belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Turcsikné Révész Judit

Úton lenni jó

Na de mi köze egy kamionsofőrnek hozzám, vagy hozzád?

Hogy mi jut először eszembe az "otthon"-ról? Gyanítom, nem én vagyok az egyetlen, akinek az "otthon melege". Olyan sokszor halljuk ezt a kifejezést, hogy a két szó már-már összeforrt a fejünkben. No de mi van azokkal, akiknek az otthona nem "meleg"? Akiknek az otthon nem biztonságot adó fészek, hanem csak egy ház, ahol megalszanak miután elhagyták a munkahelyet, és mielőtt nekifognak egy újabb munkás napnak.

És mi van azokkal, akiket munkájuk folyamatos útonlétre kötelez? Hol van ezeknek az embereknek az otthona? Gondoljunk csak egy kamionsofőrre. (Egy olyanra, aki még szereti is ezt a munkát.) Van ennek az embernek otthona? Ha megkérdeznénk tőle, egészen biztosan már a kérdésen is meglepődne, és azonnal rávágná, hogy: persze, hogy van! Na de hol? Ahova hazamegy, ahol a családja él? Vagy észrevétlenül az út lett az otthonává?
Na de mi köze egy kamionsofőrnek hozzám, vagy hozzád? - hangozhat a kérdés.
Első ránézésre talán nem sok. De ha végiggondolom keresztyén életünknek ezt a szegmensét (és ráadásként a lelkészi hivatást), hát bizony abszolút úgy érzem magam időnként, mint egy sofőr. Életem elején megkaptam a "járművemet", aztán egyszer csak, amikor életemet a Mester kezébe tettem, megkaptam az "úticélt is, a jogosítványt is, a belépőkódot is".

No de mi van addig? Folyamatosan úton lenni, bevallom, számomra nem lenyűgöző, könnyed valami. Vannak ugyan vagabond típusú emberek, akik alapvetően nem bírnak egyhelyben maradni, a mozgás adja életük savát. Én nem ilyen vagyok. Ha csak arra gondolok, hogy holnap egyedül kell utaznom párszáz kilométert, már attól görcsbe rándul a gyomrom. Ha meg az jut eszembe, hogy valaha még egyszer költöznöm kell, attól meg egyenesen szédülök. Én fákat akarok végre ültetni. Beverni egy szöget anélkül, hogy arra kellene gondolnom: Minek? Hamarosan úgyis ki kell húznom.
A lelkészi hivatás márpedig ilyen. Csak keveseknek adatik meg, hogy szolgálati éveiket egy helyen töltik le. A legtöbben költöznek egyik helyről a másikra. Talán nem véletlen ez, hiszen folyamatosan emlékeztet ezzel minket az Atya arra, hogy "nincs itt maradandó lakásunk".
Ezzel nincs is baj. De közben nagyon nem könnyű komfortosan éreznem magam az "itt és most"-ban. Márpedig az a bizonyos végső otthon, én így hiszem, ráadás. Ajándék. Nem csak túlélnem kell(ene) ezt a földi létet. De hogyan, Uram? Hogyan lehetséges ez? Tudom a leckét: "ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön" ...satöbbi, satöbbi. Hát kincsem, az nemigen van. Akkor ezzel megvolnánk. De hogyan éljek teljes életet úgy, mintha egy átmeneti szálláson élnék? És ha mégis sikerül, szabad nekem (netán kell?) még jól éreznem is itt magam? Vagy az már nagyon elvetemült volna? Sok-sok kérdés cikázik a fejemben, a lelkemben. Válaszok meg alig-alig.
Olyan sokszor mondogatom, hogy nem vagyok alkalmas erre a világra, hogy néha már el is hiszem. És időnként nagyon nehezemre esik jól érezni itt magam. Pedig meggyőződésem, hogy az én Uram nem azt akarja, hogy mielőtt "bekódolok" abba a bizonyos örök otthonba, azelőtt csak kínokról, panaszról, depresszióról, örömtelenségről szóljon az életem.

Hol van a hát az otthonom? Válasz helyett megint csak eszembe jut a kamionsofőr. És egyre inkább azt hiszem, hogy az otthon nem konkrét hely. Hanem sokkal inkább az, ahol engem várnak.
Legyen ez akár a mennyben, akár a földön...

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. október 14., hétfő,
Helén napja van.
Tartalom
Felszín

Pete Violetta
Hazamenni jó...
Egyszer mind hazaérünk...

Pete Violetta
Hazamenni jó...
...még akkor is, ha otthonról indultunk...

Pete Violetta
Otthonaim
- egy kicsit másként -

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
A tékozló fiúk végső hazatalálása
"El kell távolodnom, hogy érezni tudjak."

Gueth Péter
Variációk a változatlanságra
Miért lenne kereshető az otthon, mintha hely volna?

Mélység

Tóth Sára
Hazatalálás
Van-e tökéletes boldogság, teljes megnyugvás, valódi hazaérkezés ezen a földön?

Nagy László
Otthon
- ahol kifejeződésre juthat az, ami bennem van

Teljesség

Rácz Róbert
Elindulni, hazaérkezni
E földi vándorúton ama bizonyos hamuban sült pogácsa: a család.

Turcsik Ferenc
Oázis -üres szék, amely Rád vár
Engedjük, hogy a szeretet nyitottsága megnyissa a mi szívünket is.

Fodorné Ablonczy Margit
Otthonaink szakralitása, templomaink otthonossága
Jézust nem lehet az előszobában hagyni...

Üzenet

Fekete Ágnes
Család
A partok kijelölése és a parttalan szeretet megélése egyaránt a családban történik.

Németh Péter
Jó nekünk itt
Péter ekkor megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: "Uram, jó nekünk itt lennünk.

Fekete Ágnes
Oltalom
A középső lányunk rajzain mindig megjelenik a ház, az oltalmat adó hajlék.

Áthallások

Turcsikné Révész Judit
Úton lenni jó
(csak néha fárasztó...)

Kovács Szilvia
Valahol otthon lenni
Miközben ezeket a sorokat írom, egyre inkább meglódul a fantáziám arról, hogy milyen is lenne a gyülekezet, ahol otthon érzem magam.

Riport

Szerkesztő
Kartoték helyett
Küldhet-e minket az Úr egy hajléktalanszállóra?

Szerkesztő
Vágy, valóság, igény
A templom a találkozás helye.

Kitekintés

Turcsik Ferenc
Azt mondják, ott mindig béke van
Templomi gondolatok...

Bölcsföldi András
Határon túliatlanság
Valaminek el kellene tűnni belőlünk.

Bölcsföldi András
Soli Dari Tás
Újabb-kori reformátori jelmondataink

Látogatóink száma a mai napon: 11469
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45505714

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat