2014. augusztus
74.szám
Korábbi számok
Elküld
Nyomtat
Magasság
Bölcsföldi András
A tanú - Örök parafrázis
Amikor NEM állítja meg az atya kezében a tőrt angyali szózat
1Móz 1,22
Isten története
Egy fa mögött állt, mikor ő is meghallotta a szózatot: Áldozd fel a te fiadat égő áldozatul! Akkor fogta a fiát, az egyetlenjét, akit szeretett. Fogta a szamarat, ami elő volt készítve, rákötözte a fa mindkét szárát, ráültette fiát és elindultak. A tömeg először ujjongott neki, pálmaágakat szeldeltek, és kiáltották: Hozsánna, hozsánna, áldott, aki az Úr nevében jön.
Később aztán egyedül hagyták, ismét egyedül maradt az apjával.
Mentek az úton, majd elfáradtak a sok gyaloglásban. Egy lankás, fás résznél, mely olyannak tűnt, mint egy kert, a fiú megszólította apját és azt mondta:
Abbá, Atyám.
Atyám, ha lehetséges múljék el tőlem ez a pohár, de mindazonáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te. Az apa komoran lépdelt, elnézett a dombok fölött, s megpillantotta a városfalat, mögötte az embereket. A sokaságot látva megörült, talán mégis inkább befogadják őt. A sötétség hamar oszlani látszott, s a tömeg fáklyákkal és botokkal felfegyverkezve közeledett. A borongós reggeli napfényben már villogtak a lándzsák hegyei. Látta Jeruzsálemet, s már nem csak a szent várost, hanem visszafelé a prófétákat, a nagy királyokat, Dávidot Góliáttal szemben, Sault, amint apja szamarait keresi. És látta a nagy vizet, melyen Noé és családja az életbe ringatózott és maga előtt látta szivárványt is. A nép ismét elgyötört volt, mint pásztor nélkül való juhok. Nem válaszolt, ez volt a válasz.
Hajnalodott.
A fiú arcáról véres verejtékcseppek hullottak alá. Nem volt alku, mint egykor Sodomáért. Később pedig hallgatott. Mint a levágásra szánt bárány. Amikor odaértek a helyhez, már csak kevesen voltak. A fiú már fent függött az áldozati oltáron. Az angyal nem avatkozott közbe. A fiú lenézett apjára, találkozott tekintetük. Kiolvasta a vádat: miért hagytál el engem. Aztán emberi szavak következtek, és végül az apja kezébe tette le a lelkét. Kés villant.
Elvégeztetett.
Egy ember rögtön bizonyságot is nyert: bizony, ez Isten Fia volt. Bizony az én egyetlenem volt - tette hozzá halkan. S a bokorra tekintett, ahol a kosnak kellett volna rugdalóznia, de az üres volt. Egy pillanatra ő is üres volt ott legbelül.
Megüresedett.
Amikor eljött a gazdag arimátiai, hogy levegye a testet, ő a háttérből figyelt, megnézte, melyik barlangba teszik. Jól megjegyezte és várt. Várta az új találkozást. A viszontlátás már egészen más volt. A fiú visszanyerte frissességét, eltelt lélekkel, megtelt élettel. Újra felpakoltak a szamárra. A kő mellett mentek el, melyen még látszottak a vérnyomok. Az áldozati bárányé. A szövetség immár nem egy családé, nem egy nemzetségé, még csak nem is egy népé. Kiterjedt minden emberre. Visszatért az az eredeti elképzelés, amire kezdettől, a Kezdettől fogva vártak. Az a szövetség, mely most már vérrel pecsételődött meg. Tartós és felbonthatatlan szövetség. Örök szövetség.
Örök szerelem.
Örök ünnep kezdődött, melynek nincs vége. A beígért nagy vacsora. Hazaértek. Apa és fiú újra egymás mellett ülnek. Időnként egymásra néznek. Egyetértenek. A vacsora ma is tart. Az asztalnál még van hely. Végül ő is odaült hozzájuk.
A tanú.
- Mi szél hozott? ( 84. szám )
- A könyv ( 84. szám )
- Reménytelenül ( 83.szám )
- Kosarak ( 82. szám )
- Opció ( 82. szám )
- Koldus vakon látó szerepben ( 81. szám )
- Egy Bonhoeffer-vers margójára ( 80. szám )
- Hang az Ő szájában ( 80. szám )
- Fekete kiskabát ( 79. szám )
- Az Esernyő ( 78. szám )
- Ház a tónál ( 78. szám )
- Mégis, kinek a karácsonya? ( 78. szám )
- Elhullás ( 77. szám )
- Jegyzetfüzet ( 77. szám )
- Tükörfordítás ( 77. szám )
- Indulni kell ( 76. szám )
- G. K. Chesterton: Az elfeledett óriás ( 76. szám )
- Őszi nap fénye ( 76. szám )
- Naomi útjai ( 75. szám )
- Ő ugyanígy jön majd vissza ( 75. szám )
- Szél úrfiak vizsgája ( 75. szám )
- Kész vagyok?! ( 75. szám )
- Nyitott ajtó ( 74.szám )
- Szerencse, végeztünk, kiszállok! ( 73. szám )
- A magad helyén ( 72. szám )
- Az emberélet útjának felén ( 71. szám )
- A lábmosásról ( 70. szám )
- Nagypéntek, húsvét és az önmagát kereső ember ( 70. szám )
- Jövőnk hajnala ( 69. szám )
- Szakadt ( 69. szám )
- A Mózes-szék titkai ( 68. szám )
- Lelkipásztor és egyéb (mi)csodák ( 68. szám )
- Önkorlátozás, böjt, aszkézis ( 68. szám )
- Mit kéne igazán ünnepelnünk karácsonykor? ( 66. szám )
- Almák a kosárban ( 65. szám )
- A másik kertje mindig zöldebb ( 64. szám )
- Dialógusok ( 63. szám )
- Állat és ragaszkodás ( 62. szám )
- Már megint a kötelező... ( 62. szám )
- Forgat, kavar, változik ( 61. szám )
- A bűn mint betegség? ( 60. szám )
- Csoda ( 60. szám )
- A mérleg nyelve ( 59. szám )
- Énekünk éneke ( 58. szám )
- Új matriarchátust hoz a jövő? ( 58. szám )
- A sánta festő és a máglya ( 57. szám )
- Ha Isten közbelép... ( 57. szám )
- James Ensor szponzora voltam, ( 56. szám )
- Jólét mindenek felett ( 56. szám )
- Költő a keresztyén kávéházban ( 56. szám )
- A vágy kígyója ( 55. szám )
- Mint az izé ( 55. szám )
- Pillangóvers a reményről ( 54. szám )
- Nem vész el, csak átalakul ( 54. szám )
- Tudós tiszteletes ( 53. szám )
- Ügynökök, akták, emberek ( 53. szám )
- MEME ( 52. szám )
- Tudástársadalom? ( 52. szám )
- A bizonytalanság kora ( 51. szám )
- Múltvesztett nemzedékek ( 51. szám )
- Hogyan jöjjön az Úr Ládája énhozzám? ( 50. szám )
- „Boldogan halok” ( 50. szám )
- „Ó, irgalmatlan Bárd!” ( 49. szám )
- Más felségterületén ( 48. szám )
- Nevek és a lét hasadtsága ( 48. szám )
- Egy fogyatkozásod van ( 47. szám )
- Kollokvium a tökéletes világról ( 47. szám )
- Ne légy szeles… ( 47. szám )
- Ki hazudik nekünk a legtöbbet – talán mi magunk? ( 46. szám )
- Túlontúl-mesék és ördögi körök ( 46. szám )
- „Eddig jöhetsz, tovább nem!” ( 45.szám )
- Igent mondani a királyban az emberre ( 44. szám )
- Nefelejcs-nem, gondoljrám-igen ( 44. szám )
- A másfajták és az egységkörök falva ( 43. szám )
- Lehet-e változni? ( 43. szám )
- Az egyházi „dísztárcsa” ( 42. szám )
- Szerepeink, és ami mögötte van ( 42. szám )
- Te ki vagy? ( 42. szám )
- Megfékezett vágyak ( 41. szám )
- A holnap egyháza ( 40. szám )
- Ürítés ( 40. szám )
- A lélek reggelije ( 39. szám )
- Kreativitás és megmenekítés ( 39. szám )
- Kommunikálok, tehát vagyok ( 38. szám )
- Megdermedt kultúra ( 38. szám )
- Mitől jó egy prédikáció? ( 38. szám )
- Isten vezetése és az önrendelkezés ( 37. szám )
- A tanárság nem múló állapot ( 37. szám )
- A tabu működése ( 36. szám )
- Könyörgés a tabuért ( 36. szám )
- Blaszfémia vagy sajátos látásmód? ( 35. szám )
- Régi nagy vita ( 35. szám )
- Kinek a pap, kinek a papné... ( 35. szám )
- Áldozzunk a tudomány oltárán?! ( 34. szám )
- Apokalipszis most? ( 34. szám )
- Szerelemrecept ( 33.szám )
- Szulamit - korszakról korszakra ( 33.szám )
- Lehetséges? Kinek? ( 32. szám )
- Nem csak „fönt" és „kint", hanem „lent" is és „bent" is. ( 32. szám )
- A döntés megelőz Téged! ( 31. szám )
- A vallásosság kísértése - a beérkezettség ( 30. szám )
- A peronon ( 30. szám )
- Artificial reality ( 29. szám )
- Álmodtam egy világot magamnak ( 29. szám )
- Valóság vagy sem? ( 29. szám )
- Szent Ferenc radikalizmusa ( 28. Szám )
- A tudás hatalma ( 27. szám )
- Bicikli, puding, vallás ( 27. szám )
- Mikor kötöznek le? ( 27. szám )
- Mire épül a tanári tekintély? ( 27. szám )
- A kételkedés mesterei ( 27. szám )
- Ki/-be/ kapcsolódni - kalandozás a kapcsolóktól a lelki megnyugvásig ( 26. szám )
- Látványtechnika ( 26. szám )
- A mennyben pihenni fogunk? ( 25. szám )
- Kvarkok, pillangók és szentség ( 24. szám )
- Arany ajtókitámasztó ( 23. szám )
- Az ihletettség csapdájában ( 23. szám )
- Homo analiticus ( 23. szám )
- Múzsa és Szentlélek ( 23. szám )
- Művészet és teljesség ( 23. szám )
- „Én is láthattam itt, aki engem látott” ( 22. szám )
- Kettős-egy ( 22. szám )
- A 110. év felé... ( 21. szám )
- Pólusok vonzásában - Inkonzisztencia? ( 21. szám )
- Tabula rasa, avagy a semmi is valami ( 20. szám )
- Beavatás ( 20. szám )
- Elvhű élet és ítélet ( 19. szám )
- Paradoxonok márpedig vannak ( 19. szám )
- Nesze semmi, fogd meg jól ( 19. szám )
- Egy régi per margójára ( 19. szám )
- „Megszárad a fű, elhull a virág" - az idő és a bibliai hagyomány ( 18. szám )
- „Kör közepén állok..." ( 18. szám )
- A feneketlen mélység ( 18. szám )
- Bölcsészmatek ( 17. szám )
- Áldás áldásovics ( 16. szám )
- Kapitalista áldás... és tovább ( 16. szám )
- A hála a hit ritka gyümölcse ( 15. szám )
- Gondolatok a hálátlanság koráról ( 15. szám )
- Társadalmi interakció ( 15. szám )
- Egyház az állam szélén ( 14. szám )
- Step by step ( 13. szám )
- Filozófiai outdoor ( 12. szám )
- Ne csinálj sötétet! ( 12. szám )
- Az idegen szemével - hit és dekonstrukció ( 11. szám )
- Meta-etika és matematika ( 11. szám )
- "Csalfa, vak"? ( 10. szám )
- A tékozló fiúk végső hazatalálása ( 9. szám )
- Variációk a változatlanságra ( 9. szám )
- "A munka szabaddá tesz" ( 8. szám )
- A szilveszteri durrogás és füst múltával ( 7. szám )
- Életéhség ( 6. szám )
- Jobb adni... ( 6. szám )
- Max Weber á la carte... ( 6. szám )
Béla napja van.
Bölcsföldi András
Az ajtó
Egyszer csak előtte állt egy ajtó. Azt is írhattam volna, egyszer csak egy ajtó előtt állt.
Gueth Péter
Variációk a változatlanságra
Miért lenne kereshető az otthon, mintha hely volna?
Pete Violetta
A Ráday utcán
No, mi kellene neked?
Sebesi Viktória
Leheletnyi köd
„valahol én is, és ne itt egyedül”
Bölcsföldi András
A tanú - Örök parafrázis
Amikor NEM állítja meg az atya kezében a tőrt angyali szózat
Horváth Zsuzsanna
Nyitott ajtó
Nyitott ajtót adott elém. Mindig és mindenhol. Minden kérésem ellenére sem zárta be soha a lehetőségeket előttem. Muszáj volt mindig választanom, döntenem. Vállalnom a felelősséget. Kimondhatatlan volt a vád: "Nem volt más út..." Mindig volt.
Puskás Gabriella
Akár egy vízcsepp
Folytatásos novellánk betegségről, őszinteségről, félelmekről és megoldásokról
Dobóczky László
2006. aug.11.
Naplótöredékek
Fodorné Ablonczy Margit
Árnyék mögött fény ragyog...
Azon gondolkodtam el, vajon én hova nézek, ha félek? Hol vannak az én fényeim, csillagaim?
Michna Ottóné, Ablonczy Ágnes
Oltáron
hát hallgattál míg felértetek a csúcsra...
Hajdúné Tóth Lívia
Ezért
Az orvos sem tudott napirendre térni a történtek fölött...
Géczy Katalin
Gazdaggá tettél
Elmélkedés Mozart nagy g-moll szimfóniája mellett (K.V.550)
Horváth Zsuzsanna
Megszólításra szoruló gyermekek
A szó veszélyes fegyver és van, aki fegyvertelen
Jelenleg nincsenek hozzászólások.