belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Magasság

Bölcsföldi András

A Mózes-szék titkai

Egy belsős perspektíva

Hogy a Mózes székének mi pontosan az eredete, nehéz megfejteni, azt pedig különösen nehéz, hogy az eredeti rendeltetésének van-e valami köze a templomainkban is megtalálható Mózes-széknek. 

Erről a fogalomról, annak ellenére, hogy jelen van templomainkban és folyamatosan használjuk a kifejezést, nem tudunk sokat. Az elnevezés a Bibliára vezethető vissza, a Máté evangéliuma 23. részében Jézus utal rá, melynek üzenete nem túl pozitív a szövegkörnyezet szerint. „Az írástudók és farizeusok a Mózes székébe ültek.” (Máté 23,2) Zsinagógai használata ismert: a tóraszekrény közelében volt a rabbi széke, Mózes katedrája (az eredeti görög szövegben is ez szerepel: „Moes kathedras”). Aki beleült, isteni tekintéllyel szólalhatott meg, egyszerűbben fogalmazva: Istent képviselte. A rabbi széke, amely a zsinagóga közepén helyezkedett el, kifejezte Isten szolgájának központi helyét, egyúttal azt is mutatta, hogy a rabbi is tagja a gyülekezetnek. A Mózes széke az emberi hagyomány és a mózesi törvény egyidejű érvényesítését jelképezte. Eredetileg köze volt tehát a törvénykezéshez, aki beleült, mint Isten embere volt jelen. Ehhez hasonló a mai használata is, hiszen a lelkész is Isten embere, képviselője, bár a törvénykezés hatalma már nem egy személyben testesül meg. Folyamatos használatáról nem tudunk, később a kanonoki szék bír hasonló szereppel, bár ez inkább csak feltevés. A magyar református/protestáns liturgikus források nem említik. Levéltári feljegyzésekben általában papi székről, papszékről és kántorszékről (pulpitus) van szó. Genfben Kálvin idejében a szószék alatt volt egy papi szék, a közelében egy kántorszék, ahonnan az istentiszteleti éneklést vezették. Az egyházi szóhasználatban a Mózes-szék elnevezés a 19. század második felétől jelenik meg, és nem tudjuk pontosan, hogy miért. Elképzelhető, hogy a református istentiszteletben lezajló változások, reformok eredménye a Mózes-szék elnevezés (újbóli) használata. 

A mindenkori és a mai használatban kissé terhelő, hogy Jézus negatívan és elítélően használja magát a kifejezést, a farizeusokra, olyan emberekre, akik visszaélnek Isten hatalmával és képviseletével. Persze nem a székkel van baj most sem, hanem azokkal, akik beleülnek. Ezzel gondolom, senki sem azonosulna szívesen. 

Elégedjünk meg azzal, hogy hagyományos templomainkban van Mózes-szék. Van díszesebb, faragott, párnázott, fűthető, baldachinos és egészen egyszerű is. Amilyen a templom általában –  a Mózes-szék is igazodik a belső tér berendezéséhez. 

Hogy ma mi az üzenete, szintén nehéz megfejteni. Hiszen egyrészt mégiscsak elválasztja a papot a gyülekezettől egy zárt szék, korlát, „külön” pad, ez mindig külön státust is jelent. Aztán folytathatjuk a sort a papnék padjával, a gondnok, a presbiterek padja stb. Másrészt mutatja a jelenlétet is, a lelkész mint Isten képviselője, szolgája van jelen a közösségben. Jó, ha látszik, jó, ha látható. Mivel nehéz megmondani a funkcióját, elég, ha mindenki saját élményeire támaszkodik. Milyen érzést vált ki a gyülekezeti tagokban a Mózes-székben ülő palástos lelkipásztor? Büszkeséget: lám milyen papunk van? Kifejez egyfajta magányt: hiszen egyedül, mindenkitől elzárva (van, ahol kis retesszel zárható is a Mózes-pad) üldögél az igehirdető. Kifejezi azt is, hogy mindig szem előtt van. Egyfajta felkészülő („bemosakodó”) hely a lelkésznek az igehirdetésre készülőnek? Vagy pusztán csak olyan hely, ahol ül és várakozik az igehirdető? Modernebb templomokban már általában nem találunk Mózes-széket. Van olyan, ahol ezzel is kifejezi a lelkész, hogy ő is egy a többi közül, és beül a gyülekezeti tagok sorába. Nincs elválasztás. 

Én most a Mózes-szék belső oldaláról szeretnék írni, kicsit kiadva egy titkot is, hogyan érzik magukat a mai Mózes-padban a lelkészek. És mit csinálnak. Felkészülő, bemosakodó helynek jó, de mi van akkor, amikor lejön valaki a szószékről? Az igehirdetésben, különösen ha nehezebb az üzenet, a lelkész fizikailag is elfárad. A prédikáció 20-30 perces időtartama még nem adna erre okot, egy tanár nehezebb körülmények között (izgő-mozgó gyerekek) sokkal többet is kell hogy beszéljen, de itt másról van szó. A koncentrált mondanivaló súlya nyomja le az embert. A Mózes-székben ilyenkor rászakad a pásztorra egy kis magány, gyakran kétség, kétségbeesés: vajon jól tettem-e dolgom? Vajon azt hirdettem-e, ami rám volt bízva? Úgy mondtam-e el mindent, ahogy szerettem volna? Kihagytam-e valamit? Velem gyakran előfordult egy-egy rosszabbul sikerült igehirdetés után, hogy azon kezdtem meditálni a Mózes-székben, mi mindent csinálhatnék még a lelkipásztorkodás mellett vagy inkább helyett. Hogy ennyi volt. Mélység tárult fel. Persze ebből nem sok látszik, vagy mégis? Azzal a szellemes mondással együtt is igaz, mely így hangzik: „Ha a tiszteletes úr úgy ment volna fel a szószékre, ahogy lejött, akkor úgy jöhetett volna le, ahogy felment.” Mert az igehirdetésben sok múlik az alázaton. Jézus sem a farizeusok és írástudók felkészültségét és nem az igazságukat kérdőjelezi meg, hanem a cselekedeteiket. „Tehát mindazt, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert beszélnek ugyan róla, de nem teszik.” (Mt 23,3) 

A Mózes-szék perspektívájából tehát hogyan néz ki a gyülekezet? Hogyan tekint a lelkész a hívekre, rájuk tekint-e? Egyáltalán látja-e őket? Mit gondol, amikor rájuk néz? Jó érzések fogják-e el, mint a jó pásztort, aki szelíden tekint nyájára? Vagy inkább szorongva, tudva azt, hogy mennyi megoldatlan dolog van még a felszínen és a mélyben, hány beszélgetés és látogatás maradt el, kivel beszélt már régen? Kinek van szüksége vigasztalásra, bekötözésre, megnyugtatásra. 

Emellett van még egy érdekes titok, amit csak a lelkész láthat abból a perspektívából: mi található még a Mózes-székben? Elárul-e valamit a gyülekezetről, a lelkészről a Mózes-padban hagyott-felejtett tárgyak tömkelege? Munkámból adódóan sokat vagyok idegen templomban, s könnyen megfigyelhetem azt, mi mindent tartalmaz a Mózes-szék. Tartsunk kisebb leltárt: tavalyi adventi koszorú, vizes flakon, régi (kiszuperált) erősítő. Konkrétan a padban pedig: papírzsebkendő, üres flakon, kinyitott hittankönyv, káté, énekeskönyv(ek), fénymásolt lapok (énekek), igés lapok, néhány éves meghívók, ökumenikus imanapi program, gyufa, mécses, gyertya, pénzérmék, rajzszög, zsineg, ragasztó, cukorka… 

Érdekes lenne leírni ezen tárgyak történetét, de az már másik sztori, elégedjük meg ma két titok rövid feltárásával, a következtetéseket már magunk vonjuk le!

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. október 17., csütörtök,
Hedvig napja van.
Tartalom
Vezércikk

Lovas Anett Csilla
Híd vagy határ?
Fordítás egyháziról magyarra

Gondolkorzó

Szikszai Szabolcs
Nyelvjáték
Valóságteremtő erő

Felszín

Jezsoviczki Noémi
Jézushoz evezek
Félre hallás – félre vallás?

Fekete Zsuzsanna
Örökös pénzkérdés
Hinni nem pénzkérdés – vagy mégis?

Magasság

Bölcsföldi András
A Mózes-szék titkai
Egy belsős perspektíva

Pete Violetta
Lelkipásztor és egyéb (mi)csodák
A birka nép meg a juhásza?

Székely Tamás
Önkorlátozás, böjt, aszkézis
Vár-e Isten önsanyargatást?

Mélység

Fekete Zsuzsanna
„Ki tudja, merre, merre visz a végzet?”
… és sors fogja tán a volánt

Némethné Sz. Tóth Ildikó
Jelenlét a veszteségben
Isten a temetésen

Teljesség

Czapp Enikő
„Hiszek, Uram, légy segítségül az én hitetlenségemben”
Bennszülöttjei és bevándorlói Isten országának

Réz-Nagy Zoltán
Dicsőségmondás
Kicsiség és nagyság dialektikájában

Üzenet

Szerkesztő
Kétkedők szótára II.
Karácsony, húsvét

Frederick Buechner
Kétkedők szótára
Igazságosság, hitetlenség, áhítat, menny

Bella Péter
Megtanulni reformátusul
Idegennyelv és kurzusai

Bagdán Zsuzsanna
Spirituális piramisjáték
A lelki emberek meg a kegyelem

Kitekintés

Gueth Péter
A Virágok Szigete
Idegen – amíg be nem csöngetünk hozzá

B. Tóth Klára
Mindennapi kenyerünk
Az étkezés előtti és utáni ima szerepe, eredete

Szabó Viktor
Vízre, magyar!
Tengerjáró missziós könyvesbolt

Látogatóink száma a mai napon: 817
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45524290

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat