csak 2 éves volt, le kellett hajolnom hozzá, hogy válthassak vele néhány szót babanyelven. Így egymagasak lettünk, és már nem is voltam számára olyan nagy. Megfoghatta a fejem, az orrom, a szemüvegem: ismerkedhetett velem. Ha állva maradok, nem értjük meg annyira egymást, mint így.

Nos, bármilyen profán is a hasonlat, Isten éppen ezt tette értünk, mikor Jézus személyében közénk jött a földre. Jézus Krisztus születésekor lehajolt az emberiséghez, és emberi nyelven beszélt és beszél ma is velünk. Úgy is mondhatnám ezt, hogy Ő, a hatalmas Isten, egyszerű emberi testet öltött magára, hogy közelebb kerüljön hozzánk, és meg tudja értetni magát velünk. Az igénkben ezt így olvastuk: „Mert tetszett az egész teljességnek, hogy benne lakjék..."; a Heidelbergi Káté 35. kérdés-feleletében pedig ez áll: „Mit tesz az, hogy fogantaték Szentlélektől, születék szűz Máriától? - Azt, hogy Isten örök Fia, aki igaz és örök Isten, és az marad, szűz Máriának testéből és véréből a Szentlélek munkája által valóságos emberi természetet öltött magára, avégett, hogy Dávidnak valóságos magva is legyen, aki atyafiaihoz mindenben hasonlatos, kivéve a bűnt." Vagyis Ő, a hatalmas Isten, aki örökké-való, egy Mária nevű fiatal lánytól született, és mulandó testet vett magára. Másként mondva: Isten emberré lett Krisztusban. Isten teremtő munkája, és minden, ami azon túl van, az egész teljesség a betlehemi csoda óta Krisztusban lakik.

Micsoda csoda ez! A végtelen a végesbe kerül. Felfogni is nehéz. Pedig mi, emberek állandóan a végtelent, a lehetetlent ostromoljuk. Mára már mániánkká vált, hogy egy szerkezetbe minél több funkciót zsúfoljunk. A mobiltelefonjaink valamikor csak telefonálásra voltak alkalmasak, a legújabbak pedig ki tudja, mire képesek még. Valamikor nagy találmány volt a nyomtatott áramkör, a mai mikrochipek pedig több száz ilyet tartalmaznak egy köröm nagyságú területen. A jelszó: minél több mindent, minél kisebb helyen. A „two in one" és a „three in one" kifejezések mára már szállóigékké váltak. Én pedig a kirándulásokon a sátram mellett állva egy hálózsákkal és a tokjával a kezemben bámulom a világ nagy fejlesztéseit, miközben fél órán belül sem sikerül a zsákot a tokjába miniatürizálnom, hogy megvalósítsam a „one in one" elvet. Egyszerre elképesztő és egyszerre groteszk ez a világ. Az Isten csodája nem ilyen. Ennél sokkal nagyvonalúbb.

A mi emberi példáink semmik ahhoz képest, amit Ő tett. Igénk azt mondja: az egész teljesség Krisztusban lakozik. Az Isten, aki a naprendszereket alkotta, melyek közül a miénk valószínűleg a legkisebb, emberi testet öltött magára. Az az Isten jött közénk, aki a Földet úgy alkotta meg, hogy az élet lehetővé váljék rajta, miközben az 108.000 km/h sebességgel száguld az abszolút sötét, -250 fokos világűrben, s az Egyenlítőn mozdulatlanul hasaló néger vadász, míg áldozatára les, másodpercenként 464 métert tesz meg. A teremtő Isten tehát Krisztusban lehajolt hozzánk, mint az apa gyermekéhez.

Mekkora csoda ez, és mekkora szeretet és alázat is egyben! Nem hatalmi pozícióból, marionettbábuként akarja hát manipulálni az embert, hanem szeretetből eljőve közé, annyira megalázva magát, hogy egy csecsemő első felsíró hangjaival köszön a földi világnak.

A fölolvasott igeszakasz mellé még egy igeverset idézek. A Filippi 2-ből, a Krisztus-himnusz egy részletét. Itt az áll, hogy nem élt vissza Isten mivoltával, hanem megüresítette magát, szolgai formát vett fel, és emberekhez hasonlóvá lett. Olyan lett, mint mi. Ahogyan mi is, úgy Ő is érzett fájdalmat, fáradtságot, örömöt és bánatot. Érezte a gyász fájdalmát, és a halál keserű poharában is része volt. Mindent érzett, amit szeretünk, és mindent, amitől félünk és rettegünk. Nem csak egy rövid utazás volt ez a Föld nevű sárbolygón, hanem egy sorsvállalás. Olyanná lett, mint mi. Micsoda szeretet, és micsoda alázat! Hol vagyunk mi ettől?

Adja Isten, hogy megértsük, mit jelent számunkra az, hogy Krisztus egyszerre volt Isten és egyszerre ember; ennek minden csodájával és alázatával együtt. Így lehet alkalmunk találkozni Krisztussal, kapcsolatba kerülni a végtelennel, érinteni az Istent.

Ámen

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Pete Violetta
Világít-e a lelked ilyenkor?
Milyen szerencse, hogy karácsony nem tör csak úgy ránk, hanem megelőzi advent.

Felszín

Jéger-Pete Renáta
Fontossági sorrend
Mivel töltöm ki a sosem-elég időt?

Jeney Edit
Boldog decembert!
Amit a csillag jelöl: magányügy!

Jeney Edit
A Barbie-baba
Ken és az álomház mellől a jászol mellé

Magasság

Tóth Sára
„Megszárad a fű, elhull a virág" - az idő és a bibliai hagyomány
Isten, aki bejelenti: újat cselekszem!

Turcsik Ferenc
„Kör közepén állok..."
...és forgok újra, meg újra, míg advent lesz újra

Turcsik Ferenc
A feneketlen mélység
A vég nélküli idő vakító ámulatában

Mélység

Nagy László
ALKALMAS a MOST éppen számodra?
Hamis elvárás, amikor a jelen minden áldásos ALKALMÁT megtagadjuk egy lehetséges jövőbeli miatt.

Nagy László
Alkalom a változásra
Különleges idők különleges helyzeteket szülnek, és néha új, különleges embert.

Turcsik Ferenc
Durci-murci
Daccal az alkalmaknak: „Csak azért sem akarok még egyszer belelépni ugyanabba a folyóba"

Teljesség

Kiss Gergely István
Istennek emberré
Mi mindennek kellett történni ahhoz, hogy az Istennel találkozni lehessen?

Géczy Katalin
A lehetetlen
Látnom kell Téged!

Fodorné Ablonczy Margit
Megvan az ideje...
„csak" be kell tölteni, amire való

Rácz Róbert
Az ünnepi alkalom gazdagsága
Áron is megvegyétek az alkalmatosságot!

Üzenet

Bölcsföldi András
Az Adventnek rendelt ideje van
A Prédikátor szava ma

Kovács Szilvia
A „most nem" és a „túl késő" után
Kifogásainkon fog az idő vas foga

Kovách János
Hogyan fordulhat jóra egy elrontott születésnap?
Kifejezni valamit abból a szeretetből, amit Isten akar ajándékozni

Áthallások

Békési Sándor
József álma
„...angyal mutatóujja forrasztja a magába zuhant emberhez az Isten üzenetét..."

Tóth Sára
Akkor a sötétség lesz a fény s lesz majd a csönd a tánc
Holtpontján a forgó világnak Isten belép az időbe

Gueth Péter
Kulcs a Mindenség kicsiny boltjához
Régi TITOK új csomagolásban

Réz-Nagy Zoltán
Leleplező karácsony - Bruegel Betleheme
Újra jön, hogy hatalmába kerítsen, megigézzen, vagy kifosszon és összetörjön. Szembesít minket boldogságunkkal, vagy boldogtalanságunkkal.

Miklya Luzsányi Mónika
A szólista - Film és valóság
Barátra van szüksége

Riport

Szerkesztő
Hogyan lesz alkalommá az ünnep?
Kerül-e püspökkenyér az ünnepi asztalra?

Szerkesztő
Készülődés egy kicsit máshogy
- egy vak családanya adventje

Kitekintés

Fekete Zsuzsa
Várakozás
Zöld füvön, nem várt ajkakon hangzik a dal

Miklya Luzsányi Mónika
Ajándék - kicsit másként
Dani az ajándék, akit nem cserélnének be.

Látogatóink száma a mai napon: 4886
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57377097

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat