belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Szakács Gergely

A Hattyú halála

Balerinatánc borotvaélen

A Fekete Hattyú erősen megosztja a véleményeket - mint minden formabontó film. Sokan rébuszokban beszélnek róla, még az „aranyszobrocskát" is elnyerte a női főszereplő. Sokan viszont átkozzák, mert valótlan képet fest a balett különös világáról. Abban talán mindenki egyetért, hogy szokatlan módon közelíti meg az áldozat kérdését.

Első nézésre nem sokban különbözik egy szürrealista horrortól, kafkai metamorfózistól. A törékeny balerina szép lassan átváltozik a Fekete Hattyúvá. Bőre szó szerint hattyúbőr lesz, tolla nő, térde hátrafelé hajlik. A homályos, sötét helyszínek, egyszerű formák, valóságosnak tűnő kényszerképzetek teszik még borzongatóbbá a filmet, és a lassan, szomorkásan induló történet  beszippantja a nézőt.

A felszín alatt komoly kérdést szegez nekünk a rendező: érdemes-e a tökéletességért feláldozni önmagad? Megéri-e az őrületbe sodródni, hogy elérd a saját teljesítőképességed határát? A balerina bebizonyítja, hogy képes eljátszani a Fehér Hattyút és a Fekete Hattyút is. Két teljesen ellentétes, önmagának ellentmondó szerep, mely két különböző személyt igényel. Ő mégis megteszi a lehetetlent, óriási erőfeszítések árán kihozza magából a maximumot. És nagy árat fizet érte. Elméje megbomlik, két részre hasad, s így lesz önmaga végzete. A tökéletesség ára az élete. Egyetlen előadásba, egyetlen pillanatba sűrűsödik számára minden, ami lenni akar, és ami a vesztét okozza.

A sikerért, tökéletességért, halhatatlanságért mindent elkövetünk. A média perc-emberkéi képesek a legvégsőkig megalázni önmagukat, hogy a nevük, az arcuk a felszínen maradjon, ne süllyedjenek vissza a névtelenség szürke masszájába. A hétköznapi életben mások, többek, szebbek, jobbak akarunk lenni, mint az, aki a buszmegállóban velünk együtt várakozik, vagy előttünk áll a sorban. Mély és örök vágyunk, hogy valahogy kitűnjünk a tömegből, megmutassuk önmagunkat a világnak és ezzel egyfajta halhatatlanságot érjünk el. A történelem azonban elfelejt bennünket. Csak a diktátorokra és mártírokra emlékszik. És még ők is lassan a felejtés homályába merülnek. Hitlerre, Sztálinra még emlékszünk, sokaknak összeugrik a gyomra nevük hallatára. De hol van már Julius Caesar és Brutus?

Az önmegvalósítás, az emberi tökéletesség ára a mulandóság. Ha eléred is a célod, ha minden áldozatot meghozol, hogy tökéletes légy, mindez hamar elmúlik. És ha mégis görcsösen ragaszkodsz tökéletességedhez, te is beleőrülsz, mint a filmbeli megöregedett balerina.

Fonák dolog az önmegvalósítás. Minél inkább erre törekszel, annál messzebb kerülsz másoktól, az élettől, önmagadtól. Azt gondolod, egyre közelebb vagy ahhoz, aki te vagy, mégis egyre messzebb kerülsz a valóságtól, és a végén már nem is tudod, ki vagy, miért teszed azt, amit teszel. Minden akartál lenni, és teljesen kifacsartad magad. Üres, kiszáradt burok lettél, amiben meghalt a lélek.

Jézus szerint ez a sorsa annak, aki a saját életét akarja megmenteni. És a tapasztalat őt igazolja. Éppen ezért másik utat kínál nekünk: felejtsd el, hogy önmagadat akarod megvalósítani! Áldozd oda az életed értem! Nehéz út, amit kínál. De ha megnézzük azokat, akik ezt választották, ráébredünk, hogy önmagukat áldozták Jézusért, és mégis teljes, boldog életet éltek. Különös módon Jézus kárpótol minket. Lehetőséget ad, hogy a neki szentelt élet benne teljesedjen ki. És így nem az önmegvalósítás zsákutcájába kerülünk, hanem az Istenben kiteljesedett élet útját járjuk.

Persze a Fekete Hattyú nem Jézusról szól. Egy törékeny, vergődő, vágyakozó életről mesél. Olyan életről, mely akár a tied is lehet.

 

Források:
http://cseppek.hu/cikk/3321toekeletesseg-ara-fekete-hattyu

http://www.hir24.hu/film/203073/koreografus-biralta-a-fekete-hattyut.html

http://www.olvassbele.hu/index.php/film/2785-atvaltozasok-darren-aronofsky-fekete-hattyu

 

Hozzászólások

1. Ilona János - 2011-04-02 09:18:13

Tiszta, sallangmentes kritika, őszinte vélemény.

Örömmel olvastam!



Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. szeptember 20., péntek,
Friderika napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szerkesztő
Jelen vagyok
Ott voltak és megélték - ott vannak és megélik még ma is

Gondolkorzó

Tóth Sára
Önpusztítás vagy önátadás?
Odaszántság és mártíromkodás között néha elmosódnak a határok

Felszín

Detzky Panni
Böjt személyesen
Koplalás és kopogtatás, lelki méregtelenítés?

Turcsik Ferenc
Hajszálnyi...
Nüánsznyi eltérések - hatalmas különbség

Magasság

Nagy Dávid
Áldozzunk a tudomány oltárán?!
Amikor beszorulunk az etika és a logika közé

Nagy Dávid
Apokalipszis most?
Honnan tudjuk, hogyha már a végét járjuk…

Mélység

Puskás Gabriella
Akár egy vízcsepp (4)
Folytatásos novellánk betegségről, őszinteségről, félelmekről és megoldásokról

Bella Péter
Rettegés és fájdalom házon belül
Köztünk élő áldozatok – a családon belüli erőszakról

Teljesség

Juhász Ábel
Az „áldozat" etimológiája
Egy szó, és minden, ami mögötte van

Thoma László
Utunk a kereszt felé
Harminc ezüstpénztől az örök életig

Üzenet

Detzky Panni
Jellé válni
Isten és az Ő abszurd szeretete a Via Dolorosán

Makay László
Önfeláldozásból dicséretes
Botorkálunk a kézmosóvíz felé

Thománé Szikora Anita
Szeretsz engem?
Az sohasem volt kérdés, hogy Jézus szereti-e Pétert...

Áthallások

Szakács Gergely
A Hattyú halála
Balerinatánc borotvaélen

Miklya Zsolt
Alma és fája
Áldozat és evangélium groteszk dán filmnyelven

Tóth Sára
Az "Emberek és Istenek" című filmről
„Önmagamat tagadnám meg, ha nem maradnék"

Réz-Nagy Zoltán
Egy ajándék kisplasztika, mely az áldozat és megváltás titkát hordozza
Jézus kezébe adni Ábrahám hitét

Czapp Enikő
Kinek a keze festi meg az istenképedet?
Dzsida és az ő Krisztusa

Kitekintés

Czapp Enikő
„Húsvét, amely minden hívőket megszentel"
Így ünnepel az ortodoxia

Miklya Luzsányi Mónika
Áldozati formák
Ahogyan az isteneket békítgették és ahogy Isten megbékéltetett

Miklya Luzsányi Mónika
Életáldozat
125 éve született Molnár Mária. Szolgálatára emlékezünk.

Kedvek Vera
Madárlátta ölelés
Magyar reformátusnak lenni – Svédországban

Látogatóink száma a mai napon: 4510
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45335240

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat