belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Magasság

Miklya Zsolt

Túlontúl-mesék és ördögi körök

Kegyetlen mesék, kegyelmes Isten

Nekem a „túl”-ról Weöres Sándor fokozó szép két sora, a „Túl, túl, messze túl, / mi van a hegyen messze túl?” költői kérdése jutott először eszembe. Amire így válaszol a vers: „Hej, a hegyen messze túl / lófej-széles ibolya virúl.” És tovább: „…az ibolyán messze túl / Jancsi mosogat, / Kati az úr.” A verset Weöres Bóbita-kötetéből ismertem, de eredetileg a A Holdbéli csónakos c. vándormese záró képének a betétdala, ami a hazatérés motívumaként szólal meg, hiszen a túlon is túl már az itt, az itthon következik. Csak legyél bátor odáig/idáig elmenni.

Persze nem ugyanoda tér vissza az apja királyi palotájából elmenekülő királylány: Pávaszem, hiszen egy fejlődéstörténet spirálján haladunk körbe, így a visszatérés az érési folyamat által egy új minőségben valódi hazaérés lehet. A földön túli, holdbeli álomképébe szerelmes bakfis végre észreveszi maga körül a szerelmes fiút, és vállalni tudja vele a kapcsolatot. Különben csak önmaga és álomképe körül forogna, és rázárulna a kör.
Ördögi kör – régi bölcsesség ez a halmozódó bajokról, amelyek valahogy mindig ugyanúgy, ugyanazzal a logikával térnek vissza. Nincs érés, fejlődés, a körfolyamat mindig ugyanoda, ugyanabba a kellemetlen helyzetbe érkezik, és ráhurkolódik az emberre. A fogalom – circulus vitiosus – Horatius római költőtől származik, de úgy sejtem, nála is öregebb bölcsesség, archetipikus kép ez. Az ördögi kör logikáját látom a láncmesékben is. Arany László több ilyen népmesét feldolgozott, együtt borzongtunk a gyerekeinkkel, amikor esténként elolvastuk. A kakaska és a jércike c. mesében például a világ legtermészetesebb szemétdombján kapirgál a baromfipár, mígnem a jércike egy szem kökényt talál, és valahogy a torkán akad. Fulladozva kéri élete párját, hozzon neki egy kis vizet. Csakhogy a kút nem ad, míg a kakaska zöld gallyat nem hoz a fától. A fa sem ad, míg koszorút nem hoz a szép leánytól. A lány sem ad, míg cipőt nem hoz a vargától. És így tovább. Végül a kakaska mindenki kívánságát teljesíti, de a kívánságkörök a jércikén nem segítenek. Mire hazaszalad a vízzel, a jércike megfullad. Elég horrorisztikus mese. Ilyen horrortörténetekké hurkolódik a halmozódó „nem”-ek logikája.
Kegyetlen történet A kóró és a kis madár meséje is. És annál inkább megrázó, mivel a szélben lengedező száraz mezei virágról és egy énekesmadárról nem feltételezne ilyet az ember. A szelíd látszat mögött is a „nem”-ek és a bosszú logikája lappang. A kis madár csak annyit kér a kórótól, ringassa egy kicsit. Ami egy kórónak, ugye, aki egyébként is eleget hajladozik a szélben, igazán nem nagy ügy. A kóró nem is erre hivatkozik, inkább vélt előkelőségéből fakad a kifogása: „Nem ringatom biz én senki kis madarát.” Mit neki ez a jöttment, ágrólszakadt kis senki. És a kis madár megsértődik, bosszút forral. Szalad a kecskéhez, rágja el a kórót, de a kecske nem megy kóró-rágni. Szalad a farkashoz, egye meg a kecskét, de a farkas nem megy kecske-enni. És így tovább. Végül tíz „nem”-en keresztül jut el a kakasig, aki hajlandó elkapni a férget, féreg fúrni a furkót, furkó ütni a bikát. Visszafelé indul a lánc, hisz mindenki megkapja a magáét, míg végül a kóró ringatja a kis madarat, próbálná meg ne tenni. A bosszú, az erőszak törvénye is a halmozódó „nem”-ek és „igen”-ek logikája. Amikor egy „nem” vagy egy „igen” túlontúl „nem”-mé és „igen”-né, túlzássá válik.
A bosszúlánc természetéről mesél a Chád Gádja: Egy gödölye története is, a zsidó páska-hagyományt egybegyűjtő Peszáchi Hágáda utolsó darabja. „A mi piacunkon minden / kapható, félig ingyen: / édesapám ott vett két / krajcáron egy gödölyét” – kezdődik a versformában írt mese. „Ám vadmacska, szedtevette, / a kis gödölyét megette” – indul a bosszúlánc, és folytatódik: – „A kutya, a mordizomadta, / vadmacskát nyakon ragadta, / mivel felfalta a két / krajcáron vett gödölyét.” És jön a nádpálca, a tűz, a víz, az ökör, a metsző (ki az a metsző?), végül a Halál Angyala, akiről kiderül, hogy mestere a bosszúnak. „S itt szól bele a Jóisten, / jő, hogy mindenkit leintsen” és távol tartson a gidától, megbékítsen a gödölyével. A semmivel, a kicsivel, a kiszolgáltatottal. A halmozás logikája csak az óvásban, őrzésben, szeretetből való elfogadásban lehet igaz. Csak abból nem árt a sok. Bosszú-nemekből, félelem-motiválta igenekből a kevés is túlontúl sok.
De még nincs vége a meséknek, eszembe jut még egy, Jótám példázata a Bírák könyvéből (9,8–15), amit mindig is meseként olvastam, címet is adtam neki: A fák királyválasztása. „Elmentek egyszer a fák, hogy királyt kenjenek föl maguknak. Mondták az olajfának: légy a mi királyunk! De az olajfa ezt mondta nekik: talán elvesztettem olajomat, amelyért tisztelnek istenek és emberek, hogy menjek hajladozni a fák fölött?” A fák akkor a fügefát kérik, legyen a királyuk, de hasonló választ kapnak. Harmadjára a szőlőt kérik, ami ugyan nem igazi fa, de gyümölcse magáért beszél. Ám a szőlő sem dől be, visszautasítja a megtisztelő ajánlatot. Végül a tüskebokor marad az utolsó lehetőség. És a tüskebokor fának, sőt a fák királyának hiszi magát: „Jertek, húzódjatok árnyékomba; mert ha nem úgy lesz, akkor tűz csap ki a tüskebokorból, és megemészti a Libánon cédrusait!” Jaj a fáknak azontúl, ha az árnyékfát nem tisztelik. Kegyetlen meseláncolat, kegyetlen következményekkel, és nyugodtan legyinthetnénk, hogy túlzás, ha nem igazolná a történelem. Akkor, ott egy nagy család kiirtása és a sikemi polgárok átverése és megfélemlítése, s azóta is számtalan irtani- és átverni-, félemlítenivaló. A túlontúl hatalomból a kevés is sok. Hurkaiból nincs menekvés. Ha csak közbe nem szól a Jóisten, és helyére nem tesz bokrot és hurkot, furkót és gödölyét, kökényt és jércikét. 

 

Források:

http://ludens.elte.hu/~tir/vers/avwbob.htm

http://www.operencia.com/gyermekoldalak/magyar-irodalom/mesek-toertenetek/lancmesek

http://regi.zsido.com/peszach/hagada8.htm

www.parokia.hu/bible/

 

 

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Bölcsföldi András
Idegesítő szeretet
Minden határon túl vagy éppen minden igényt alulmúlva

Felszín

Jakus Ágnes
„Tisztítsd meg…”
Hozzá lehet szokni a rendben tartáshoz és az elhanyagoláshoz is

Nagy Zsuzsanna
Megtartani az életet a csodának
Egy orvos álmatlan éjszakái

Erbach Viola
Életünk három legfontosabb szava
Igen vagy nem? Talán…?

Magasság

Székely Tamás
Ki hazudik nekünk a legtöbbet – talán mi magunk?
Önámítások, amelyeket legyőzhetünk

Miklya Zsolt
Túlontúl-mesék és ördögi körök
Kegyetlen mesék, kegyelmes Isten

Mélység

Bella Péter
Dimenzió-kereső
Böjt utáni önreflexió

Miklya Luzsányi Mónika
Továbbálmodott világ
A fantáziamese, füllentés, hazugság, átverés

Szakács Gergely
Az igazmondás szabaddá tesz
A Hanta boy tanulsága

Kedvek Vera
Münchausen-szindróma és társai
A törődés és a figyelem hiánya megbetegíthet

Teljesség

Koczor Tamás
A keresztyénség első halottjai
Pénzügyi (ön)gyilkosság az ősgyülekezetben?

Tóth Sára
Kereszt – a másság drámája
„Az egymással való közösség, a találkozás eleve áldozatra épül.”

Réz-Nagy Zoltán
A füstölgő mécsest kioltják?
A hit krízise nem ateizmus

Üzenet

B. Tóth Klára
Hímes Húsvét
Pop és antik értelmezés és ábrázolás

Szakács Gergely
Én védem magam
Istenismerettel és emberismerettel gyógyuló sebek

Pete Violetta
Igazság és szeretet mérlegén
Merre boruljon a protokoll?

Áthallások

Miklya Luzsányi Mónika
Változó előjelek
Egy jobb világ.Vagy: A gyűlölet? Susanne Bier Oscar-díjas filmje

Hancsók Barnabás
Köszönjük, hogy rágyújtott!
„A szó veszélyes fegyver”

Riport

Kojsza Péter
Konfliktuskezelés keresztyén módra
Megbékélés és a békéltetés tudománya

Kojsza Péter
Egy emberért is megéri!
Úgy érkezett, hogy már nem volt vesztenivalója

Kitekintés

Pete Violetta
Félreértett jelek
Kegyes hazugságtól a teljes őrületig, avagy így szeretnek a nők

Dobóczky László
Ígérem, nem halok meg
„Mardos belülről a gondolat, hogy mit csináltam rosszul…”

Látogatóink száma a mai napon: 3907
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57376118

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat