belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Áthallások

Hancsók Barnabás

Lélektelen korszellem – Gondolatok a Zeitgeistról

Filmesített terroristatámadás az egyházak ellen

Bizonyára kevesen tudják, hogy Petőfi Sándor kommunista költő volt. Bizonyára ezen állításomon a kedves olvasók szinte kivétel nélkül felháborodnak… jogosan.
Annyi alapja azonban van a dolognak, hogy megpróbálták azzá tenni! Bizony, előző rendszerünk keservesen kereste azokat a kapaszkodókat, amelyekkel bizonyíthatja ideológiai legitimitását, vagyis azt, hogy amit ő vall, annak komoly történelmi és kulturális gyökerei vannak, ezért helytállóak. A keserves keresgélés azonban művi dolog: valaminek vagy van gyökere, vagy nincs – és amiknek nincs, azon dolgok többsége az idő múlásával a feledés homályába vész. 

A kommunizmus sem maradt fenn sokáig, akárhogy erőlködött. Akárhogy próbálták átírni a történelmet, kisajátítani a művésze(te)ket, a mesterséges látszatmegalapozás a rendszer felbomlásához vezetett. Pedig sokszor gátlástalanok voltak, amit Petőfi példája is bizonyít: nem érdekelte őket, hogy a költő életművének szinte teljes egészét a kukába kell dobniuk, ha találtak 1-2 olyan verset, amit új szövegkörnyezetbe helyezve, új értelmezéssel megtoldva kisajátíthattak saját ideológiájuk számára. A hamvában holt kezdeményezésnek, csakúgy, mint a rendszernek, vége szakadt. Nemrégiben azonban felbukkant egy egészen új, és talán még az említettnél is sokkal veszélyesebb ideológia, amely ahelyett, hogy rákényszerítené magát az emberekre, ingyenesen letölthető film formájában terjed a világhálón, hogy féligazságokra alapozott gondolatiságának magvait elültetve a nézők fejében egyre több hívőt toborozzon magának világszerte.
A neve: Zeitgeist. 

Zeitgeist, azaz korszellem. Nem valami szerény cím egy alacsony költségvetésű mozgóképnek. Bajos szó ez a mozgókép, és nem is túl elegáns ezt a szinonimát használni, most mégis talán ez a leghelyesebb. A Zeitgeist ugyanis csak hatalmas jóindulattal nevezhető filmnek. Sokkal inkább hasonlít egy egyetemi prezentációra, amit innen-onnan ollózott össze egy szerényebb képességű tanuló, hogy aztán sajátos magyarázatával kiegészítve bebizonyíthassa igazát. Annak ellenére azonban, hogy a „film” egyetlen eredeti képkockát sem tartalmaz (vagyis az egyszerű ábráktól és képektől kezdve az utolsó videobejátszásig mindent máshonnan merít), szörnyen nagy hatást képes kiváltani. Az említett prezentáló diák esetében ugyanis ott a bölcs professzor, aki jót mosolyog előadás közben, majd az egész hallgatóság füle hallatára közli a nebulóval, hogy bár lehet, hogy amiket elmondott, egytől egyig igazak, az érvelésben és a ráerőltetett magyarázat gondolatmenetében bőven akadnak hibák. A professzornak természetesen mindenki jobban hisz, mint a diáktársnak.

A Zeitgeist esetében épp az a legnagyobb veszélyforrás, hogy elsősorban nem az egyszeri „diákokat”, hanem a „bölcs profokat”, vagyis az értelmiségi réteget szólítja meg. Aki lövöldözős akciófilmeken, feszültséggel teli thrillereken, vagy hason fetrengős vígjátékokon nőtt fel, az vajmi kevés eséllyel fogja végignézni ezt a mozgóképbe oltott félinformáció-áradatot. Aki azonban gondolkodott már valaha komolyabban vallásról, történelemről, politikáról, vagy csak szimplán a mai, pénz uralta világ miértjeiről és hogyanjairól, az sok mindenre választ kaphat ebből a „remek” produktumból. A kérdés csupán az, hogy milyen választ? Erről szól ugyanis a Zeitgeist. Röpke két óra alatt sorra veszi, hogy miért értelmetlen és felesleges a vallás, milyen összeesküvés zajlott a szeptember 11-i amerikai katasztrófa hátterében, miért került sor az egyes háborúkra a történelem folyamán, valamint miért van az, hogy a pénz áll minden gondolatunk és cselekedetünk középpontjában. Mivel cikkem nyíltan vállalt célja közel sem a kedvcsinálás (sokkal inkább az elrettentés), zanzásítva meg is válaszolom ezeket a kérdéseket.

Tehát, a Zeitgeist szerint vallásra (ezen belül is elsősorban a kereszténységre) azért nincs szükség, mert megosztja az embereket (a különböző vallásúakat elszakítja egymástól), és elülteti a fejükben, hogy bűnösnek kell érezniük magukat „természetes” ösztöneik miatt – arról nem is beszélve, hogy csupán más, a kereszténységnél jóval ősibb hiedelmeket vegyítő valami az egész, amiből egyenesen következik, hogy téves értelmezésen alapul. Ha eddig nem lenne elég zavaros a gondolatmenet, akkor majd most: Jézus, Szűz Mária, az apostolok, és számos más bibliai személy alakját az óegyiptomi – és még ki tudja, melyik – ősi vallással talált egyezések alapján párhuzamba állítják a Nappal, a bolygókkal, sőt, az egész univerzum kialakulásával és működésével. Ez a gondolatmenet vezet ahhoz a csodálatos tetőponthoz, amikor is drága narrátorunk valami ilyesmit talál mondani: „Mikor a Biblia azt írja Jézusról, hogy meghal, de feltámad, az valójában azt jelenti, hogy a Nap este lemegy, reggel pedig feltámad.” Hasonlatnak még csak-csak elmenne, de úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy a Bibliában talált asztrológiai és asztronómiai „utalások” magyarázataként elég meredek.

Ezen „csodás” bevezető szakasz után éles váltással jön szeptember 11-e, mely „természetesen” nem a terroristák, hanem az amerikai titkosszolgálatok műve. De miért akarna az állam ekkora pusztítást okozni saját magának? Épp azért, amiért sor került az első világháborútól kezdve az összes háborúra: a pénz miatt. Ettől a felvetéstől kezdve pedig egyenes út vezet az utolsó témához, a ma is érvényes pénz uralta világrend kialakulásához és működéséhez. Az elmélet szerint egy maroknyi bankár irányítja az egész világot, szabályozva a piaci áraktól kezdve a politikán és nemzetközi konfliktusokon át mindent, ami hatással van az emberek mindennapi életére. Ezeket mondja tehát, sőt, erősen hatásvadász, már-már hipnotikus formanyelvével szuggerálja az emberekbe a Zeitgeist.

A dolog veszélyessége épp abban áll, hogy részben mindenben igaza van.
De – ne feledjük Petőfi példáját – csak részben! Petőfi tényleg megírta, hogy Akasszátok föl a királyokat!, de ettől még bődületes őrültség lenne a kommunizmus előfutárának tartani. Ugyanígy a Zeitgeist esetében: nem lehet tagadni, hogy bizonyos vallási csoportok már-már ellenségként kezelik egymást, de ettől ez még nem lesz a vallás alapja és meghatározó jellege. Az is tény, hogy sok nyitott kérdés lebeg még szeptember 11-e, sőt, mélyebben belemenve az összes eddigi háború körül, de attól még nem feltétlenül áll egy, csak a saját érdekeit szem előtt tartó csoport minden gyarmatosítás, válság, és konfliktus hátterében. A pénz uralta világgal is hasonló a helyzet: benne élünk, minden nap megtapasztaljuk, de ha csak egy mustármagnyi hitünk is van, tudjuk, hogy a pénz nem cél, csupán eszköz. 

Petőfi tehát nem kommunista költő, mint ahogy a Zeitgeist sem film – és főleg nem hiteles dokumentuma a korszellemnek. Mégis, 2007-es megjelenése óta hódít, és szedi áldozatait. A cikk megírásának időpontjában az időközben mozgalommá dagadt ideológia facebook csoportja több mint 317000 taggal büszkélkedik a világhálón. De kérdem én, ha a „film” szerint minden eddig ismert ideológia (a politikai nézetektől a vallásokig) hamis, és a világ egyáltalán nem úgy működik, ahogy eddig gondoltuk, akkor mi garantálja, hogy épp az általa terjesztett „ige” nem hatalmas kitaláció? Ez a vád mellesleg már számos alkalommal érte a mozgalmat különböző fórumokon, és a reakció sem maradt el: elkészült két további rész, melyek rejtve ugyan, de erre is megpróbálnak választ adni. A folytatásból kiderül, mekkora sikerrel. 

 

2. RÉSZ

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. október 23., szerda,
Gyöngyi napja van.
Tartalom
Vezércikk

Horváth Zsuzsanna
Az egyház kritikája, a kritika egyháza
Átmenni a záróvonalon, vagy megölni a biciklistát?

Gondolkorzó

Koczor Tamás
Kárt okozó iskolák?
A kötelezőnek nincs varázsa…

Felszín

Gueth Péter
Hajtógáz
az ötödik sípszó tizenkilenc órát jelent

B. Tóth Klára
Mr. Bean
Hétköznapi csetlés-botlásunk

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
A holnap egyháza
tantételek és szabályok nélkül?

Tóth Sára
Ürítés
Szabadulás a halott anyagtól

Mélység

Szoták Orsolya
Egy tál leves
Önvizsgálat egy tányérnyi tükörképből

Nagy László
Lelki környezetszennyezés
Környezetbarát nap és panaszböjt

Szakács Gergely
Ópium, apafigura vagy erőforrás?
Hogy a vallás gyógyítson, és ne megbetegítsen

Teljesség

Bölcsföldi András
Hatba rát
Veled ki utazik?

Péter-Szarka Katalin
Közös felelősség a köztünk járókért
A hívő sincs mindig topon lelkileg

Üzenet

Pete Violetta
El ne jussunk a választalanságig…
Elhatárolódási kényszer

Turcsik Ferenc
Elégjó
Interdiszciplináris realista metafizika kezdőknek és haladóknak – frusztráció ellen

Miklya Luzsányi Mónika
Gyülekezeti gáder
Gázok és gőzök az Egyszeri gyülekezetben

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
Amerikai história X
Gyilkos kipárolgásaink

Miklya Zsolt
Aranyfüst, kékfüst
Benkő Viktor alak- és színváltó képei előtt füstölögve

Hancsók Barnabás
Lélektelen korszellem – Gondolatok a Zeitgeistról
Filmesített terrorista-támadás az egyházak ellen

Hancsók Barnabás
Szellemtelen jövőkép – Gondolatok a Zeitgeistról 2.
a jövőnk még 2012 előtt

Pete Violetta
Vizet az elefántnak, esélyt az újoncnak
Rendszerek és zöldfülűek szembenállása

Riport

Detzky Panni
„Soha nem voltam szabad”
Diagnózis: vallási neurózis

Kitekintés

Juhász Ábel
„Ahol a ti kincsetek...”
Aranyláz és etikai aspektusa Verespatakon

Horváth Dániel
KözösPont
Az emberekhez kell vinni az evangéliumot – akkor is ha fesztiváloznak éppen…

Látogatóink száma a mai napon: 6237
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45572272

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat