belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika

Lehet-e halállal igent mondani az életre?

Emberek és istenek paradoxona

Magyar viszonyok között nehezen tudom elképzelni azt, ami Xavier Beauvois filmjével, a Des hommes et des dieux – Emberek és istenek – című alkotással történt Franciaországban.
Például azt, hogy a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját egy vallásos, konkrétan egy szerzetesekről szóló film nyerje el, azt pedig még kevésbé, hogy ez a film olyan széles tömegeket mozgasson meg, hogy politikai lépéseket legyen kénytelen tenni a kormány.
Márpedig 2010-ben Franciaországban ez történt: a cannes-i Arany Pálmát Xavier Beauvois kapta, a film nemcsak nagydíjas lett, hanem az év legnézettebb francia filmjévé is vált, melynek hatására Nicolas Sarkozy újra felvette az algériai kormánnyal a kapcsolatot, követelve, hogy több mint egy évtized után derítsék ki végre a szerzetesek mártírhalálának körülményeit. 

Misszionárius vagy szerzetes? 

A film ugyanis megtörtént eseményeken alapszik. Algériában, az Atlasz-hegységben működött a kilencvenes években egy kis ciszterci közösség, francia szerzetesekkel. A szerzetesek a falu lakóival valódi életközösségben éltek, együtt gazdálkodtak, árulták a terményeiket a piacon, ünnepeiket is közösen ülték. A falu szellemi vezetőivé váltak, amolyan vének tanácsává, akik nélkül elképzelhetetlennek tűnt az élet a kis arab falucskában.
A kilencvenes években Algériában iszlám szélsőségesek folyamatosan terror alatt tartották a keresztény lakosságot, s hamarosan világossá vált, hogy a megtorló akciók előbb vagy utóbb elérik az Atlasz lankái között megbúvó apró falut és kolostort is. A szerzeteseknek megvolt a lehetőségük arra, hogy egy európai rendházban keressenek menedéket, de ők kivétel nélkül mindannyian úgy döntöttek, nem hagyják el a rájuk bízott nyájat. Valójában ekkor dől el bennük, hogy önmaguknak élő szerzetesek maradnak csupán, vagy a helybeliekkel együtt szenvedő, sorsukat felvállaló misszionáriusok, akik saját példájukkal erősítik a falu közösségét. A ciszterci barátok igennel tudtak válaszolni erre a nem könnyű kérdésre: ott maradtak a kolostorban egészen addig, amíg a Fegyveres Iszlamista Csoport (GIA) tagjai el nem hurcolták őket. Csak egy barát, a legöregebb tudott megmenekülni, s hogy a többiekkel pontosan mi történt, a mai napig sem sikerült kideríteni. Csupán annyi bizonyos, hogy a szerzetesek levágott fejét két hónappal később megtalálták a gerillák egyik rejtekhelyének közelében, ám a testek sohasem kerültek elő. 

Igenek sorozata

 Az Emberek és istenek számomra elsősorban arról szól: ahhoz, hogy valaki valódi misszionárius legyen, nem elég felvenni a szerzetesi csuhát, a diakonissza fityulát vagy az orvosi köpenyt, nem elég vállalni a puritán életformát, a lemondást, a nélkülözést. Igent kell mondai Isten elhívására is, ami életre-halálra szóló sorsközösséget jelent. Erre a létközösségre egyedül Isten készíthet fel, csak ő adhat hozzá erőt. Ezt a lelki utat mutatja be a film, mély empátiával, nagyon árnyaltan. A megszentelődés útját, a szó biblikus értelmében. Azt a fajta letisztulást, lecsupaszodást, amit csak azok képesek végigélni, akiket Isten kegyelme igazít meg. A film gyönyörűen megmutatja, hogy a szerzetesek is emberek: tele félelmekkel, gyötrődésekkel, mégis képesek arra, hogy lemondjanak saját magukról. Áldozatukkal Krisztust ábrázolták ki, aki önmagát adta sokakért. Megmutatták, hogy a halállal, az áldozati szerep vállalásával is lehet igent mondani az életre. 

Magyar vonatkozások 

Amikor tavaly arról olvastam, hogy a hitük miatt mártírokká vált szerzetesek története hogy megrázta a francia közvéleményt, óhatatlanul eszembe jutott, vajon nálunk megtörténhetne-e valami hasonló? Mert nekünk is van mártír misszionáriusunk, akinek életét a református szubkultúrán kívül talán csak a néprajz- és földrajzkutatók ismerik, s akinek erőszakos halála a mai napig sem tisztázott.
Vajon elképzelhető-e Magyarországon, hogy Molnár Mária életéről olyan filmet forgassanak, hogy az megrázó élményt jelentsen tömegek számára? És elképzelhető lenne-e a miniszterelnökünk által kezdeményezett perújrafelvétel, tisztázandó Molnár Mária és misszionárius-társai értelmetlen halálát?
Természetesen mondhatjuk azt, hogy az Akikazén 1943-ban végrehajtott mészárlás bűnei jogi szempontból mára már elévültek. Azok az igenek azonban nem évültek el, amelyeket a mártír misszionáriusok kimondtak, sorsközösséget vállalva a bennszülöttekkel. Életáldozatuk örök értéket képvisel, amellyel többet nyertek, mint a cannes-i Arany Pálma: a hervadhatatlan koszorút (1Pt 5,3–4).
Az utódok felelőssége viszont nemcsak az, hogy kőbe vésett emlékművet állítsanak nem létező sírjuk fölé, hanem hogy életpéldájuk ma is elevenen éljen minden nemzedékben.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. október 23., szerda,
Gyöngyi napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szakács Gergely
Igenember és Istenember
Akár a nem-esedés, akár az igenlés útján járunk…

Gondolkorzó

Pete Violetta
Mit is mondtam?
Keresztelői fogadalmaink és ami utána jön…

Felszín

Miklya Luzsányi Mónika
Igen, egy örök életre
Pontosan mit is fogadunk meg a házasságkötéskor?

Magasság

Tóth Sára
Igent mondani a királyban az emberre
A király beszéde című film és a férfiszerep

Miklya Zsolt
Nefelejcs-nem, gondoljrám-igen
Igen-nem játék Tolkien és Nemes Nagy virága kapcsán

Mélység

Szakács Gergely
A NEM mint határozott IGEN
Agresszió vagy megalázkodás helyett asszertivitás

Teljesség

Bella Péter
Igen. Hiszek egy Istenben...
Hitbólintás, de kié?

Koczor Tamás
Isten igen – egyház nem
Magunk módján vallásosan…

Üzenet

Thoma László
Igen… egymásra!
A megtartó közösség ereje

Áthallások

Bölcsföldi András
De jó a fürdőkádban ülni!
Rejtett irodalmi üzenet, boldog, aki megfejti!

Hancsók Barnabás
Enyém a lelked! – Lélekölő
Ha volna olyan eljárás, amely megkönnyíti az életet…

Miklya Luzsányi Mónika
Lehet-e halállal igent mondani az életre?
Emberek és istenek paradoxona

Riport

Hajduk Zsófia
Miért érdemes kimondani a boldogító igen-t?
Házasság hete, szemben a szkepszis éveivel

Kitekintés

Szoták Orsolya
Igen!
Egy fiatal menyasszony bizonysága

Ferenczi Réka
Isten engem úgy segéljen
Egy fiatal presbiter bizonysága

Látogatóink száma a mai napon: 3895
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45569933

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat